A körkörös gazdaság a várostervezésben: fenntarthatóság és közösségi szerepvállalás

Míg a körforgásos gazdaságot az építészeti tárgyakkal kapcsolatban gyakran az anyagok újrahasznosítása, a szétszerelés lehetőségével való tervezés és az anyagútlevél szemszögéből tárgyalják, a keretrendszer a legteljesebben városi léptékében érvényesül. Akár a körforgásos közösségekről szóló elképzelések, amelyek az önellátás bizonyos szintjére utalnak, akár a városok által elindított politikák, a városi léptékű projektek példát mutatnak a körforgásos gazdaság vezérelveire, és bepillantást engednek abba, hogyan nézhet ki a körforgásos gazdaság teljes körű változata.

Az alábbiakban a körforgásos városi környezetekben alkalmazott stratégiákat vizsgáljuk, az építészettől és az építőanyagoktól kezdve az energiatermelésen, a hulladékgazdálkodáson és az élelmiszertermelésen át, valamint az ezeket a terveket irányító folyamatokat és műveleteket, betekintést nyújtva a körforgóságot megalapozó feltételekbe.

A körforgásos gazdaságot általában a 3R U(Reduce-Reuse-Recycle,) -azaz csökkentés-újrahasznosítás-újrahasználás – fogalmára redukálják, a koncepció azonban ennél sokkal összetettebb, és számos olyan következményt hordoz magában, amelyek paradigmaváltással járnak a városi környezetek tervezésében. A városok erőforrás-fogyasztó központok és az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős termelői. Az uralkodó gazdasági modell lineáris, ami azt jelenti, hogy a nyersanyagokat bányásszák, hogy alkatrészeket állítsanak elő, amelyeket aztán felhasználnak, és végül életciklusuk végén hulladékként végzik. Az előrejelzések szerint a nyersanyagok iránti kereslet 2050-re megduplázódik. A városi közösségek központi szerepet játszanak a körforgásos gazdasági modellek kialakításában, tehát alapvető fontosságú a városszerkezet egészének elemzése.

Az EU 2020-ban közzétette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, amely a Green New Deal végrehajtásának egyik kritikus eleme. A stratégia többek között a fenntartható termékek tervezését, a hulladék csökkentését és a másodlagos anyagok uniós piacának létrehozását foglalja magában. A terv felvázolja az újrahasznosított tartalomra vonatkozó követelmények lehetséges bevezetését bizonyos építőipari termékek esetében, ami jelentős paradigmaváltást jelent az építőipari ágazat építési szabályzata számára. Emellett az EU ösztönözni kívánja a talajzáródás csökkentésére és a felhagyott vagy szennyezett barnamezős területek rehabilitációjára irányuló kezdeményezéseket.

A nagyvárosok már most is élen járnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a körforgásos gazdaság megalapozásában, ami további lehetőségeket teremt az éghajlatváltozás mérséklésére. A körforgásos gazdasági stratégiák kidolgozásához holisztikusan meg kell érteni, hogyan gazdálkodik egy város az erőforrásaival, milyenek a hulladékgazdálkodási szokásai, és a magánszféra érdekelt feleit is be kell vonni abba, hogy partnerekké váljanak egy új helyi gazdasági keretrendszerben.

A helyi körforgásos gazdaság kialakításában Prága városa úttörő szerepet játszik. A város 2019-ben az amszterdami székhelyű Circle Economy nevű szervezettel közösen elemezte a helyi anyagáramlásokat és a szén-dioxid-kibocsátást a helyi gazdasággal összefüggésben, hogy meghatározza azokat a kulcsfontosságú iparágakat, ahol a körforgásos gazdaság gyakorlatait be lehetne vezetni. Az így kialakított cselekvési terv a következőkben öltött testet: olyan Re-Use pontok hálózatának létrehozása, amelyek olyan kiselejtezett elemeket dolgoznak fel, mint a háztartási készülékek és bútorok, az élelmiszerhulladék összegyűjtése, amelyet biogázzá alakítanak, valamint a körforgásos mezőgazdasági elvek megvalósítása a város körüli mezőgazdasági területeken.

Az erőforrásokat, termékeket és a hulladékgazdálkodást szabályozó szakpolitikák mellett a várostervezés szintjén nagy hangsúlyt kap az önellátás az energia- és élelmiszertermelés tekintetében, valamint a közösségi szerepvállalás iránti fokozott érdeklődés. Az amszterdami székhelyű Space&Matter gyakorlat sikeresen alkalmazta a körforgásos gazdaság elveit a városrészek szintjén, a részvételi folyamatokat kihasználva. Az építésziroda a jövőbiztos városi környezetre törekedve egy olyan projektfejlesztő céget hozott létre, amely lehetővé teszi a polgárok és a végfelhasználók bevonásával történő közös alkotási folyamatot. Az iroda számára az emberek bevonása közösségeik tervezésébe és irányításába a körforgásos gazdaság kialakításának egyik legfontosabb lépése.

Az iroda egyik legjelentősebb projektje a Schoonschip, egy innovatív, közösség által irányított, körkörös körforgásos szomszédság Amszterdamban. A több mint 100 lakosnak otthont adó projekt decentralizált és fenntartható energia-, víz- és hulladékrendszerekkel rendelkezik. A napelemek intelligens hálózata segíti a lakosokat az egymás közötti energiakereskedelemben, míg a vízkezelési technológiák energiát és tápanyagokat nyernek vissza a szennyvízből. A tulajdonosok egyesülete meg akarta osztani a projekt fejlesztése során felhalmozott információkat, ezért a projekt nyílt forráskódú. A lakópark létrehozásakor szerzett tudást egy weboldalon gyűjtötték össze, amely részletesen bemutatja a különböző szempontokat, az anyagoktól kezdve az élelmiszertermelésen át a jogi szempontokig.

A teljesen körforgásos gazdaság felé való elmozdulás egy többlépcsős, összetett folyamat, amelyet többnyire a politika irányít. Amint azonban ez a néhány példa is mutatja, az építészek, várostervezők és közösségek kezdeményezhetik a körforgásos keretrendszer átültetését a városfejlesztés léptékébe olyan beavatkozások révén, amelyek nemcsak a körforgásos gazdaság víziójának kialakításához járulnak hozzá, hanem a terület ismereteit is továbbfejlesztik.

Forrás: www.archdaily.com