„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

HírekJogszabályok

A Kormány 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány az épített  környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1a) bekezdésében, a 7. § és a 2. melléklet  tekintetében az épített  környezet  alakításáról  és védelméről  szóló 1997. évi LXXVIII.  törvény  62. § (1) bekezdés 5. és 6. pontjában,

a 8. § tekintetében az épített  környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3. pontjában, a  9. § és a 13. § tekintetében az épített  környezet  alakításáról  és védelméről  1997. évi LXXVIII.  törvény  62. § (1) bekezdés 11. pontjában, a  10. §  tekintetében az  épített   környezet  alakításáról  és  védelméről  szóló  1997.  évi LXXVIII.  törvény  62. §  (1) bekezdés 13.4. pontjában, a  11. §  tekintetében az  épített   környezet  alakításáról  és  védelméről  szóló  1997.  évi LXXVIII.  törvény  62. §  (1) bekezdés 17. pontjában, a 12. § és a 3. melléklet  tekintetében a közigazgatási  hatósági  eljárás és szolgáltatás  általános  szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (3) bekezdésében kapott  felhatalmazás  alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:images

1.  Az egyszerű bejelentés benyújtása

1. §        (1)  A  legfeljebb   300  m2     összes  hasznos   alapterületű  új  lakóépület   építésére  vonatkozó   egyszerű   bejelentést (a  továbbiakban:   bejelentés)   az  építtető azon  –  az  építésügyi  és  az  építésfelügyeleti hatóságok  kijelöléséről és  működési  feltételeiről  szóló  kormányrendeletben  első  fokú építésügyi  hatósági  feladatokat  ellátó  általános építésügyi  hatóságként kijelölt – jegyzőhöz,  főjegyzőhöz  (a továbbiakban együtt:  jegyző) nyújtja  be,  amelynek az építésügyi hatásköre tekintetében irányadó illetékességi területén az építési tevékenységet végezni tervezik.

(2)  A bejelentés az épített  környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban:  Étv.) meghatározott adatok mellett tartalmazza

a)        az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,

b)       az építészeti-műszaki  tervező  (beleértve  a szakági tervezőt  is) nevét,  elérhetőségét,  kamarai névjegyzéki bejegyzésének számát,

c) számított     építményértéket    az    építésügyi     bírság    megállapításának    részletes     szabályairól    szóló kormányrendelet szerint meghatározva,

d)       az építtető aláírását.

(3)  A bejelentés mellékletét képező egyszerű bejelentési dokumentáció tartalmát az 1. melléklet határozza meg.

(4)  Az építtető az építési  tevékenységet az Étv. szerinti – az e §-ban  foglaltaknak megfelelő  bejelentés benyújtását követő naptól  számított  – tizenöt  napos  határidő  elteltét  követően  kezdheti  meg  az építési naplóval kapcsolatos szabályokra figyelemmel.

(5)  Az egyszerű  bejelentési  dokumentációtól való eltérés  bejelentésére e § rendelkezéseit  megfelelően  alkalmazni kell azzal, hogy  az egyszerű  bejelentési  dokumentációtól való eltérést  tizenöt  nappal  az eltérés  megvalósítását megelőzően kell bejelenteni.

2. §        (1)  A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek.

(2)  A hiányos bejelentés esetén a jegyző nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt

a)        arról, hogy a hiányos bejelentés nem minősül az 1. §-ban foglaltaknak megfelelő bejelentésnek, b)       az építési tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeiről, valamint

c)        a bejelentés vagy a melléklete hiányairól.

(3)  Amennyiben  az ingatlanon,  amelyen  az építési  tevékenységet végezni  tervezik, az építtetőn kívül más  személy tulajdonjoggal  rendelkezik,  a  jegyző  a  bejelentésről  –  annak  benyújtásától  számított   nyolc  napon   belül  – tájékoztatja a jogosultat.

3. §               A bejelentést papír  alapon  vagy  elektronikus  úton  az  építésügyi  és  építésfelügyeleti hatósági  eljárásokról  és ellenőrzésekről,  valamint  az  építésügyi   hatósági   szolgáltatásról   szóló  kormányrendelet  kérelem  benyújtására vonatkozó   szabályainak   megfelelő   alkalmazásával,  az  Országos   Építésügyi  Nyilvántartás   használatával   kell benyújtani.

2.  Az építési tevékenység szakmai és hatósági ellenőrzése

4. §        (1)  A jegyző a bejelentésről tájékoztatja  az építésfelügyeleti hatóságot az Étv.-ben meghatározott építésfelügyeleti tevékenység ellátása érdekében.

(2)  Amennyiben  a  bejelentés alapján  végzett  építési  tevékenység eredményeként  megvalósult  építményt az  Étv. alapján  le  kell  bontani,   az  építésfelügyeleti  hatóság   a  bontás   elrendelése  során  az  építésrendészeti  eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.

3.  Egyszerű bejelentés alapján épített épületre vonatkozó hatósági bizonyítvány

5. §        (1)  A bejelentéshez kötött  épület  felépítésének  megtörténtéről szóló hatósági  bizonyítványt  kérelemre  az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat  jegyzője, Budapesten  a kerületi önkormányzat  jegyzője, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző állítja ki.

(2)  A  hatósági   bizonyítvány   iránti  kérelemhez   mellékelni   kell  az  elektronikus   építési   napló   összesítő   lapját, az energetikai tanúsítványt, valamint – ha az Étv. alapján a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni – az Étv.-ben meghatározott díj megfizetésének igazolását.

(3)  A hatósági bizonyítványt a kiállítója a kiállítással egyidejűleg feltölti az Országos Építésügyi Nyilvántartásba.

4.  Záró rendelkezések

6. §        (1)  Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2)  Az 1–5. §, a 7–12. § és az 1–3. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.

7. §               Az országos  településrendezési és  építési  követelményekről  szóló 253/1997.  (XII.  20.) Korm. rendelet  1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

8. §        (1)  Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet  (a továbbiakban:

245/2006. Korm. rendelet) 3. § (2) bekezdése  a következő h) ponttal egészül ki:

(Az alapbírság mértéke)

„h) az Étv. szerinti egyszerű  bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően,  vagy az anyagi jogi jogszabályt  sértő módon végzett építési tevékenység esetén: 100 000 forint.”

(2)  A 245/2006. Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése  a következő h) ponttal egészül ki:

[A  bírság meghatározásakor  a  (3) bekezdés  szerinti számított  építményértéknek  az  alábbi százalékos  értékét  kell figyelembe venni:]

„h) az Étv. szerinti egyszerű bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően végzett építési tevékenység esetén 30%.”

9. §               Az épületek  energetikai  jellemzőinek  tanúsításáról  szóló 176/2008.  (VI.  30.) Korm. rendelet  3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik, a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően, illetve az épített  környezet alakításáról  és  védelméről  szóló törvényben meghatározott egyszerű  bejelentéshez kötött  építési  tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően.”

10. §             Az  építőipari   kivitelezési  tevékenységről  szóló  191/2009.  (IX.   15.)  Korm.  rendelet   24.  §  (1)  bekezdésében az „engedélyhez” szövegrész helyébe az „engedélyhez, egyszerű bejelentéshez” szöveg lép.

11. §             Az építésügyi   és  építésfelügyeleti  hatósági   eljárásokról  és  ellenőrzésekről,  valamint  az  építésügyi   hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

a) 17.  §  (1) bekezdésében  a  „felsoroltak”  szövegrész  helyébe   a  „felsoroltak  és  az  Étv.  alapján  egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” szöveg,

b)       56.   §   (1)  bekezdés    a)   pontjában   a   „hiányára   az   építésfelügyeleti   hatóság”   szövegrész   helyébe a „hiányára – az egyszerű  bejelentéshez kötött  épület  felépítése  megtörténtének igazolása  kivételével  – az építésfelügyeleti hatóság” szöveg,

c) 62. § (1) bekezdés  c) pontjában a „dokumentáció  alapján” szövegrész  helyébe  a „dokumentáció,  egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján” szöveg,

d) 67. § (2) bekezdés  a) pontjában a „tevékenységgel” szövegrész  helyébe  a „tevékenységgel  vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az egyszerű bejelentési dokumentációtól eltérően” szöveg,

e)        67. §  (2) bekezdés  b)  pontjában az „engedély  nélkül”  szövegrész  helyébe  az „engedély  vagy  egyszerű

bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén bejelentés nélkül” szöveg

lép.

12. §             A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

13. §      (1)  Nem  lép  hatályba  az  épületek  energetikai  jellemzőinek  tanúsításáról  szóló  176/2008.  (VI.  30.) Korm. rendelet módosításáról  szóló 261/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet 1. §-a.

(2)  A épületek  energetikai  jellemzőinek  tanúsításáról  szóló 176/2008.  (VI.  30.) Korm. rendelet  módosításáról  szóló

261/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet  2. mellékletével megállapított, az épületek  energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. melléklet 2.16. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

„2.16. A használatbavételi engedély  kiadásához  vagy a használatbavétel tudomásulvételéhez, továbbá  az épített környezet  alakításáról  és  védelméről   szóló  törvényben meghatározott  egyszerű   bejelentéshez  kötött   építési tevékenység esetén  a megvalósulást  igazoló hatósági  bizonyítvány iránti kérelemhez  készülő tanúsítvány  esetén az épületre, épületszerkezetekre, gépészeti  rendszerekre  és azok elemeire  az építési  tevékenységre vonatkozóan meghatározott módon a Rend. 6. §-a szerinti követelmények és az azoknak való megfelelés igazolása.”

 

1. melléklet a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Az egyszerű bejelentési dokumentáció tartalma

1.  Helyszínrajz M=1:200 méretarányban, amely tartalmazza a következőket:

a)        helyi építési szabályzat szerinti építési hely és építési mód feltüntetése,

b)       az építéssel  érintett  telek  és  a  közvetlenül  szomszédos  ingatlanok  jogi határai  és  meglévő  építményei földhivatali adatszolgáltatás alapján,

c) az  építéssel  érintett   telek  és  a  közvetlenül  szomszédos   ingatlanok   meglévő  és  tervezett   domborzata, növényzete,

d)       a tervezett épület tetőidommal, csapadékelvezetés módjának feltüntetésével, e)        a tervezett építmények,

f )        a tervezett tereprendezés, térburkolatok és felszíni vízelvezetés, g)        a tervezett és meglévő közműcsatlakozások helye és kapacitása, h)       a tervezett közterület-csatlakozás,

i)        az égéstermék-elvezető rendszerek feltüntetése, j)        vízszintes és magassági méretezés,

k)        az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.

2.  Utcakép M=1:200 méretarányban, amely tartalmazza a következőket:

a)        utcafronttal párhuzamosan felvett utcahosszmetszet lejtésekkel,

b)       az  építéssel   érintett   telek  és  a  közvetlenül  szomszédos   ingatlanok   jogi  határai  és  meglévő   épületei, építményei homlokzattal földhivatali adatszolgáltatás, helyszíni felmérés és/vagy fotódokumentáció alapján,

c) az  építéssel  érintett   telek  és  a  közvetlenül  szomszédos   ingatlanok   meglévő  és  tervezett   domborzata, növényzete, tereptárgyai helyszíni felmérés és/vagy fotódokumentáció alapján,

d)       a tervezett épület utcafronti tervezett nézete a tervezett színekkel és anyagokkal, kerítéssel, e)        vízszintes és magassági méretezés,

f )        az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.

3.  Nézetrajzok M=1:200 méretarányban, amely tartalmazza a következőket:

a) a tervezett épület szomszédok felé forduló homlokzatai egész telken átmenő terepmetszettel, b)       a tervezett növényzet, térburkolatok,

c)        a tervezett tereprendezés,

d)       vízszintes és magassági méretezés,

e)        az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.

4.  Műszaki leírás, amely tartalmazza a következőket:

a)        tervezői nyilatkozat az alapvető követelményeknek való megfelelőségről, b)       az építési telek terheléseinek összefoglalása,

c)        beépítési %, épületmagasság, összes hasznos alapterület, d)       anyagok, színek ismertetése,

e)        leírás a környezethez való illeszkedés bemutatásával, f )        helyiséglista és terület-kimutatás,

g)        közműellátás ismertetése,

h)       gépészeti rendszerek összefoglaló leírása,

i)        az építtető és az építészeti-műszaki tervező aláírása.

A Kormány 455/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete az Otthonteremtési Program kiterjesztésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról (ide kattintva PDF formátumban is letölthető...)

Családi ház építéssel kapcsolatos kérdések

  1. A Steico BIO építési rendszer kiemelkedik a méretpontosságával, ami garantálja a hibamentes illeszkedést és a kifogástalan kivitelezést.
  2. A masszív, nehéz szerkezet és a természetes anyagok – mint a kender, farost és cellulóz – hatalmas hőtároló tömeget biztosítanak.
  3. A falak kiváló hőszigetelő képessége télen melegen, nyáron hűvösen tartja az otthont.
  4. Az épület minden részlete az egészséges és komfortos élettér megteremtését szolgálja.
  5. A STEICO anyagok a Német Épületbiológiai Intézet által ajánlott szerkezetek, így bizonyítottan mentesek a beteg épület szindrómától. Minden felhasznált anyag a tartószerkezettől a szigetelésen át a festékekig természetes anyagokból készül.
  6. A természetes anyagok segítenek a páraszabályozásban, ami kiegyensúlyozott belső klímát biztosít.
  7. Ez a megoldás garantálja a penészmentességet, ami a hagyományos épületeknél gyakran előforduló probléma.
  8. Az épület hanggátlása kiemelkedő, így nyugodt és csendes belső környezetet nyújt.
  9. A szélzáró tulajdonságok révén elkerülhetők a huzatok és a felesleges hőveszteségek.
  10. A szerkezet földrengésálló, így extra biztonságot nyújt szélsőséges körülmények között is.
  11. A szerkezet 2–3 hét alatt félkész állapotba kerül, beleértve a fogadószint elkészítését is.
  12. A 100%-ban szárazépítéses technológia sok esetben talajcsavarra és födémpanelekre építve készül, ami gyors és tiszta kivitelezést jelent.
  13. Az anyagok természetes eredetűek, így környezetbarát és fenntartható építési megoldást kínálnak.
  14. A hőtároló tömeg és a hőszigetelés kombinációja kiváló energiahatékonyságot biztosít.
  15. A lakók egészséges beltéri levegőt élvezhetnek, ami különösen fontos családok és gyermekek számára.
  16. Kívül mésszel vakolunk, belül mésszel festünk és glettelünk, vagy vályogfestéket használunk – ezek természetesek, egészségesek és antibakteriálisak.
  17. Minden házunkban hővisszanyerős szellőztető rendszer működik, ami mindig friss és tiszta levegőt biztosít.
  18. A precíz CNC-s, automata gyártási folyamat a szerkezet szerelésétől a hőszigetelés befújásáig garantálja a maximális pontosságot.
  19. A házakhoz ultra prémium, német fa nyílászárókat építünk be, amelyek kiemelkedő minőséget és esztétikát nyújtanak.
  20. A szerkezet lehetővé teszi, hogy később akár 3000 mm-es nyílások is szabadon kialakíthatóak legyenek, így a terek rugalmasan alakíthatók.
  21. Nem használunk PUR-t, EPS habokat, kőzetgyapotot és üveggyapotot – kizárólag természetes anyagokkal építünk.

Tehát a Steico BIO családi házaink egészségesek, alacsony rezsivel működnek és fenntarthatóak és akár 4 hét alatt félkész állapotban felépíthetőek.

admin 0 2 2025-09-05 18:04

admin 0 2 2025-09-05 10:41

Erre a kérdésre nincs egyetlen, mindenre érvényes válasz.
Az ár számos tényezőtől függ:

  • milyen szerkezetből épül a ház,
  • milyen hőszigetelést, gépészetet és nyílászárókat választunk,
  • milyen burkolatok és beltéri ajtók kerülnek beépítésre,
  • lesz-e redőny vagy más árnyékolás,
  • milyen alapozási megoldást alkalmazunk: talajcsavar és födémpanel fenntartható módon, vagy hagyományos sávalap / lemezalap,
  • milyen a telek adottsága: milyen a talaj és hol található a talajvíz, sík vagy lejtős a terep, daruzható-e a helyszín, van-e felsővezeték, illetve aszfaltos vagy földút vezet-e oda, agyagos, kavicsos, talajvizes a terület?
  • milyen funkcióra készül az épület: családi házként vagy nyaralóként,
  • milyen készültségi fokban szeretné a házat megrendelni?

Milyen készültségi fokban kéri a megrendelő a családi ház építést?

  • Vázszerkezet: falak és tetőszerkezet felállítása (acél, STEICO vagy hossztoldott fenyő).
  • Külső kulcsrakész: kívül teljesen kész, ablakokkal, vakolattal, párkányokkal, fedéssel és szigeteléssel.
  • Félkész / emelt szintű félkész: belül szigetelések, kartonozások elkészülnek, de még nincs burkolás, gépészet, villanyszerelés.
  • Kulcsrakész: teljesen befejezett, költözhető ház.

Mi többféle családiház építési technológiát kínálunk:

Egy fontos dolog van, hogy a felépülő ház nem tartalmazhat káros anyagot az egészségünkre, tehát kenderből, fából, acélszerkezetből építünk vázszerkezetet, farost szigeteléssel, kender szigetelésekkel hőszigeteltünk, mészfestékekkel sé vályogfestékekkel festünk!

  • 🏡 STEICO rétegragasztott bio ház
  • 🏡 Acélszerkezetes ökologikus ház
  • 🏡 Pajtaház
  • 🏡 A-Frame ház
  • 🏡 Kenderház

    Éppen ezért minden projekt egyedi, és az ár is csak személyre szabottan határozható meg. Aki fejből egy pillanat alatt négyzetméter árakat tud adni azt a céget felejtse el.

Tájékoztató árak 2025. szeptemberi szerződéskötés esetén:

  • Vázszerkezet: 100.000 Ft/m² alatt elérhető, CNC-s gyártással, gyártmánytervezéssel, helyszínre szállítással, daruzással és szereléssel együtt.
  • Kulcsrakész családi ház: 650–750.000 Ft/m², hőszivattyúval, 35 cm hőszigeteléssel (fal, padló, mennyezet), prémium ablakokkal, 12.000 Ft-os burkolatokkal, nagy toló-erkélyajtóval és hővisszanyerős szellőztető rendszerrel, 150 ezer forintos beltéri ajtókkal, 450 ezer foreintos bejárati ajtóval kalkulálva
  • Külső kulcsrakész és félkész állapot: egyedi árazással készül.

Természetesen ha a ház nagy része üvegből készül, zsaluziák kerülnek beépítésre és 20-30 ezer forintos burkolatok készülnek, akkor az árak is változnak.

👉 Fontos tudni, hogy a 400.000 Ft/m² árak a családi házépítésben 4 évvel ezelőtt voltak reálisak. Aki ma 400–500 ezer Ft-ért kínál házat, az vagy nem lesz energiatakarékos, vagy nem felel meg a követelményeknek, rosszabb esetben sosem készül el.

Minden házat a telek adottságai, a talajmechanika, a terv összetettsége és a megközelíthetőség alapján árazzuk egyedileg. Az árajánlatkészítés nálunk ingyenes és kötelezettségmentes.

🏡 A bemutatótermünkben megtekinthető a gyártás és szerelés folyamata. Ügyfélreferenseink minden információt megadnak a telekválasztástól kezdve a tervezésen, hatósági egyeztetésen és hitelezésen át egészen a kulcsrakész átadásig.

Ha Önnek fontos, hogy egy egészséges, energiatakarékos és fenntartható háza legyen egy minősített, védjegyes vállalkozástól, keresse kollégáinkat időpont-egyeztetés miatt, és jöjjön el egy ingyenes családi házépítési tanácsadásra.

admin 0 4 2025-09-05 09:08

Ajánlott tartalom

2 hozzászólás

  1. Úgy értelmezem, hogy a 456/2015.(XII.29.) Korm. rendelet nem vonatkozik a meglévő épületek bővítésére, tetőtérbeépítésére, átalakítására stb.
    Az említett esetekben az eddigiek szerint kell eljárni?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Ajánlott tartalom
Bezárás
'Fel a tetejéhez' gomb