„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

napi hírmorzsák

A történet a felújított kolozsvári középkori torony mögött

A Románia erdélyi régiójában fekvő Kolozsvár város látképét történelmi és modern épületek mozaikja határozza meg, ami egyedi és változatos megjelenést kölcsönöz a városnak. A látható nevezetességek közül a Tűzoltótorony, románul “Turnul Pompierilor”, a középkori kőművességtől a barokk részletekig és a kortárs beavatkozásokig terjedő stílusok keveredésével tűnik ki.

Annak ellenére, hogy viszonylag kicsi műemlék, a földszintje alig 50 négyzetméter, a torony a történelem rétegeit rejti magában, amelyek a környék és a város fejlődését mesélik el, a középkori kezdetektől napjainkig. Az elmúlt években elhagyatottan állt, de Vlad Sebastian Rusu B.I.A. és Octav Silviu Olănescu B.I.A. új beavatkozásának célja, hogy a torony a helyi történelem tárházaként és a lakosok és a látogatók számára egyaránt vonzó térként állítsa helyre a tornyot. Ez a cikk a Tűzoltótorony történetét tárja fel mind narratívan, mind vizuálisan, Cosmin Dragomir szemszögéből.

A torony fejlődése egybeesik a környező környék fejlődésével. A 15. század végén épült, az újonnan kibővített várost körülvevő második erődítési burkolat részeként. A szövőcéh irányítása alatt álló építmény a város egyik kisebb, csak gyalogosoknak fenntartott megközelítési pontját jelölte. A környező területet “Szappanyváros” néven ismerték, egy viszonylag elmaradott városrész, amelyet a zsír alapú szappanok és más ártalmas mesterségek gyártása határozott meg. Elszegényedett negyed lévén a torony az egyetlen középkorból megörökölt műemlék a környéken.

Történelmi feljegyzések szerint 1585-re a tornyot a város védelmi rendszerében betöltött szerepe mellett tűzmegfigyelésre is használták. A következő 430 évben az építmény tűzvédelmi őrtoronyként szolgált, amely funkció többször is megmentette a lebontástól. Az 1655-ös és az 1697-es tűzesetekhez hasonló nagy tüzeket is ebből a toronyból riasztották, mivel állandóan őrök állomásoztak itt. 1789-ben a város a század egyik legpusztítóbb tűzvészét élte át, amely a középkori városszerkezet nagy részét elpusztította, és nagyszabású városfelújítási kezdeményezésekhez vezetett.

Ahogy a város modernizálódni kezdett, úgy csökkent a védelmi erődítések iránti igény. Az 1870-es évek elején a város elkezdte lebontani védőfalait és bástyáit. A városi tanács fontolóra vette a torony lebontását, de ellene döntött, mivel az építmény az újonnan létrehozott önkéntes tűzoltószervezet parancsnoki központjaként szolgálhatott. A tűzoltó őrtorony létesítésére vonatkozó döntés egy nagyobb, a 19. századi európai városokban tapasztalható trendhez igazodik. Alig néhány évvel később, 1876-ban egy újabb tűzvész pusztított a védelmet szolgáló építményben, súlyos károkat okozva. Erre válaszul a tornyot helyreállították, és két további emeletet építettek hozzá, a tetején nyitott fedélzettel és harangjelző rendszerrel. A ma is látható új kiegészítés szerény barokk részleteket mutat, amelyek a középkori építményhez képest jellegzetes képet alkotnak.

A Tűzoltótornyot 1957-ben nemzeti történelmi műemlékként ismerték el. A minősítést követően megkezdődtek a helyreállítási munkálatok azzal a céllal, hogy az építményt a tűzoltóknak szentelt múzeummá alakítsák át. Az 1960-as években egy monumentális vasbeton lépcsőt építettek hozzá, amely kitölti a torony belső terét. Az örökségvédelmi helyreállítás mai mércéjével mérve ez egy agresszív és nehezen visszafordítható beavatkozás. Más munkálatok az épület eredeti középkori elemeinek helyreállítására összpontosítottak. 1985-ben egy Gheorghe Vais építész által tervezett üvegpiramist építettek a nyitott fedélzet és a tűzjelző rendszer helyére. A piramis egy csillagászati obszervatórium elhelyezésére készült, de mind ez, mind a múzeum nem vonzotta a látogatókat, így a torony 2001-ben bezárta kapuit.

A torony újjáélesztése és a város turisztikai kínálatába való bevezetése érdekében a kolozsvári városháza 2017-ben nemzetközi versenyt szervezett a Romániai Építészek Rendjével közösen. Annak ellenére, hogy a környéken akkoriban szokatlan gyakorlatnak számított, a pályázat sikeresnek bizonyult, 25 projektet nyújtottak be Romániából és külföldről. A helyi közigazgatás számára ez nagyobb nyitottságot eredményezett az építészeti versenyek mint a közberuházások minőségét biztosító hivatalos eljárás iránt, legyen szó épületekről vagy közterületekről. A győztes pályázatot a Vlad Sebastian Rusu és Octav Silviu Olănescu közös irodája nyújtotta be, a Vlad Sebastian Rusu, Andra Vlădoiu, Anda Gheorghe, Octav Silviu Olănescu, Anamaria Olănescu és Petrică Maier Drăgan építészekből álló csapattal, valamint a kapcsolódó szakterületek tanácsadóival.


Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 

A tervezési megoldás a tornyot városi csillagvizsgálóvá alakítja át, folytatva ezzel a város felett őrködő, régi hagyományt. A beavatkozás a torony “harmadik korszakaként” értelmezhető, amelynek célja a torony újbóli aktiválása és a közösség életében betöltött, folyamatosan változó szerepének kiemelése. Hat évnyi rehabilitációs és építési munka után 2023 márciusában a torony az elmúlt évtizedek első látogatóit fogadta. A kiterjedt rehabilitáció során az 1960-as, 1970-es és 1980-as évek tolakodó betonelemeit finom és visszafordítható beavatkozásokkal helyettesítették, amelyek összhangban vannak az örökség helyreállításának kortárs elveivel.

A középkori és barokk falak gondos helyreállítása mellett a tervezési javaslat egy, az eredeti szerkezetről leválasztott, áttetsző magot vezet be. Ez megkönnyíti a műemlék megközelíthetőségét, mivel egy újonnan bevezetett lift a legfelső kilátószint kivételével minden emeletet elér. A köré tekert lépcsők a torony progresszív történetét tárják fel a gondosan megtervezett pihenőhelyeken keresztül, amelyek a különböző építészeti jellemzőket emelik ki, valamint térbeli diorámák és kiterjesztett valóság-installációk segítségével. Mivel ezen új elemek többsége fémből készült, a beavatkozás anyagszerűsége még inkább hangsúlyozza a “torony harmadik korszakának” jellegzetes identitását.

A kilátóterasz a rehabilitált műemlék egyik legvonzóbb eleme. Itt a város méretarányos modellje lehetővé teszi a látogatók számára, hogy a 360 fokos panorámát szembeállítsák és összehasonlítsák a város kőbe vésett változatát ábrázoló méretarányos modellel. A tükrös mennyezet tovább sokszorozza az érzékelés rétegeit. Emellett a toronyhoz csatlakozó eredeti, 15. századi erődítményfal egy szakaszát is helyreállították, és a torony egyik feljárójának újbóli megnyitásával a falsétát is hozzáférhetővé tették. A tervek szerint a műemlék a helyi közösség és a látogatók számára egyaránt találkozóhellyé válik, kisebb kulturális és művészeti rendezvények és installációk helyszíneként.

Bár bizonyos mércével mérve jelentéktelen műemlék, a Tűzoltótorony folytatódó története számos, a város tágabb fejlődésével összefonódó narratívát tartalmaz. A nemrégiben a nagyközönség számára megnyitott helyszín az első napokban közel 2000 látogatót vonzott, helyieket és turistákat, akik alig várták, hogy felfedezzék történetét. Az építmény többet képvisel, mint az általa ábrázolt, egymást átfedő történelmi stílusok; a helyi közösség számára megújult lehetőséget kínál arra, hogy újra megismerje saját történelmét, és jobban megértse és értékelje az előttük járók küzdelmeit, eredményeit és kulturális hagyományait.

Forrás: www.archdaily.com



Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 

Ajánlott tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

'Fel a tetejéhez' gomb