Baby boomot szeretne az Orbán Kormány és akarták ezt az elődei is, de senki sem tett semmit…

Szerintünk mi az igazság
Gyakorlatilag ma Magyarországon akkora a létbizonytalanság, hogy a fiatalok nem mernek gyermeket vállalni. Az az átlag fiatal, akinek a szülei nem tudnak új lakást vásárolni gyermeküknek, azok nem tudnak a párválasztást követő 15 éven belül lakáshoz vagy házhoz jutni. Számoljunk csak: Ha két személy dolgozik és mindkettő keres 130-140 ezer forintot, (ideális eset, mely általában nem működik) amiből kifizetnek 100-120 ezer forintot lakásra és rezsire, valamint 80-100 ezer forintot megélhetésre, akkor 50-70 ezer forint összeget tudnak félre rakni havonta, mely évente nagyságrendben 800 ezer forint.
Egy vidéki új családiház 25 millió forintnál kezdődik. Ez azt jelenti, hogy  ha hitelt szeretnének felvenni és figyelemben vesszük, hogy kell 40% önerő, akkor minimum 10 évig kell takarékoskodni ahhoz, hogy egy hitelt felvehessenek, de ha  a fizetésük nem változik, akkor a hitelt nem tudják majd törleszteni, mert az említett ház törlesztőrészlete 40% önerő mellett 120 ezer forint körüli lesz. Tehát 10 évi kuporgatás után ha hitelre vesznek házat, akkor sem tudják majd biztonsággal törleszteni. Gyermekvállalásról még nem beszéltünk. Mert akinek van 2-3, vagy talán 4 gyermeke, az tudja, hogy a költségei havi szinten a duplájára is megnőnek, mintha egyedül élnének a párjával.
A Fidesz megígérte, hogy ha Ő kerül hatalomra, majd lesz lakástámogatás… Az MSZP kormány elvette a szocpolt teljesen, majd most újra fel lehet venni, de szinte senki nem tud hozzáférni. Az összege meg annyira nevetséges, hogy egy családiház 10%-ára elegendő. Sokan vállaltak gyermeket, mert a megvolt a biztatás a honatyák részéről, most meg nem, hogy nem épülnek házak, hanem azoktól is elveszik akinek összejött az életben a lakásvásárlása.
Kíváncsiak vagyunk a véleményére, kérjük a bejegyzés végén írja meg számunkra.

Míg az Európai Unió legtöbb országába – leginkább a bevándorlásnak köszönhetően – emelkedett a népességszám, Magyarországon régóta csökken: 1981 óta 737 ezer fővel fogyott a népesség. A nyolcvanas évek óta többen halnak meg, mint ahányan születnek. Az anyag szerint Magyarországot a demográfiai válság halmozottan sújtja: a népességcsökkenés mellett a minőségi munkaerő elvándorlása is jellemző.

Kimutatható, hogy Európában a születésszám azokban az országokban alakult kedvezően, amelyek sokat költenek a kisgyermekes szülők családi és munkahelyi kötelezettségének összehangolására. Az anyag készítői 29 európai országra kiterjedő rangsort is készítettek arról, hogy az egyes országokban mennyire kedvező a környezet a gyermekvállaláshoz. Megvizsgálták, hol áll az összehasonlításban Magyarország a család- és gyermektámogatásokat, a bölcsődei ellátást, a családok munkaerő-piaci pozícióját, a családbarát munkáltatókat és a gyermek 3 éves koráig a nők munkavállalási lehetőségeit tekintve. Magyarország az összesített rangsorban 29 ország közül a 24. helyen szerepel. A legtöbb mutató szerinti rangsorban az utolsók között szerepelünk, egyedül a GDP arányában vett család- és gyermektámogatások szintje magas. Ebben a rangsorban a 9. helyen állunk Franciaország, Luxembourg, Norvégia, Svédország, az Egyesült Királyság, Finnország, Dánia és Spanyolország után.

Az anyag részletesen ismerteti a Népesedési Kerekasztal 2010-es javaslatait is a születések számának emelésére. A Kerekasztal szerint a gyermekvállalás elmaradása mögött több ok húzódik meg. A gyermekek születésével kiesik az egyik kereső és a több eltartott miatt alacsonyabb és főként távlatosan bizonytalan lesz a jövedelem, ezért gyermekvállalást ösztönző adórendszerre lenne szükség. A gyerekek mellett mindkét szülőnek nehéz munkát vállalnia, de ezt enyhíthetné a rugalmas foglalkoztatási formák (részmunkaidő, távmunka) támogatása. Alapvető ok az is, hogy kevés a bölcsődei hely. Az intézmények túlzsúfoltak, átlagosan 5-10 bölcsődés korú gyermek jut egy bölcsődei férőhelyre. Terjednek ugyanakkor az alternatív formák: 2005-ben 78 családi napközi volt, amelyek száma 2009-re 260-ra emelkedett.

A kerekasztal szerint a lakhatási, közlekedési, oktatási feltételek is hátráltatják a gyermekvállalást, sok esetben negatív a társadalom megítélése azokkal szemben, akik a karrier helyett gyermeket szülnek, és világjelenség az első szülés halogatása, ami végül igen gyakran annak elmaradásával jár.

A vitaanyag szerint a kormány a Népesedési Kerekasztal javaslatait is figyelembe vette az elmúlt két évben. Az egykulcsos adórendszerrel együtt bevezetett családi adókedvezmény hatására 2011-ben mintegy 155 milliárd forinttal több jövedelem maradt azoknál, akik gyermeket nevelnek. Az új Munka Törvénykönyvében több, a gyermekes munkavállalók számára kedvező változtatást vezettek be és közel 8 milliárd forintos pályázati lehetőség van munkahelyi családi napközik létrehozására.

Lakás, autó, szoftver az otthoni munkához

A Népesedési Kerekasztal emellett számos új javaslatot fogalmaz meg. Felvetik, hogy a gyermeket vállaló fiatalok lakás- és autóvásárlását szocpollal segítsék, támogassák, hogy a több generációs családok közel lakhassanak egymáshoz vagy kedvező feltételekkel adnának vidéki, használaton kívüli, önkormányzati tulajdonban lévő telkeket, házakat nekik.

Járulékkedvezménnyel tennék érdekeltté a munkáltatókat a gyermeket nevelő nők részmunkaidős vagy távmunkás foglalkoztatásban. Az anyag olyan szoftverek kifejlesztését is említi, amellyel az otthon dolgozó szülők jelezni tudják, mikor érhetőek el. Felvetik azt is, hogy a kiemelten magas fizetésű családok a családi pótlékukat felajánlhassák a többi gyermekes család támogatására.

Az anyák fokozatos (részmunkaidős) munkába állását a gyermek egyéves kora után azzal segítenék, hogy ha az anya például 4 órás munkaidőben dolgozik, akkor 50 százalékos GYES-re, GYED-re legyen jogosult, de az ellátások folyósítási ideje arányosan hosszabbodjon meg.

A fix jövedelemmel rendelkező közalkalmazottak, köztisztviselők és hasonló szolgálati viszonyban állóknak a második és többedik gyermek szülése esetén is a jogszabály szerinti jövedelem képezné a gyermekellátások alapját. (Ma ha az anya legalább fél évet nem dolgozik ténylegesen a gyermekek szülése között, akkor a második és többedik gyermek szülésekor a GYÁS és a GYED alapja a minimálbér kétszerese, a terhesség alatti táppénz alapja pedig a minimálbér. Ez a gyakorlatban havonta százezres nagyságrendű különbséget is jelenthet a magasabb végzettségű nők esetében.)

Lehetővé tenni, hogy a munkáltatók béren kívüli juttatásként, közterhektől mentesen olyan utalványt adhassanak kisgyermekes dolgozóiknak, amelyet a gyermek ellátásához vagy a háztartási munkát segítő szolgáltatások térítéséhez lehetne csak felhasználni. Az anyag családbarát felsőoktatási intézményeket, rugalmas vizsgarendet, több családi kollégiumi szobát javasol.

A Népesedési Kerekasztal azt is javasolja, hogy a gyermekvállalás a nyugdíjrendszerben is jelentsen előnyt: a családok (szülőpárok) által vállalt és kitaníttatott gyermekek után járó differenciált pontokkal ismernék el “a szülőknek a járulékfizetés melletti költségként jelentkező, a humántőkébe eszközölt befektetéseit”.