A 2023-as RIBA Királyi Aranyérem nyertese, Lari Yasmeen 10 projektje

Yasmeen Lari, akit Pakisztán első női építészeként ismertek el, az építészet innovatív és szociálisan tudatos megközelítésének köszönhetően jelentős hatást gyakorolt hazájában és nemzetközi szinten egyaránt. Rendszerszemléletű megközelítéssel munkája figyelembe veszi a helyi kultúrát, a helyspecifikus lehetőségeket és kihívásokat.

Yasmeen Lari 1941-ben született Pakisztánban, majd 15 éves korában családjával Londonba költözött. Az Oxford Brooks School of Architecture elvégzése után, 23 évesen visszatért Pakisztánba, hogy férjével, Suhail Zaheer Lari-val megalapítsa a Lari Associates céget. A házaspár Karacsiban telepedett le. Itt kezdte tanulmányozni Pakisztán ősi városait és a földből épült épületek népi építészetét, ami felkeltette érdeklődését hazája építészeti öröksége és hagyományos technikái iránt. 1980-ban férjével közösen megalapította a pakisztáni örökségvédelmi alapítványt, és ezzel nagy szerepet vállalt országa gazdag kulturális örökségének megőrzésében.

Miután 2000-ben visszavonult építészi praxisától, Lari a humanitárius tevékenységre összpontosított, és a természeti katasztrófák áldozatainak, például a 2005-ös földrengés és az azt követő árvizek áldozatainak segítésén fáradozott. Egy olyan rendszert is kidolgozott, amely a vidéki közösségek között terjeszti a tudást, és képessé teszi őket az önépítésre, valamint az őshonos anyagok és technikák újrafelfedezésére. Ez a rendszer hatékony és önfenntartó alternatívának bizonyult a felülről lefelé irányuló jótékonysági modellekkel szemben, és egy olyan jogokon alapuló modellt hozott létre, amelyben a szegények segítik a szegényeket, és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése felé halad, különös tekintettel az első számú célra: a szegénység megszüntetése.

Az építészet, a fenntarthatóság és az aktivizmus területén elért jelentős hozzájárulásáért Yasmeen Lari 2020-ban elnyerte a Jane Drew-díjat, 2023-ban pedig a RIBA Ryal Aranyérmet.

Olvass tovább, hogy megismerje Yasmeen Lari hosszú pályafutását épített projektjein keresztül, kezdve az 1970-es és 1980-as évek vállalatorientált korai projektjeitől egészen az újabb humanitárius erőfeszítésekig a vidéki Pakisztánban, vagy amit ő “mezítlábas építészetnek” nevez, a bolygón könnyedén lépkedve.

Anguri Bagh szociális lakóépület, Lahore, Pakisztán, 1973

1973-ban Yasmeen Lari fejlesztette ki az Anguri Bagh-ot, az első nagyszabású szociális lakásépítési programot Pakisztánban. A komplexum gondosan figyelembe vette a helyi közösségre jellemző életmódot. A sajátos igények kielégítése érdekében minden szintre nyitott teraszokat épített, amelyek lehetővé tették a lakók számára a zöldségtermesztést és a csirketartást, ami a környékbeli nők által a projekt bemutatásakor kifejezett egyik fő aggodalomra adott okot.

A keskeny sétálóutcák és a magasított járdák biztonságos helyet biztosítottak a gyermekek számára a játékhoz, a pakisztáni középkori fallal körülvett városok ihletésére. A fejlesztés 787 lakóegységet foglal magában alacsony jövedelmű családok számára, 14 egységből álló csoportokban, amelyek egy-, két- és háromszintes tömböket alkotnak.

Pénzügyi és Kereskedelmi Központ, Karacsi, Pakisztán, 1983-89

Lari karrierje során, amíg a Lari Associates-nél dolgozott, számos nagyszabású projektet valósított meg, amelyek az ország növekvő gazdasági státuszát hivatottak tükrözni. Ezek egyike a karacsi Pénzügyi és Kereskedelmi Központ, amelyet Eva Vecsei kanadai építésszel konzultálva fejlesztett ki.

Bár a projekt modern anyagokat és építési technikákat tartalmaz, az építész hagyományos hűtési és szellőztetési módszereket is alkalmazott, hogy friss levegőt juttasson az összekapcsolt udvarok hatalmas hálózatába, csökkentve ezzel a légkondicionálás szükségességét.

Pakisztáni Állami Olajház, Karacsi, Pakisztán, 1985-91

Az akkoriban az ország legnagyobb olajtársasága számára tervezett épület két szárnyát egy ötemeletes, fényvisszaverő üveggel burkolt átrium köti össze. A nagy komplexum több mint 51 000 négyzetméternyi irodaterületet foglal magába, amely tíz emeleten oszlik meg. Az építészetben olyan modern technológiákat alkalmaztak, mint a panorámaliftek.

Lari House, Pakisztán, Gizri utca, Pakisztán, 1982

Yasmeen Lari 1982-ben saját otthona tervezésekor a brutalista kifejezésmódot választotta, szoborszerű oszlopokat és konzolokat használva, amelyeket látható betonból alakítottak ki. A házat úgy tervezték, hogy helyet adjon egy stúdiónak, amelyet a házaspár kutatásra és a helyi örökség dokumentálására használ, valamint egy nagy könyv-, fénykép-, vázlat- és rajzgyűjteménynek, újságoknak és folyóiratoknak, amelyeket a házaspár a műemlékvédelmi erőfeszítéseik során gyűjtött össze, ahogyan azt Suhail Zaheer Lari, Yasmeen Lari férje leírta.

Szénmentes menedékek, Pakisztán

Mióta 2000-ben hivatalosan is visszavonult építészi praxisától, Yasmeen Lari az épített örökség megőrzésének szentelte idejét és tervezői érzékét – 2003-ban az UNESCO nemzeti tanácsadója lett a világörökségi Lahore Fort számára -, valamint a marginalizált közösségek helyzetének javítására. 2005-ben 7,8-as erősségű földrengés sújtotta Pakisztánt, amelynek pusztító következményei voltak. Ez arra késztette, hogy tapasztalatát felhasználva segítsen az érintett közösségeknek falvaik újjáépítésében.

A helyi technikák és anyagok, például sár, vályog, kő és fa felhasználásával Lari és egy önkéntesekből álló csapat együtt dolgozott a helyiekkel, hogy megtanítsa őket jobb és biztonságosabb szerkezetek építésére. Az így létrejött épületek nemcsak költséghatékonyak, hanem környezetbarátok, valamint földrengés- és árvízállóak is. 2014-re több mint 40 000 szén-dioxid-mentes menedékház épült a természeti katasztrófák által érintett területeken.

Közösségi központok, Pakisztán

Yasmeen Lari humanitárius munkája kiterjed nagyobb közösségi épületek és női központok építésére is különböző szindhi falvakban, felismerve a nők igényét az otthonon kívüli, de a közterületektől elkülönített közösségi terekre. Az építmények egyben választ adnak a növekvő klímaveszélyre is, mivel Pakisztán az éghajlat által leginkább sújtott tíz ország között van. Ahol magas az árvízveszély, ott az építmények cölöpökre épülnek, így biztonságos menedéket nyújtanak a magas vízállás idején.

A szerkezetek egyben válaszok az éghajlat pusztulásának növekvő veszélyére is, mivel Pakisztán az éghajlat által leginkább sújtott tíz ország között van. Ahol magas az árvízveszély, ott a szerkezetek cölöpökre épülnek, biztonságos menedéket nyújtva a magas vízállás idején. A szerkezetek gyakran sárral kitöltött, keresztben merevített bambuszkeretekből készülnek. A széles veranda árnyékot ad, míg a szerkezet alsó része osztályok vagy raktárak kialakítására alkalmas. A központ helyet biztosít az emberek számára a “mezítlábas vállalkozások” képzésének megosztására is, ami Lari koncepciója a tudás terjesztésére és a közösségek önépítésre való képesítésére.

A pakisztáni Chulah (kályha)

Az éghajlat által jelentett veszélyeken túl a vidéki területeken élő nőknek családjuk elsődleges gondozójaként szintén mindennapi kihívásokkal kell szembenézniük. A hagyományos főzési módszerek Dél-Ázsiában nyílt lánggal, gyakran zárt térben zajlanak, ami égési sérüléseknek, tűznek és fenyegető légzőszervi problémáknak, valamint emésztési problémáknak teszi ki a nőket, mivel az étel könnyen szennyeződhet.

Erre válaszul a Lari kifejlesztett egy füstmentes, olcsó sárból és mészből készült vakolatból készült tűzhelyet. A vályogtégla platformra emelt szerkezet biztonságosan használható, könnyen megépíthető, higiénikusabb ételkészítési helyet teremt, és árvízálló. Ráadásul a környezetbarát kialakítás az általában szükséges tüzelőanyag-mennyiségnek csak a felét használja fel, és tiszta égésű mezőgazdasági hulladékkal is működhet. Lari leír egy másik váratlan eredményt is: a tűzhely megemelt platformja a használó nők társadalmi státuszát és önbecsülését is emelte. 2014 óta több mint 60 000 kályhát építettek, és ezzel több mint 400 000 ember életét javították meg.

Makli Barefoot Ecosystem, 2019

A csulák, a nulla szén-dioxid-kibocsátású menedékházak és közösségi központok, mindezeket a projekteket nem közvetlenül Yasmeen Lari építette, hanem az ő “mezítlábas vállalkozói modelljét” követő helyi emberek. A Guardian magazin szerint a nők egy csoportját a pakisztáni Heritage Foundation of Pakistan képezte ki a kályhák építésére, amely az alapanyagokat, a tudást és az útmutatást biztosítja.

A kiképzett mezítlábas vállalkozók ezután más falvakba mennek, ahol más nőket tanítanak meg az építésre, és körülbelül 2 fontot kérnek el azért a szolgáltatásért, hogy másokat is képessé tegyenek az építésre és a tanításra. Ezáltal kézművesek láncolata jön létre, akik pénzzé tehetik újonnan szerzett készségeiket, miközben más közösségeket gazdagítanak. 2019-ben Lari 8 Makli melletti koldulófalut szervezett “mezítlábas ökoszisztémába”, ahol minden falu egy-egy speciális igényre összpontosít: az egyik bambuszszerkezeteket készít, a másik tetőfedő nádtetőt, vagy mész- és vályogtéglát, így egy önfenntartó és holisztikus modellt hozva létre.

Nulla Szén-dioxid-kibocsátású Kulturális Központ Makli 2015-19

A “mezítlábas ökoszisztéma” fejlesztésével összhangban Lari egy négyhektáros kampuszt alakított át Makliban, ahol a közeli kolduló közösségek kézműveseit és kézműveseit képzik. A főépületet, egy nádfedeles hangárt dekoratív bambuszparavánokkal falazták be, színes társas teret biztosítva a műhelyeknek és összejöveteleknek.

Fiatalok és nők gyűlnek itt össze, hogy különféle technikákat tanuljanak, a menedékházak építésétől kezdve a terrakotta tálak, természetes szappanok vagy öko WC-k komposztálásáig. A helyszínen vendégházak, egy terepi iroda és egy World Habitat Center is található, mivel a helyszín az UNESCO listáján szereplő Sindh tartomány temetkezési emlékekből álló nekropolisz szélén helyezkedik el.

Iszlám Művészeti Biennále Mecsetek, Dzsidda, Szaúd-Arábia, 2023

Az Iszlám Művészeti Biennále 2023-as kiadására Yasmeen Lari egy szétszedhető mecsetekből álló triót tervezett, válaszul a kurátor Sunayya Vally utasítására, hogy újrafelhasználható szerkezeteket tervezzen. Mindegyik, teljes egészében bambuszból készült építmény egy-egy kupolával fedett központi imahelyet tartalmaz. Az építészek szerint ezek a szerkezetek azért jöttek létre, hogy barátságos teret kínáljanak, kapcsolatot teremtsenek a hagyományos mecsetek szellemiségével, ugyanakkor a fenntartható anyagok racionális és kortárs módon történő felhasználását mutatják be.

Forrás: www.archdaily.com