Art Deco: hogyan teremtett a felfedezés, a találmányok és a divat egy mozgalmat?

Az Art Deco vagy Arts Décoratifs az 1920-as években, a Párizsban megrendezett Exposition Internationale des Arts Décoratifs et Industriels Modernes (1925) után alakult ki. A mozgalom azonban csak az 1930-as években kapott lendületet mind Európában, mind az Egyesült Államokban, és az Art Deco a dekoratív művészet minden elemére kiterjedt, beleértve a bútorokat, a belsőépítészetet, az ékszereket és az építészetet. Népszerűsége egyedülálló eredetéből ered. Nem politikai vagy filozófiai erők által vezérelt tervezési mozgalom volt, hanem a csillogó és csábító változás vágya hozta létre, amely a hollywoodi aranykor és a széles körű gazdasági fellendülés tükörképe volt.

A dekadencia, a színek gazdag alkalmazása és a geometrikus formák jellemzik, a mozgalomra drámai hatást gyakorolt az ősi civilizációk leleteinek felfedezése, valamint az autó bevezetése és csodálata. A divatban lévő szempontok által erősen befolyásolt mozgalom a luxusmodernizmus egyfajta formájának megteremtésére törekedett, amely eltávolodott a hagyományosabb építészettől. Hangsúlyt helyezett a kézzel készített és egyedileg tervezett elemekre, amelyeket ritkán lehetett tömeggyártásban előállítani.

Napóleon 18/19. századi egyiptomi expedíciója és az Egyiptománia időszaka után csak Tutanhamon sírjának 1922-es felfedezéséig, az ókori egyiptomi stilizáció kezdte befolyásolni a modern designt, építészet, bútorok és ékszerek formájában. Az egyiptomi motívumok és az extravagancia iránti rajongás, a divatban is gyorsan tükröződött. Az eredeti minták és műtárgyak másolása helyett az új mozgalom arra törekedett, hogy az ókori alkotásokból erőteljes hatást keressen, pazar színekkel és formákkal hangsúlyozva az építészetet a kereskedelmi terek számára. Ez megfelelt a Hollywoodban látott bőségnek, egy új és virágzó iparágnak és a húszas évek gazdasági jólétének.

Mindenütt megjelentek az egyiptomi képek, például hieroglifák, napsugarak, szkarabeuszok és piramisok, és ebben az időszakban vezették be a felhőkarcolókat is, hogy újrateremtsék maguknak a piramisoknak az uralkodó jelenlétét. A nyugat-londoni Hoover-Building /1932/ (fenti kép) az ókori egyiptomi témák által erősen befolyásolt art deco építészet tipikus példája. Eredetileg a Hoover vállalat gyártóüzemének adott otthont, és az ókori művészetben fellelhető színek nagy részét, például a zöldeket, vöröseket és kékeket használja, és templomszerű megjelenést reprodukál. A bejáratot mázas csempéből készült geometrikus és szimmetrikus formák keretezik, amelyek nagyon hasonlítanak az egyiptomi művészetben található formákhoz.

Ez a történelmi romantika nem csak az Egyiptom iránti rajongással ért véget, a további régészeti felfedezések azt jelentették, hogy mezoamerikai és afrikai hatások telítették a mozgalmat. A 450 Sutter Street /1929/ (fenti képek) tipikus példája a neomayai stílusban épült art deco épületnek. A díszes és rendkívül dekoratív épület nagyrészt a maja kultúrából és művészetből merített ihletet. Az előcsarnokban található fordított aranypiramis mennyezet egy maja templom belsejét idézi, a homlokzat pedig finoman mintázott brokátként jelenik meg, belseje pedig maratott bronzpanelekkel díszített.

New Yorkban az art deco egy másik formában, a felhőkarcolóban virágzott. A Chrysler-Building /1930/ (fenti képek), amelyet William Van Alen építész Walter P. Chrysler, a Chrysler vállalat vezetője számára, az art deco építészet nagyszerű példája, amelyre nagy hatással volt az automobil népszerűsége és kereskedelmi bevezetése. Acélszerkezete és esztétikája egyszerre képviseli a Chrysler automobilt és az 1920-as évek gépkorszakát. Sasok ékesítik az épületet, akárcsak egy autómodellt, a sarokdíszek pedig úgy készültek, hogy a Chrysler hűtőkupakok másolatainak tűnjenek. A márvánnyal burkolt előcsarnok a munkások ábrázolásait és a “repülés korának” történetét mutatja be. A Chrysler-épület a divat megtestesítője volt, és a látogatókat igyekezett lenyűgözni napfényes tornyával és ikonográfiájával.

Hollywood aranykora megfelelt az Art Deco új divatos építészeti megjelenítésének, a kettő elválaszthatatlanná vált egymástól. Az avantgárd mozi hajnala és a némafilmekről a hangosfilmekre való áttérés hatalmas közönséget hozott, akik ezeket az új és izgalmas filmeket jöttek megnézni. Ez az igény egy új építményformát, az Art Deco mozit hozta létre. Ezek a futurisztikus építészeti megoldások, amelyeket kizárólag a film csillogását és romantikáját hivatottak tükrözni, egyfajta mozipalotává váltak.

Egy korai példa erre a Grauman’s Egyptian Cinema /1922/ (fenti képek), az egyiptomi újjászületés lenyűgöző példája. Palotaszerű hangulata Hollywood első filmbemutatójának adott otthont. Későbbi példa a kaliforniai Oaklandben található Paramount Theatre /1931/ (lenti kép) amely korának egyik első olyan épülete volt, amely számos alkotóművész munkáját építészetébe integrálta. Homlokzatán mozaiklapon táncoló alakok láthatók, hasonlóan az ókori Egyiptomban található jelenetekhez.

Az Art Deco luxusa és maximalizmusa emlékezetes marad, és olyan új anyagokat alkalmaz, mint a rozsdamentes acél, az alumínium és az intarziás fa, drámai hatást keltve. A kor divatját képviselte, és a gazdagságot, jólétet és kifinomultságot szimbolizáló eleganciára törekedett. Annak ellenére, hogy a stílus a második világháború alatt szétesett, az art deco építészet ma is népszerű stílus és inspirációs forrás, és továbbra is fontos része építészeti örökségünknek.

Forrás: www.archdaily.com