A tervezők által készített innovatív, fenntartható termékek hét legfontosabb anyaga

A Föld napja alkalmából hét olyan anyagot mutatunk be, amelyeket tervezők legkárosabb anyagok, például a műanyag, a beton és a bőr helyettesítésére használnak, hogy korlátozzák az éghajlatváltozás hatásait.

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint, amely szerint az ember által készített anyagok ma meghaladják a Föld élő biomasszájának teljes tömegét, és a tervezők egyre inkább tudatában vannak annak, hogy az általuk tervezett termékek hogyan hatnak a bolygóra.

Mycelium bőr vagy micéliumbőr Mivel a divatipar az állati bőr és annak szintetikus alternatíváinak helyettesítésére törekszik, számos nagy horderejű márka kezdte használni a mycellium bőrt, mely a gombák által a növekedéshez alkalmazott gyökérszerű szerkezet. A fenntartható bőr- alternatívát spórákból növesztik laboratóriumokban, amely összefonódott szálakká bővül, majd cserzéssel és színezéssel újrateremti az igazi bőr kinézetét és érzetét.

Feltételezések szerint a micéliumbőr kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki és kevesebb természeti erőforrást igényel előállításánál, mint a műanyag bőr gyártása vagy az állatállomány nevelése, amely az emberi tevékenységből származó összes üvegházhatású anyag 14% -áért felelős.

Az elmúlt két hónapban a Hermès bemutatott egy táskát, amely a szóban forgó anyagból készült, Stella McCartney brit tervező egy kétrészes ruha létrehozásához használta fel, az Adidas pedig bemutatta a Stan Smith edzőcipő micélium- változatát is.

Latex A latex egy természetes anyag, amelyet a gumifa tejfehér nedvéből nyernek a csapolásnak nevezett folyamat során. Ez magában foglalja a kéreg megnyitását, nem pedig az egész fa kivágását, vagyis az anyag gyorsan megújul. Környezeti hitelességének köszönhetően a tervezők egyre inkább az állati és kőolaj alapú anyagok fenntartható alternatívájaként használják az anyagot. Divattervezők, mint Harikrishnan és Fredrik Tjærandsen, az anyagot szintetikus gumi vagy polivinil-klorid (PVC) helyett használták.

A bútoriparban a tervezők természetes adalékanyagokkal kombinálják a poliuretán műanyagból készülő kárpithabot, amely nem hasznosítható újra. Nina Edwards Anker tervező latexet és lencsét kevert a Beanie kanapé kitöltésére, míg Richard Hutten latexet és kókuszrostot használt Blink ülésrendszerének felületi kezelésére az amszterdami Schiphol repülőtér projektjéhez.

Betonpótlók A beton a világon a legszélesebb körben használt építőanyag, és előállítása minden évben a globális CO2-kibocsátás nyolc százalékáért felelős. Ennek mérséklése érdekében az anyagkutatók számos alternatívát fejlesztettek ki az utóbbi időben. Ezek egyike, Finite néven, sivatagi homokból készül, speciális építési homok helyett.

A londoni Newtab-22 stúdió a betonszerű Sea Stone-t természetes kötőanyag és a tenger gyümölcseiből származó hulladék tengeri kagylók felhasználásával hozta létre, amelyek gazdagok kalcium-karbonátban – egy olyan vegyületben, amelyet a beton kulcsfontosságú alkotóelemének előállításához is használnak.

A Central Saint Martins diplomások, Brigitte Kock és Irene Roca Moracia más megközelítést alkalmaztak, és invazív fajokból alkottak “biobeton” csempéket, hogy ösztönözzék azok eltávolítását és elősegítsék a helyi biodiverzitás helyreállítását.

Algák bioplasztik A bioműanyagot már régóta a műanyag válság lehetséges megoldásaként tekintik. A környezetvédők azonban aggályokat vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy a politejsav (PLA) – a kukoricából, cukornádból és más növényekből előállított bioplasztik műanyagok leggyakoribb típusának – tömeges elterjedéséhez hatalmas mennyiségű termőföldre lenne szükség.

Ez környezeti károkat okozna, és elvonna a létfontosságú élelmiszerellátásból a föld növekvő népességétől. Alternatív megoldásként a tervezők tengeri algákból készült bioplasztikkal kezdtek kísérletezni, amely egy bőséges és megújuló természeti erőforrás, amely egész életében megköti a légkört. McCurdy esőkabátot tervezett alga- bioműanyagból, míg mások sílécekké, élelmiszer csomagolássá formálták.

Ételhulladék A kulináris hulladék újrafeldolgozása döntő lépés a körforgásos gazdaság felé történő elmozdulásban. A leghasznosabb összetevők közé tartoznak a tenger gyümölcsei kagylók, amelyek kitin nevű biopolimert tartalmaznak, amelyet a tervezők bioplasztik csomagolások készítéséhez használnak, és kávézaccal kombinálva egy bőr- alternatíva is megalkotható belőle.

Más tervezők újrahasznosították a vágóhídi hulladékokat, az állati vért, a bőrt és a csontokat, hogy különféle háztartási és élelmiszer-csomagolásokat hozzanak létre. Hasonlóképpen, a gyümölcs- és zöldségmaradványokat bioplasztik csészékké, csomagolásokká és bőr alternatívákká alakítotják. A Piñatex, vagy a filippínó mérnök, Carvey Ehren Maigue az élelmiszer-hulladékot napelemekké változtatta, amelyek tiszta energiát termelhetnek az ultraibolya fényből.

Parafa A parafa a tölgyfa külső kérgéből nyert anyag, egyre népszerűbb a tervezők körében, mert komposztálható, újrahasznosítható és kivágás nélkül leválasztható a fáról, lehetővé téve a növény számára a szén megkötését. A tölgyerdők minden egyes tonna megtermelt parafa mennyiségére 73 tonna szén-dioxidot ragadnak meg, így az anyag szén-dioxid-negatív.

Jasper Morrison burkolatként használta az építészetben, míg Tom Dixon az anyagot “hangelnyelő, tűzálló, vízálló” Cork bútorkollekciójának létrehozásához használta. A portugál Digitalab stúdió is szálakat készített belőle és összefonta őket, világítási és háztartási eszközöket alkotva.

Bakteriális nanocellulóz Egy másik állati bőr alternatíva a bakteriális nanocellulóz (BNC), amelyet baktériumok és élesztő szimbiotikus tenyésztése során állítanak elő, más néven SCOBY, és az erjesztett teaital kombucha készítéséhez használják. Az anyagot egy speciális eljárásnak vetik alá, hogy létrehozzanak egy olyan bőr-szerű anyagot, amelynek Theanne Schiros anyagtudós állítása szerint akár 97% -kal alacsonyabb szén-dioxid-lábnyoma van, mint a szintetikus poliuretán (PU) bőrnek, és egy házi komposztkupacban néhány hónap alatt lebomlik.

Schiros korábban felhasználta az anyagot egy cipőpáros létrehozására, a New York streetwear kiadóval és a Public School-al együttműködve, míg a Studio Lionne van Deursen a BNC-t használta egy bőrszerű búra létrehozására egy lámpakollekciójához.

Forrás: www.dezeen.com