Környezetvédelem, energiatakarékosság

200 ezer új munkahely jöhet létre a zöld fejlesztésekkel

A zöld gazdaság lehet a kitörési pont a gazdasági válságból, amihez húzóágazattá kell tenni a környezetgazdaságot, növelni kell az energiahatékonyságot, illetve teret kell biztosítani a megújuló energiáknak, vázolta fel Nagy Andor, a környezetvédelmi bizottság elnöke a Fidesz–KDNP következő kormányzati ciklusra vonatkozó terveit. Ezek az intézkedések kétszázezer új munkahelyet teremtenének, a finanszírozáshoz zöld Széchényi-tervet és zöld hitelintézetet hoznának létre.

Mik a Fidesz–KDNP környezetvédelmi tervei a következő négyéves ciklusra?

A környezetvédelmi bizottság elnökeként a párt környezetvédelmi kabinetjét vezetem, és Matolcsy György felkérésére írtam egy koncepciót a zöld gazdaság fejlesztésére, ami a Zöld Magyarország címet viseli. 2010-et a fordulat évének gondolom, Magyarországnak meg kell újulnia: az elmúlt évtizedet elszúrtuk, és nem tehetjük meg, hogy a következő évtizedet is elszúrjuk. Látva a világban zajló zöld forradalom jelenséget, hogy rengeteg kormány keresi a kiutat a zöld gazdaságban, arra jutottam, hogy Magyarországnak erre a vonatra fel kellene szállnia. A koncepcióban ennek a feltételeit vizsgálom meg. Az biztos, hogy Magyarország számára kitörési pont lehet a gazdasági válságból a zöld gazdaság kialakítása.

Mit jelent a zöld gazdaság?

Valahogy úgy tudnám leírni ezt a fogalmat, hogy kevesebb anyagot és kevesebb energiát használunk fel, és környezetbarát módon. A magyar gazdaság zöldítése alapvetően három dolgot jelent: a környezetgazdaság húzóágazattá fejlesztését, az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiák térnyerését a fosszilis energiákkal szemben.

Számszerűen ez mit jelent?

Jelenleg a megújuló energiák aránya Magyarországon 5,6 százalék, ezt az arányt 2020-ig meg lehetne négyszerezni, és húsz százalékra lehetne emelni. Az EU célkitűzése egyébként is az, hogy 2020-ra az uniós országokban átlagosan húsz százalék legyen a megújuló energiaforrások aránya. Magyarország egyelőre hivatalosan tizenhárom százalékot vállalt, ami benne is van a rendszerben, viszont ha húzóágazattá válik a zöld gazdaság, erre még bőven lehet rátenni. Ez ráadásul egybeesik Magyarország érdekeivel, hiszen így munkahelyeket lehet teremteni.

A koncepciót készítő csapat számításai szerint tíz év alatt, ha a zöld gazdaságot húzóágazatnak vesszük, kétszázezer munkahelyet is létre lehet hozni. Ez például az energiahatékonyság területén úgy nézne ki, hogy a négymillió magyar háztartás nem korszerű szigetelési rendszerével okozott pazarlását az állam energiahatékonysági programjának támogatásával lehetne visszafogni.

Ez a modell a kis- és középvállalkozásoknak teremtene lehetőséget, hogy a lakásokban korszerűsítsék a szigetelési és fűtési rendszereket. Megújuló energiát akkor érdemes ezekbe az épületekbe bevinni, ha azt se pazaroljuk. Tehát először energiahatékony szigetelési rendszerekre van szükség, utána megújuló energiát alkalmazni, harmadikként pedig fejleszteni a környezetipart, környezetgazdaságot.

A zöld gazdaság utal a kormányzati intézményrendszer kialakítására is, azaz a környezetvédelmi és a gazdasági tárca összevonására?

Ha ma valaki egy megújuló energiás projektet akar elkezdeni, akkor ide-oda küldözgetik, nem világos az a struktúra, hogy ki és mivel foglalkozik. A környezetvédelmi, a gazdasági, de akár az önkormányzati tárcának is van vele teendője. Az biztos, hogy a jelenlegi többfejű rendszer helyett egy világos és egyöntetű kormányzati struktúrát kell kialakítani, de hogy ez pontosan mit jelent, azt nem az én dolgom eldönteni.

Miből lehet finanszírozni a zöld gazdaság fejlesztését?

Szerintem a pénz részben megvan. Az EU-s fejlesztési pénzek egy része egyébként is megújuló energiás programokra, környezetgazdasági fejlesztésre, energiahatékonyság-növelésre szolgálna, de a jelenlegi rendszerben ezt nem kezeljük kiemelten.

Azt gondolom, hogy át kéne csoportosítani pénzeket, kellene csinálni egy Széchényi-tervet, ahogy 1998 és 2002 között ezt már megoldottuk, de most zöld Széchényi-tervnek hívnánk. Kifejezetten olyan fejlesztésekről beszélek, amelyeknek az a céljuk, hogy a zöld gazdaságot alapozzák meg, tehát olyan energiahatékony rendszereket hozzanak létre, amik segítenek Magyarország energiafüggőségét csökkenteni.

A zöld Széchényi-terv mellett azt javaslom a koncepcióban, hogy hozzunk létre egy zöld fejlesztési bankot, ami olyan visszafizetendő hiteleket bocsátana ki, amelyek szintén a zöld gazdaság fejlődését célozzák meg. Ennek csak részben kéne állami banknak lennie, a magántőkét is érdemes lenne bevonni. Például egy ilyen hitelintézet zöld kötvényeket is kibocsáthatna, zöld befektetési alapokat generálhatna. A világban egyébként ez tendencia, hogy befektetési alapok ilyen jellegű fejlesztésekbe invesztálnak.

Ezeken túl Magyarország szén-dioxid-kvótáinak értékesítéséből is származhatnak bevételek, jelenleg százmillió tonna tartalékkal rendelkezünk. A kiotói jegyzőkönyv alapján az ebből származó pénzeket amúgy is zöld beruházásokra kell fordítani. A zöld adópolitika és a zöld adózás is segíthet abban, hogy ne a munkajárulékokat kelljen emelni, hanem a szennyezőket megadóztatni, és az abból befolyt összeget is a zöld gazdaság fejlesztésére fordítani.

Ebből már annyi pénz teremthető elő, hogy ha hozzáadom a pályázatokhoz szükséges önerőt, amit a vállalkozóknak, önkormányzatoknak kell betenni, akkor annyi pénz jön össze, amiből négy év alatt látványos eredményeket lehet produkálni.

Készül-e új koncepció az ország energiastratégiájára?

Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Li Nicole: 100-as mellék (nicole@kp.hu)
- Hauser Orsolya: 101-es mellék (orsi@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Li Nicole: 100-as mellék (nicole@kp.hu)
- Hauser Orsolya: 101-es mellék (orsi@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

Ha túltekintünk kicsit a választási ciklusokon, Magyarországnak három komoly kihívással kell megküzdenie: az egyik az államadósság eltúlzott mértéke, a másik a kevés gyerekszületés miatti demográfiai probléma, a harmadik pedig az energiafüggőség. Gázszükségletünk nyolcvan százaléka egy helyről, Oroszországból, a Gazpromon keresztül érkezik. Ez gazdaságilag nem helyes, hiszen egy ország gazdasága nem függhet ilyen mértékben külső tényezőktől, sőt nemzetbiztonsági kockázata is van.

A helyzeten hosszú távon javíthat a paksi atomerőmű bővítése, Magyarország ugyanis nem engedheti meg magának, hogy lemondjon az atomenergiáról. A környezetvédelmi bizottság elnöke vagyok, de nem vagyok atomenergia-ellenes, inkább megújuló energia pártinak tartom magam. Szerintem a kettőnek az együttműködése adhat ki egy olyan egészséges energiamixet, ami csökkenti a fosszilis energiaforrások használatát, illetve amivel együtt lehet élni.

Az energiafüggőség problémájának megoldásában hosszú távon pedig segíthet a zöld gazdaság kiépítése, az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiák térnyerése. Azt is megkockáztatnám, hogy Magyarország akár egy energiaautonómiát is megcélozhatna. Hogy ez mikor történhet meg, erre nem szeretnék dátumot mondani, de nem lehetetlen, ha kellően szigorú gazdaságpolitikát folytatunk, és a rendelkezésünkre álló energiaforrások hasznosításával elégítjük ki a szükségleteinket.

Mennyivel csökkenthető az ország kibocsátása egy ilyen strukturális átalakítással, az energiafüggőség csökkentésével, a megújuló energiák térnyerésével, az energiahatékonyság növelésével?

Számháborúba nem szeretnék beszállni. Az EU elvárása az, hogy 2020-ig húsz 20–negyven százalékkal csökkenjen a tagállamok kibocsátása, országokra bontva nincs kötelező előírás. Magyarország vállalása húsz százalék, de több állam, ahogy ez látszott a koppenhágai klímacsúcson is, elmenne harminc százalékig, sőt Nagy-Britannia 2050-ig nyolcvan százalékos kibocsátáscsökkentést tűzött ki célul.

Összességében tehát azt gondolom, hogy az uniós elvárásokat tudjuk teljesíteni, de a magyar gazdaság teherbíró képességét figyelembe kell venni, és ez alapján meghatározni a konkrét számot, amit vállalni tudunk.

Milyen szerepet vállalhat Magyarország a kudarccal zárult koppenhágai klímakonferencia utáni időszakban? Döntésre vár például, hogy 2012 után is megmarad-e a nemzetközi kvótakereskedelmi rendszer, ami az elhangzottak alapján a zöld gazdaság megteremtésének egyik forrása lenne.

Látszólag Magyarország csak egy porszem ebben a rendszerben, mert a világ összes kibocsátásának csak a 0,2 százalékáért vagyunk felelősek. A koppenhágai találkozónak viszont számunkra pontosan ez volt a tétje, hiszen az a nemzeti érdekünk, hogy ne vegyék el azokat a szén-dioxid-kvótákat, amiket a kiotói jegyzőkönyv lejárta utáni időszakban is tudnánk értékesíteni. Ez hihetetlen mennyiségű bevételt jelent az országnak.

Az EU-n belül is voltak érdekellentétek a régi és az új tagállamok között. Mi úgy tudunk erősek maradni, ha összefogunk a hasonló helyzetben lévő régiós országokkal, amelyek közül Lengyelországot látom különösen jó érdekérvényesítőnek.

Egy év múlva Magyarország tölti be az EU soros elnöki posztját. Azt már lehet tudni, hogy vannak környezetvédelmi célkitűzések. Mik ezek?

Az biztos, hogy a koppenhágai klímakonferencia kudarca után kell foglalkozni a klímaváltozással, az még majd az év végén kiderül, hogy ennek a folytatásán, a mexikói klímacsúcson történik-e áttörés. Az éghajlatváltozás mellett kiemelt szerepet kap még a vízgazdálkodás.

Az EU vízkeret-irányelve korábban a vízminőség védelmére koncentrált, de történt egy váltás, 2010-től a víz mennyiségének védelme, a takarékos vízhasználat is nagyobb hangsúlyt kap. Ez még 2011-ben is kiemelt ügy lesz, Magyarországnak erre fel kell készülnie, ami már folyamatban is van.

Számos kutatás vetítette előre azt, hogy . Hogyan lehet felkészülni azokra az akár szélsőséges jelenségekre, amik ennek eredményeként érik az országot? Hogyan érinti ez a mezőgazdaságot, vízgazdálkodást, stb.?

Ezekre fel lehet készülni, sőt kell is, hiszen a klímaváltozás kapcsán csak a kibocsátáscsökkentésről beszéltünk, míg egy másik fontos szempont a megváltozott éghajlati körülményekhez való alkalmazkodás, ami a Kárpát-medencét kifejezetten érinti. Magyarországnak tehát előbb-utóbb készíteni kell egy aszálystratégiát is, mert eljön az az időszak, amikor nem lesz elegendő víz. Olyan magas a hőmérsékletemelkedés, hogy az ország bizonyos területein, ilyen a Homokhátság, már sivatagosodási folyamatok indultak meg.

Az alkalmazkodás új szemléletmódot követel meg az agrártárcától is, hiszen ez szorosan összefügg a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel. Az alkalmazkodás feltételeinek megteremtése egyrészt kutatás, másrészt finanszírozás kérdése.

forrás_ http://www.index.hu


Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Li Nicole: 100-as mellék (nicole@kp.hu)
- Hauser Orsolya: 101-es mellék (orsi@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

One Comment

  1. Visszajelzés: Propeller

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Close