A Studio noa Tudás fája könyvtára megkísérli megteremteni a földi Édenkertet

Az olaszországi Milánóban található Porta Vittoria parkba tervezett új “lebegő” könyvtár egy olyan fantázia koncepciónak tűnhet, amely valószínűleg nem válik valóra. De a bolzanói és berlini székhelyű Studio noa* (network of architecture) építésziroda már korábban is életre hívott ilyen projekteket, és az eredmények mindig látványosak.

A “The Tree of Knowledge” (azaz a Tudás Fája) esetében a cég azt az érzést szerette volna felidézni, amikor egy gyönyörű könyvborítóra pillantva az ember tudja, hogy egy csodálatos történetben fog elmerülni. Futurisztikus, mégis organikus dizájnjuk a felfedezés rétegzett komplexuma, amelyet “a tetőtéri erdők és a repülő könyvek szürreális atmoszférája hat át”, ahogyan az építészek maguk fogalmaztak.

A Studio noa költői víziója úgy kezeli a könyvtár projektjét, mint egy modern Édenkertet, amelyben a tudás nyugszik. A könyvtár látványa messziről szinte délibábnak tűnik, túl furcsa és gyönyörű ahhoz, hogy valóságos legyen. A parkban elhaladó járókelők kísértést éreznek arra, hogy megközelítsék és megnézzék, mi is ez a szokatlan épület, amely közben a könyvek világába vonzza őket. A buja növényzetű könyvtár kialakítása zökkenőmentesen illeszkedik a parkos környezetbe, és bár a létesítmény összesen kilenc emelettel rendelkezik, mindegyik egy szalagszerű sétányon keresztül érhető el, amely a földszinttől egészen felfelé vezet.

A könyvtárat egy 300 fős, kör alakú tanulószoba koronázza meg, ahonnan 360 fokos kilátás nyílik Milánóra. A vendégek egy üveg “könyvtoronyban” található felvonón jutnak fel, amely az épület szintjeiről a szabadba emelkedik, mielőtt elérik a gyűrű alakú lebegő elemet. Ezt a gyűrűt kétoldalt fákra vagy óriásgombákra emlékeztető, gomolygó szerkezetek szegélyezik. Körülöttük zöld tetők hullámzanak, átmenetet képezve a szabadtéri kültéri terek és a védett belső terek között.

“A projekt kiindulópontja egy 21. századi könyvtár jelentésének, használatának és jellemzőinek kutatása volt” – magyarázza a cég. “A Studio noa* a kreativitás központjaként képzelte el újra, azzal a céllal, hogy ösztönző környezetet teremtsen az elme felszabadításához és az új tudás megszerzéséhez. Előjogként a nyugodt és csendes légkör, hozzáadott értékként pedig az új ötleteket szaporító hibrid környezetben való mozgás lehetősége, ahol elmosódik a határvonal a belső és a külső között. Ezért a komplex építészeti struktúra tervezését a minden teret átható természeti táj megteremtése szegélyezte.”

“Olyan érzés, mintha egy fára másznánk fel, miután átsétáltunk egy buja kerten.” – tették hozzá. És nem véletlenül, hiszen az építészcsapatot inspiráló archetípus az Édenkert, ahol a Jó és a Rossz Tudásának Fája nő. A hozzá kapcsolódó bibliai epizód talán az egyik olyan elbeszélés, amelyből a filozófusok a legtöbbet merítettek az emberiség ábrázolásához. Hegel szerint a Tudás fájáról a tiltott almát megevén Éva volt az első ember, aki elkülönült az állatoktól, és ezzel tudatosságra és szándékosságra tett szert. Amikor Éva érdeklődni kezdett az ismeretlen iránt, a parafrázisok, könyvtárak megtalálták létjogosultságukat. A BEIC (European Library Foundation Of Information And Culture) tetején a Studio noa egy földi Édenkertet akart újrateremteni, ami a tudás szépségét ünnepli és folyamatosan arra ösztönözni az embereket, hogy “nyúljanak az ismeretlen világok felé”.

Forrás: www.dornob.com