Egy ‘trópusi barlangot’ rejt magában a vietnámi ‘csőház’

Az építészet és a táj ötvözése a célja a “trópusi barlang” ötletre alapozott projektnek, melyet a H&P Architects tervezett. Az erről elnevezett Tropical Cave projekt egy vietnami csőház új családi házzá alakítását foglalja magában, Bac Ninh városában, Hanoi közelében.

A H&P Architects “trópusi barlangként” jellemzi az általuk tervezett hatszintes házat a vietnami Bac Ninh városában, Hanoi közelében, mivel ez a természeti képződmény inspirálta a tervezésüket. Kiindulópontjuk az úgynevezett ‘csőház’ volt, mely egy olyan építészeti forma, amely jellemző egyes vietnami városokra, különösen Hanoira. A H&P Architects által felújított épülethez hasonlóan a vietnámi utcák épületsorait alkotó, egymás mellett magasodó keskeny csőházakban egy család több generációja él, és az új családok kialakulásával egyre magasabbra emelkednek az utcaszinti üzletek fölé. A barlang koncepciója nemcsak e házak festői megjelenését írja le alacsony, rejtett bejárataikkal, magas középpontjukkal és nagy mélységükkel, hanem a vietnami hagyományt is, miszerint a házak kis homlokzati falakkal épülnek.

Egy 19. századi törvény a ház homlokfalának szélessége alapján számította ki a fizetendő adókat, így a családok egyre mélyebbre nyúló házakat kezdtek építeni az utcától hátrafelé és egyre magasabbra. Ehhez hozzátehetjük azt a történelmi tényt, hogy Vietnam huszadik századi növekedése a városi központokat az üzletek székhelyévé tette, amelyek természetesen az utca szintjén nyíltak, és gyakran az üzlet hátsó részébe vagy az épület felsőbb szintjeire szorították az élettereket: ahogy a család nemzedékről nemzedékre nőtt, a ház egyre magasabbra és magasabbra épült, hogy elférjenek benne.

A trópusi barlang szintén egy felidéző, könnyen érthető kép, amelyet a H&P Architects használt annak a folyamatnak a leírására, amely ennek a háznak a négy generáción átívelő család számára történő újjáépítéséhez vezetett. Az otthon eredeti elrendezését a mai életmódhoz igazították: ami egykor bolt volt, az ma az előszoba és a lakótér, egy széles, mély tér, amelyet egy sor összecsukható ajtó véd, és amely kinyitható, hogy helyet adjon a parkolónak vagy a játszótérnek. Az épület magasra emelkedve üres tereket foglal magába, amelyek lehetőséget teremtenek a kommunikációra, valamint a fény és a levegő áramlására, ami a csőházakban kiemelten szükséges. A fény láthatóan áramlik be a fenti tetőablakból, mint egy barlang mélyedéseibe, olyan fénysugarakat hozva létre, amelyek megszakítják az oldalablakok hiánya miatt kialakult sötétséget. Ahogy a trópusi éghajlatú házakra jellemző, a rezidencia is rengeteg növényt tartalmaz: a cserepes növényektől a szobák és a külső falak közötti terekbe ültetett, teljes méretű cserjékig, amelyek a főfal mentén egészen a zöld tetőig kiszűrik az otthon városi környezetét.

A nappali fényáradat és a gyengén megvilágított belső tér egyensúlyának megteremtése érdekében a H&P Architects az utcára néző falat egyetlen dinamikus, a napfényt moduláló brise-oszloppá alakította át. A 920 x 6600 mm-es, fából és fémből készült napfényszegélyeket két kézi rendszer vezérli, amelyek egy hosszú rudat vezérlő, szervokormányos kormánykerékből állnak, megőrizve az otthon fő “ajtajának” a városra való nyitásának és zárásának rituális aktusát.

Minden emelet elrendezése más és más, részben filozófiai okokból, hogy az egyes családok sokféleségét képviselje ugyanazon a nagy kiterjedt családon belül, részben pedig azért, hogy ennek a sokféleségnek kézzelfogható formát adjon egy olyan élő struktúrában, amely számos térbeli kifejezési formát foglal magában. A ferde falakkal rendelkező szobák és a lépcsőházak, amelyek sohasem találhatók kétszer ugyanott, váratlan nézőpontokat teremtenek, amelyek összhangban vannak az épület külseje által közvetített dinamizmus érzésével. A növények, a fény és a természetes szellőzés hibrid terek gazdag rendszerét alakítják ki, részben belül, részben kívül, érdekes módon ötvözve az építészetet és a tájat.

Forrás: www.archdaily.com