Gáz, szén, vagy megújuló energiák

Van alternatíva!

A hagyományos energiaforrásokból, például földgázból vagy szénből származó energiafogyasztásunk jó részét kiválthatjuk megújuló energiákkal, azaz a Nap, a szél energiájával, a Föld hőjével, vagy fával, faaprítékkal. A hozzájuk fűzött reményeket azonban csak nagyon hatékonyan működő rendszerekben tudják beváltani.

Napfürdő, ingyen energiával

Napkollektorokkal otthonunkban közvetlenül hasznosíthatjuk a napsugárzást meleg víz készítésére vagy a fűtés kiegészítésére. Éves szinten a használati meleg víz 60-70 százaléka is előállítható így. Ma már sokak számára jelent elérhető, megtérülő alternatívát a napkollektor, amely az élettartama alatt jóval több költséget fog megtakarítani, mint amennyibe került, és közben hozzájárul egy tisztább, élhetőbb környezethez.

Fűtésre, fűtésrásegítésre csak az átlagosnál jobb hőszigetelésű, alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerrel (falfűtés, padlófűtés, alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtés stb.) ellátott épületekben ajánlható a napkollektor, ami az átmeneti, tavaszi és őszi időszakban tudja kiváltani a hagyományos energiahordozókat.

Nyerjen áramot a Napból!

A napelemek a nap sugárzási energiáját közvetlenül villamos energiává alakítják át. Magyarország „napos” adottságai rendkívül kedvezőek, hiszen a napsütéses órák száma évente 30-40 százalékkal több, mint például Németországban, a világ vezető napelem-felhasználójánál!

A háztetőre szerelt, 2-3 kWh teljesítményű rendszerrel már biztonságosan megoldható egy átlagos család áramellátása. A napelemek ma még a rendkívül tőkeigényes beruházásnak számítanak, az áruk viszonylag lassan térül meg, de élettartamuk rendkívül hosszú, és ezalatt nem igényelnek karbantartást.

Alternatív fűtés – a cserépkályhától a pelletkazánig

Fűteni nem csak gázzal lehet, hiszen alternatív rendszerekkel, mint például faaprítékos vagy pelletkazánnal, de akár hőszivattyúval és még számtalan más módon is gondoskodhatunk otthonunk melegéről.

Ha biomassza alapú fűtést szeretnénk otthonunkba, a hagyományos cserépkályhák, kandallók mellett választhatunk olyan fatüzelésű kazánokat, amelyek radiátoros vagy padló, mennyezet és falfűtéshez is csatlakoztathatók. Akár fahasábbal, faaprítékkal vagy biobrikettel tüzelünk mindig az olyan berendezéseket keressük, amelyek magas, 85-95%-os hatásfokkal hasznosítják a fában rejlő energiát. Ezek az úgynevezett faelgázosító kazánok.

Ha a gázfűtés kényelmére és rugalmasságára vágyunk, akkor a fából készült granulátummal üzemelő pelletkazánok jöhetnek szóba. A pellet adagolása automatizálható, ez biztosítja a rendszer jó szabályozhatóságát, de tudni kell, hogy ezek a rendszerek komoly tárolókapacitást igényelnek.

Hőszivattyús rendszerek

A hőszivattyú egyaránt használható otthonaink fűtésére, hűtésére, valamint meleg víz előállítására. A hőszivattyú méretében és működésében nagyon hasonlít a hűtőgépre: jobban mondva egy kifordított hűtőgépre. Ha fűtésre használjuk, akkor a kinti környezetből vonja ki a hőt és azt átadja a ház fűtési rendszerének, hűtésnél pedig ellenkező irányú a folyamat. Fontos tudni, hogy a hőszivattyú üzemeltetése jelentős mennyiségű villamos energiát igényel, így ne lepődjünk meg, ha a beszerelése után akár többszörösére ugrik a villanyszámlánk.

A felhasználók számára a hőszivattyúk legbeszédesebb jellemzője az úgynevezett COP-érték, ami a berendezés elméleti hatásfokát jelöli. A COP-érték megmutatja, hogy éves átlagban egy egységnyi befektetett villamos energiával hány egységnyi fűtési energiát nyerünk. Minél magasabb a COP-érték, annál gazdaságosabban üzemeltethető a hőszivattyú.

A hőszivattyúk csak alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekkel együtt működnek hatékonyan (például sugárzó fal- és mennyezetfűtés, padlófűtés), és üzemeltetésük szemléletváltást is kíván a felhasználóktól. Fokozottan ügyelni kell például a helyes szellőztetésre és arra, hogy ne fűtsük túl az épületet.

forrás: egymozdulat.hu