„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

Lakberendezés és stílus

Le Corbusier színelmélete: a polikrómia befogadása az építészetben

Charles-Édouard Jeanneret francia-svájci építész munkája sok más jelző mellett átfogó. Le Corbusier a skálák széles skáláját vizsgálta munkája során, a bútortervezéstől a várostervezésig, egész városok számára. Változatos portfóliója a festészetet, a változatos projekteket és a könyvírást is magában foglalta.

Egy dolog azonban, amiről nem beszélnek annyit, az a színelmélet, amelyet kidolgozott és alkalmazott számos építészeti tervében és művészeti törekvésében. Ez mélyen abban a meggyőződésében gyökerezik, hogy a színek jelentős szerepet játszanak az érzelmek kiváltásában és a térbeli illúziók létrehozásában, Le Corbusier színelméletét az 1931-ben megjelent „PolyChromie Architecturale” (polikróm építészet) című könyve írta le. Ott bemutatta koncepcióját és egy gondosan összeválogatott színskálát, amelyeket konkrét építészeti kontextusban kívánnak használni.

Az építész a tónusok mellett egy színválasztót is kidolgozott, amely a színes és akromatikus tónusokat különböző fényerővel kombinálja, tükrözve építészeti és festészeti tapasztalatait, amelyek minden építészeti polikrómia alapját képezik.

Szerinte “Ezek a Keyboards of Color a személyes kiválasztás ösztönzését célozzák, szisztematikus alapokra helyezve a választás feladatát. Véleményem szerint pontos és hatékony megközelítési módot kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy a modern otthonban olyan színharmóniákat tervezzenek, amelyek határozottan építészeti, ugyanakkor a természetes ízlésnek és igényeknek megfelelnek.”

A választó lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egy kartonból készült kivágást csúsztassanak végig az oldalak mentén, így különböző színharmóniákat hozhatnak létre.

A színeket három csoportba sorolják: konstruktív, dinamikus és átmeneti.

A konstruktív színek természetes pigmentekből állnak, amelyek kellemes légkört teremtenek és megváltoztatják a tér érzékelését. Gyakran olyan földszínekből származnak, mint a barna, okker és sienna, és a harmónia, a melegség és a természeti környezettel való kapcsolat megteremtésére használják építészeti kompozíciókban. Ezek a színek alkotják az alapvető palettát, amely hozzájárul a tér általános hangulatához és karakteréhez.

A dinamikus színek szintetikus pigmentek használatát jelentik, hogy kontrasztos hatásokat hozzanak létre, amelyek érzelmi reakciókat váltanak ki. Ezek a színek merészek, élénkek és intenzívek, beleértve az alapszínek árnyalatait, például a pirosat, a kéket és a sárga árnyalatot. A dinamikus színek szelektív bevezetésével Le Corbusier fókuszpontokat és vizuális részleteket kívánt létrehozni, amelyek megragadják a figyelmet és energiát töltenek be egy építészeti kompozícióba. A dinamikus színek használata fokozott drámai érzetet, dinamizmust és vizuális hatást tesz lehetővé a téren belül.

Az átmeneti színek, amelyeket gyakran átlátszó színeknek neveznek, átlátszó szintetikus pigmenteket használnak, és a felületek megváltoztatására használják anélkül, hogy befolyásolnák a térfogat vagy a térbeli mélység érzékelését. Általában glazúrokban vagy áttetsző felületekben használják az anyagok megjelenésének módosítására, például a textúra javítására vagy a felület tónusának megváltoztatására. Finom módosításokat és finomításokat tesznek lehetővé az építészeti kompozíción belül, miközben megőrzik a tér általános térérzetét.


Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 

Corbusier több ikonikus építészeti tervére alkalmazta színelméletét. Figyelemre méltó példa Chandigarh városa, amelyet Indiában tervezett. A fejlesztés során a színeket gondosan választották meg és alkalmazták az épületeken, hogy élénk és funkcionális légkört teremtsenek. Az épületek többnyire betonhomlokzatai világos, kontrasztos színű stratégiai építészeti elemeket, például ajtókat, pilléreket, ablakokat és árnyékoló elemeket tartalmaznak, amelyek kiemelik a fontos területeket és vizuális fókuszpontokat hoznak létre.

Egy másik példa a franciaországi Marseille-ben található Unite d’Habitation. Minden lakóegység sajátos színpalettát kapott, a falakat és a szerkezeti elemeket élénk árnyalatokkal, például sárgával, pirossal és kékkel festették, drámai kontrasztot teremtve a környezettel, vitalitást és energiát adva a lakóterekhez. Ezenkívül Le Corbusier különböző telítettségi és fényerősségű színeket alkalmazott, hogy kiemelje az építészeti elemeket és kiemelje az épületen belüli vizuális hierarchiát.

Az 1931-es kollekció 43 árnyalatból áll, 14 sorozatba rendezve, 1959-ben pedig egy újabb kollekció került piacra, amely 20 intenzívebb árnyalattal egészíti ki az építészeti polikrómot.

Le Corbusier színein alapuló termékek a mai napig elérhetőek a tanúsított gyártóknál, és számos lehetőséget kínálnak a tárgyak és terek személyre szabott és időtlen esztétikájának kialakítására. Ezek a lehetőségek lehetővé teszik a harmonikus színek kialakítását, amelyek a francia-svájci építész káprázatos munkáira emlékeztetnek. Színelmélete építészeti megközelítésének egyik alapvető aspektusa, bizonyítja, hogy a színek integrálására törekszik, mint az értelmes és érzelmileg hatásos építészeti terek létrehozásának alapvető elemére.

Forrás: www.archdaily.com



Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 

Ajánlott tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

'Fel a tetejéhez' gomb