A klíma-felmelegedésre való felkészülés jegyében

2011-05-02 09:21

2024-es friss kedvezményes árak TÍPUSTERVEK LÁTVÁNYTERVEK MODULHÁZ TERVEK

A növényeknek fel kell erre készülni

A klímaváltozásra való alkalmazkodásban a mezőgazdaságra is nagy kihívások várnak, ami főleg a klímaváltozásra rugalmasan reagáló növényfajták alkalmazásán alapszik. Ezektől a klímaváltozásra „rugalmasan” reagáló fajtáktól joggal elvárható a szárazság és magas hőmérséklet okozta stresszekre való nagyfokú tolerancia. A CGIAR (Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatás Konzultatív Csoportja) kutatóinak számos „klíma-rugalmas” fajtát sikerült előállítani. A molekuláris biológia eszközeivel a vad növényekkel rokon növények számos előnyős tulajdonságát tudták a termesztett fajtákba bevinni. Másrészt nagyobb mértékben építik be a növénynemesítési kutatás gyakorlatában a hasznos helyi ismeretekkel rendelkező gazdák tapasztalatait. A trópusosokon több mint 50 szárazság-toleráns fajtát állítottak elő a CIMMYT (Nemzetközi Kukorica- és Búzanemesítő Központ) kutatói. Ezeket már 1 millió hektáron termesztik. A kukoricanemesítőknek sikerült a szárazság-toleranciával kapcsolatban a molekuláris genetikai térképet megismerni. Az IITA (Trópusi Mezőgazdaság Nemzetközi Intézete) kutatói olyan korai és extrakorai kukoricafajtákat állítottak elő, melyek akár Nyugat-Afrika szavannáin is teremnek. Az ICAR (Nemzetközi Mezőgazdasági Központ a Száraz Területeken) nemesítőinek szintén sikerült a szárazsággal szemben nagyfokú toleranciát mutató árpafajtákat előállítani. Ugyancsak a trópuskon végzett kutatások eredményeként – közel negyedszázados munkával – olyan szárazság-toleráns babfajtákat állítottak elő, melyek súlyos szárazságban is 600-750 kg/ha termésátlagra képesek – a hagyományos ottani fajtáknál kétszeres termésátlagot mutatva. Ismeretes, hogy magas hőfokon a legyengült növényeket a kártevők, a kórokozó szervezetek még súlyosabban károsítják. A CIP (Nemzetközi Burgonyaközpont) kutatói egy szimulációs modellt fejlesztettek ki a legveszélyesebb betegségre, a burgonyavészre. A modell segítségével a klímaváltozásból eredő hőmérsékleti és csapadékváltozás hatására a burgonyavész támadásának súlyossága előre jelezhető. A virusvektor levéltetvek és üvegházi molytetvek klímaváltozástól függő várható elterjedésére is kidolgoztak szimulációs modelleket.

A szárazságra való felkészülés

A klímaváltozással járó fokozódó szárazságra való felkészülés során a víztakarékos öntözési módok további elterjesztése várható. Európai szemmel megmosolyogtató az az Afrikában javasolt primitív módszer („vödör és csepegtetés” néven), amikor egy magasan tartott vödörből a csövekbe folyt víz szétoszlik a parcellákon. A növények így lényegében egy „lassú kibocsátású” rendszer révén jutnak az éltető vízhez. A csepegtető öntözésnek köszönhetően a Sahel-övezetben nagy értéket képviselő zöldség- és gyümölcsféléket lehet termeszteni. A száraz vidékeken a talajban lévő gyér csapadék megőrzéséhez a közismert „zéró-művelés” (no-tillage) alkalmazása elengedhetetlenül fontos, miként a növényi maradványok talajban való megőrzése is. Mindezek nemcsak a talajnedvesség megőrzését segítik elő, de a gazdáknak számottevő üzemanyag-megtakarítást is eredményeznek. És akkor még arról nem is szóltunk, hogy a bolygatatlan (tehát talaj-megmunkálási műveletekkel nem zavart) és növényi maradványokban gazdag talaj kevesebb CO2-t bocsát ki. A növényi maradványokkal való takarékos gazdálkodás egyik módja azok talajtakarásra való alkalmazása (a közismert mulcsozás). Az előzőekben ismertetett gyakorlat alkalmazása Afrika száraz vidékein életfontosságúnak számít, melyekkel azonban Európában is a klímafelmelegedés fokozódásával mind jobban számolni kellene. Az elsivatagosodás fenyegetése egyre jobban ezekre a módszerekre hívja fel a figyelmet.

GMO-növények a klíma-felmelegedés ellen?

Az előzőekben olyan módszerekről volt szó, melyek főleg a növények klíma-felmelegedésre való rugalmas reagálásán alapszanak. És itt főleg a szárazságsújtott Afrikára vonatkozó példák szerepeltek. Ettől az irányvonaltól és a száraz kontinenstől elszakadva öreg kontinensükre visszatérve egészen más – bizonyára a környezetvédők többségének felhördülését kiváltó – példákkal rukkoltak elő dán kutatók. Véleményük szerint GM-növényekkel is lehet küzdeni az éghajlat- és környezetvédelemért – ez derült ki a dán Élelmiszer Minisztérium által közzétett globális jelentéstől. „GMO –mi tudjuk használni” c. jelentés szerint a GM-növények előállítása potenciálisan segít csökkenteni az üvegházhatású gázok – főleg a CO2 – kibocsátását. A GM növények jobban ellenállnak a változó éthajlati feltételeknek. A GM növényekről közismert, hogy a gazdálkodók velük ugyanakkora hozamot képesek elérni kevesebb peszticid-felhasználás mellett. A világ szántóterületének 8 %-án termesztenek GM-növényeket. „Nem lenne bölcs dolog, hogy elfelejtsük a géntechnológiát, ha esetleg segít megoldani az előttünk álló kihívásokat most és a jövőben, például az éghajlat, a környezet és az élelmiszer-ellátás terén” – jelentette ki a dán mezőgazdasági miniszter. A dánok bíznak a hatóságok éberségében, nevezetesen abban, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek nem fognak káros hatást gyakorolni a környezetre és az egészségre. A miniszter szerint az európaiak 20 %-a tévesen gondolja, hogy az emberi génekben is változás következhet be, ha géntechnológiával módosított élelmiszereket fogyasztanak. „Nehéz lehet nyomon követni a hamis tényeket és számokat, …sok mítosz forog közszájon, de remélem, hogy ezek közül néhányat meg lehet szüntetni naprakész tudással és vitával” – próbálta a közvéleményt a dán miniszter megnyugtatni. De hogy sikerült-e – nem tudjuk.

Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el