Téglaházak építése

A tégla gyártásának elmúlt 6000 éve

A tégla az egyik legősibb építőeleme az emberiségnek.
A tégla alapanyaga megtalálható a természetben.

A gyártási eljárás, formázása majd kiégetése az évezredek folyamán nem változott, csupán finomult.

Téglát legkorábban Egyiptomban, a Nílus iszapjából készítettek, melyet a napon szárítottak ki. Égetett téglát a mezopotámiaiak használtak először, Krisztus előtt 4000 évvel.

Amikor arról beszélünk, hogy hagyományos építőanyag, akkor mindenki a téglára gondol, teljesen joggal.

A modernkori emberiség milyen gyorsan fejleszti tudását az élet minden területén, el sem tudnánk képzelni ma már, hogy tekerős telefonnal kommunikáljunk. Az építőipar területén is vannak hasonló újdonságok, de az emberek egy része nem fogadja el azt, marad a hagyományoknál.

  • nem lóval járunk, hanem busszal és autóval
  • a hajó helyett repülünk ha messzire kell menni
  • papírok helyett számítógépen tároljuk adatainkat
  • fax és hagyományos levél helyett emailt használunk
  • fatüzelés helyett gázzal, vagy geotermikus energiával fűtünk
  • kézi habverő helyett robotgéppel dolgozunk
  • telefonközpontos nélkül mobillal kommunikálunk
  • térkép helyett navigációt használunk

Sorolhatnánk több száz és ezer háztartási, ipari, közlekedési vívmányt. Szinte mindenki azt mondaná, hogy szívesebben használja az új technikákat.

Az építőiparban is megjelentek, főleg az elmúlt 100 évben sokkal jobb paraméterekkel rendelkező technológiák, melyekkel gyorsabban lehet építkezni, ellenállnak a földrengéseknek, a hőszigetelésük sokkal jobb mint a tégláé, és sorolhatnánk a pozitív dolgokat egy egész oldalon keresztül.

Az egész világban napjainkra már az épített családi házak több mint 70%-a nem téglából épül.
Magyarországon mégis nagy a téglaházat építők aránya. Még mindig a családi tradíciók szerint választanak technológiát, miszerint nagyapám is téglában lakott, akkor nekem is jó lesz.
Az építkezéskor gondolni kell arra is, hogy egy házat kétszer kell kifizetni. Az egyik ár melyért felépül, a másik ár, melyet az üzemeltetésére és karbantartására fogunk költeni.

Van egy kedvenc mondásunk: “A Kőkorszaknak vége! Akkor Ön miért kőből építene?”

Ez nem azt jelenti, hogy téglából nem lehet jót építeni. Inkább azt, hogy van már korszerűbb is a piacon.
Egy téglaház is lehet jó hőszigetelő és hőhídmentes, csak egy kis odafigyelés és nagyobb ráfordítás kell.

A fel nem használt energia a legolcsóbb energia.
Gondoljon a gyermekei jövőjére és építsen energiatakarékos családi házat, mert ezzel nem csak a pénztárcája marad vastagabb, de a környezet is megkíméli!


Ha ÖN szeretne a hagyományok mellett maradni és álmai családi házát téglából megvalósítani, akkor van egy jó hírünk!

Rendkívül kedvező áron emelt műszaki tartalommal felépítjük Önnek a modern tégla otthonát és még a rezsije is alacsony marad!

2011. február 15-től kezdődően kulcsrakész téglaházak emelt szintű kivitelezését nagyon kedvező áron vállaljuk!

Alapárban 30 cm Porotherm falszerkezet 15 cm polisztirol szigeteléssel, 3 rétegű üvegezéssel, kondenzációs gázkazánnal, 4500 forintos burkolatokkal, kondenzációs gázkazánnal, ingyenes tervezéssel, alapozással együtt:

Bruttó 100 nm-es extra szigetelésű kulcsrakész Porotherm családi ház: 15,2 Millió forint + ÁFA. (bruttó áfás áron: 19 millió forint)

Ha hasonló hőszigetelésű házat szeretnénk téglából megvalósítani, mint egy modern energiatakarékos könnyűszerkezetes vagy egy Prokoncept ház akkor a falvastagságok miatt  tércsökkenést kell elszenvedni.

Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Zsebő Zsanett: 100-as mellék (zszs@kp.hu)
- Hauser Orsolya: 101-es mellék (orsi@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

Tégla más kultúrákban

A tégla ornementális alkalmazását az iszlám kultúrák emelték mesteri fokra
Nagyon hosszúra nyúlna a történet, ha a tégla fejlődését olyan kultúrákban is nyomon követnénk, mint pl. Perzsia, India, Indokína, Kína, vagy az iszlám térség. Különösen az iszlám kultúra fejlesztette a tégla ornamentális alkalmazását mesteri fokra. Olyan szintre, amit a későbbi korok soha többé nem tudtak elérni. Említésre méltó, hogy Kínában kialakult egy másfajta fejlődési irány : itt először a tetőből és ezzel együtt a tetőcserépből lesz uralkodó elem, melynek nemcsak a lefedés és a védelem a feladata, hanem tulajdonképpen ő maga az épület.

A tégla az ókori Rómában

A téglakészítés művészetét egész Nyugaton a rómaiak terjesztették el. Ahová csak hadjáratot vezettek, oda magukkal vitték a téglát. Ők fejlesztették ki pl. a boltíves építést, aminek még ma is számos, kitűnő állapotban fennmaradt bizonyítéka van.

A téglaépítészet központjai a középkorban

A téglagyártás ipari kezdetekor a XII. században Lombardia, Franciaország és Németország jelentik a téglagyártás központjait. A román stílustól a gótikán át a reneszánszig a téglának mindig nagy jelentősége és szerepe volt. Csodálatos épületek születtek kézzel formázott téglából, mindenek előtt az észak-európai országokban : pl. Észak-Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Skandináviában és Angliában.
Ipari téglagyártás
Az angolok fejlesztették ki a gépesített téglagyártást. Ezen a téren az úttörőnek számító fejlesztés Németországnak köszönhető: A berlini gyáros, Schlickeysen (1854) szalagprése, és Friedrich Hoffmann építőmester 1858-ban porosz és osztrák szabadalomként bejegyzett körkemencéje volt az igazi újítás.

Téglagyártás Ausztriában

Ausztriában a téglagyártás Mária Teréziával kezdődött – ma már a Wienerberger tégla high-tech terméknek számít. Ausztriában 200 évvel ezelőtt még olyan “utazó” olasz családok kezében volt a téglagyártás, akik letelepedtek az agyaglelőhelyeken, és nem csupán készítették a téglát, hanem gyakran részt vettek a házak építésében is. Hatásuk még ma is érezhető többek között régi parasztházak ornamentális pajtarácsozatán. Sokszor a téglakemencét az építkezés helyszínén állították fel.

Később a grófságok és kolostorok saját téglagyárakat építettek, kizárólag a saját szükségletük kielégítésére. Ez magyarázatot ad arra is, hogyan állíthatott elő összesen 5.000 téglagyár kb. 20.000 téglatípust. Az ipari gyártás Ausztriában A XVIII. sz. közepén Mária Terézia császárnő rendelkezésére felépítették az ún. császári és királyi téglagyárat Bécs Wienerberg nevű részén. 1780 körül itt már kb. 1 millió falazó téglát gyártottak egy évben. 1820-ban hozzácsatoltak néhány közelben fekvő gyárat is. A vállalat 1849-ben már 30 millió falazó-, és 4 millió burkoló (klinker) téglát gyártott. 1865-ben megkezdték az első körkemence építését, és két évvel később a Wienerberger téglagyártó cég már 10.000 embert foglalkoztatott.

Ez azt jelenti, hogy a Wienerberger már annak idején a világ legnagyobb téglagyártója volt. Erre az időszakra esnek a présekkel végzett kísérletek, ami által a századfordulóra az éves termelés 225 millióra emelkedett. Érzékelhetjük, hogy a téglagyártás a kézi formázástól milyen hosszú utat tett meg az ipari gyártásig. Mindenki, akit érdekel a téglagyártás, látogasson el a bécsi téglamúzeumba. Megéri ! Címe: Bécs, 14. kerület, Penzinger Str. 59.

Modern téglagyártás

A modern téglagyárakban az automatikus vezérléstechnika fokozatosan kiszorítja az emberi munkát, s a ma téglagyári munkásai már elsősorban karbantartó-felügyelő szakemberek, akik a folyamatokat figyelve tartják ellenőrzésük alatt a termelést. Ugyanakkor a téglagyártás még ma is művészet. Tankönyve nincs, a beállításokat tapasztalati úton határozzák meg, s a hagyományok átadására, az éveken át érlelődött szaktudásra mindig is igen nagy szükség lesz. A ‘művészi’ érzékre azért is szükség van, mert majd minden gyár különböző agyagbázisokra épül, amelyek meghatározó tulajdonságaikban – víztartalom, formálhatóság – jelentősen különböznek egymástól.

A kibányászott agyagot általában egy évig depókban pihentetik, ahol az alapanyag homogenizálódik. A gyártási folyamatba bekerülő agyaghoz – a szükséges porózusság elérése céljából – adalékanyagot kevernek, amely majd a kiégetéskor távozik a téglából. A Wienerberger igen szigorú környezetvédelmi technológiai előírásai csak tiszta anyagok, elsősorban fűrészpor alkalmazását engedik meg. Ez azért fontos, mert ennek elégésekor nem keletkeznek a környezetet terhelő égéstermékek. A kellőképpen finomra őrölt, homogén és nedvesített agyagot azután formára préselik és vágják. A felesleges nedvességet szárítással vonják ki belőle, s mintegy 48 órával később kerül a kemencébe, ahol kiégetik. Mindez igen energiaigényes folyamat, amelynek fajlagos energiaigényét modern eljárásokkal igyekeznek csökkenteni. Így például a kemencében keletkező hőt használják a szárítóban is, s nagy gondot fordítanak a folyamatos termelésre, a gyárak állandó kihasználtságára.


Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Li Nicole: 100-as mellék (nicole@kp.hu)
- Hauser Orsolya: 101-es mellék (orsi@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

Címkék

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Back to top button
Close