Több mint két és fél millió házat kell korszerűsíteni az állam ebből 500 nak tud segíteni

Ma Magyarország teljes energia-felhasználásának 33%-át emészti fel lakóépületeink fűtési és melegvíz igénye.

Az energiamennyiségnek a 81%-át  a családi házak energiafogyasztása teszi ki és csak a 19% költség a panelek és régi tégla társasházak számlája.

Az eddigi kormányzatok a paneleket támogatták, holott nem is ez okozza a legnagyobb problémát!

A legnagyobb energia-megtakarítási potenciál egyértelműen a családi házak szigetelésével érhető el. A Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram pályázatának keretében jelenleg elérhető 1,5 milliárd forintos keretösszeg azonban 500 családi ház felújításához elegendő.

2,5 millió családi ház hőszigetelését, fűtési rekonstrukcióját kellene megoldani, de az államnak 500 darabra volt pénze. Ez azért magáért beszél!!!

“A magyar családi házak jellemzően F-G energetikai besorolásúak, energiaigényük 400-500kwh/m2/év, ami tízszer magasabb, mint egy alacsony energetikai besorolású házé, ahol ez az érték 40-50kwh/m2 körül alakul.

Gazdaságossági potenciállal számolva országos szinten összesen kb. 2400 milliárd forintnyi összeruházásra volna szükség, amelyhez 2020-ig évente átlagosan 160 ezer háztartásban kellene elsődlegesen hőszigetelési és nyílászárócserére korszerűsítést végrehajtani. Ez 30%-os intenzitás mellett országos szinten évente 85 milliárd forintba kerülne.

Csak 25 százalék szigetelt
A magyar lakosság 66%-a családi házakban (7 millió fő), 20%-a (közel 2 millió fő) nem panel társasházban, 14%-a pedig (több mint 1 millió fő) panel társasházakban él. A családi házak 23%, a tégla társasházak 21%, a panel társasházak 39%-a szigetelt. Megállapítható, hogy a családi házak energiahatékonyság szempontjából a panelek felét érik el. Összességében a hazai épületállomány csupán 25%-a szigetelt. ” forrás: Ingatlanmagazin

A szigetelés felére csökkenti a fűtésszámlát

A Knauf Insulation szakemberei és az Energiaklub felmérése szerint egy nem szigetelt családi ház esetében a tető és homlokzati hőszigetelés, nyílászáró cserével együtt, akár 50-60%-os energia megtakarítást is eredményezhet, melynek révén a családi házak zöme B-C energetikai besorolásba jutna, vagyis fogyasztásuk 3-4 kategóriát is javulhat. A téglaépítés társasházak szigetelése jóval kisebb, mindössze 15-25%-os megtakarítást, a panelházak szigetelése pedig mindössze 10-15%-os megtakarítást eredményez, ami csak 1-2 kategória ugrást jelent. Családi házak esetében a külső hőszigetelés már önmagában is a leggazdaságosabb beruházásnak minősül.

Mennyi idő alatt térül meg
A szigetelés ára 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlan tulajdonosok számára. A családi házak nem beépített tetői esetén, a födémen át távozik a legtöbb hő. A régi betongerendás födémekre 20 centiméter vastag üveg- vagy kőzetgyapot hőszigetelés a befektetés számítások szerint 10-12 év alatt térülne meg. A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye innovatív szigeteléssel 50%-kal csökkenthető.

Azt már látjuk, hogy az állma alkalmatlan szereplő arra, hogy megoldja az emberek korszerűsítési problémáit.

Akkor mit tehet az állam?

Külföldön is van példa arra, hogy aki zöld házat épít, az nagyobbat építhet, vagy adókedvezményt kap, stb…