Újrahasznosított anyagokból épült tejgazdaság a Studio Saar-tól Indiában

A brit–indiai Studio Saar építésziroda 560 tonna újrahasznosított anyag – köztük acél és törmelék – felhasználásával hozott létre egy tejgazdaságot India déli részén, Rádzsasztánban.

A létesítmény neve – Gaushala – a hindi és szanszkrit nyelv „tehénistálló” szavából ered. Az épület az Aravalli-hegységsziklás nyúlványán, egy stratégiailag kiválasztott helyszínen épült, hogy megóvja a környező termőföldeket és fákat.

A Studio Saar – amelynek irodái Rádzsasztánban és az angliai Somersetben találhatók – egy 800 néhyzetméteres létesítményt tervezett, 40 őshonos Gir szarvasmarha befogadására. A tehenek által biztosított tejből bioghee és más organikus termékek készülhetnek, amelyek munkalehetőséget teremtenek a helyi falusi közösségek számára.

Az épület vázát portálszerkezetű acélkeretek alkotják, amelyeket a meglévő terepviszonyok – például egy érett fa és egy sziklaképződmény – köré igazítottak, így ezek integrált elemei lettek a komplexumnak. Az épület szépen illeszkedik a tájba: a környező növényzet természetes árnyékolást és kiváló szellőzést biztosít még a legmelegebb nyári hónapokban is.

Az épület anyaghasználata szorosan követi a körforgásos gazdaság elveit: minden felhasznált építőanyag 30 kilométeren belülről származik. Ez magában foglal 360 tonna újrahasznosított szerkezeti acélt és 200 tonna kőtörmeléket, illetve zúzott betont. Az alapozáshoz helyben elérhető hulladékgránitot használtak. Bár az újrahasznosítás technikailag kihívásokat jelentett, a stúdió célja az volt, hogy minimális hulladékkal, a helyi kontextushoz illeszkedő, tudatos épületet hozzon létre.

A padlóburkolat tört, hagyományos égetett agyagtéglákból áll, amelyeket egy speciális mintázatban fektettek le a megfelelő vízelvezetés és a tehénlábak biztonságos tapadása érdekében. Egy egyszerű gravitációs rendszer gyűjti össze a mezőgazdasági hulladékot, amelyből bioüzemanyagot lehet előállítani – ezáltal a farm részben önellátóvá válik energiatermelés szempontjából.

A hullámzó formájú tető elvezeti az esővizet, miközben túlnyúlásai védelmet nyújtanak az állatoknak és a mezőgazdasági dolgozóknak a csapadék és a forróság ellen. A tető egyik fele hagyományos vidéki tevékenységeknek ad helyet – például ghee-készítésnek, fűszerek és köles napon történő szárításának –, ami helyi női munkavállalók számára biztosít megélhetést. A másik tetőfél szigetelt, könnyűszerkezetes kialakítású, hogy a jövőben akár napelemek is elhelyezhetők legyenek rajta, ha a biogázüzem kapacitása nem lenne elegendő.

A vadon élő párducok távol tartására a stúdió egy lánchálós kerítést tervezett – alacsony költségű megoldás, amelyet úgy teszteltek, hogy az állatok ne sérüljenek meg, ha megpróbálnának bejutni.

Forrás: www.dezeen.com