Regeneratív tervezés: divatszó vagy a jövő?

A fenntarthatóság fogalma évtizedeken át meghatározta az építészeti diskurzust. Zöld tanúsítványok, alacsony energiaigényű épületek, újrahasznosított anyagok – ezek a célok mára természetesnek tűnnek.

Most azonban egy új gondolkodásmód kerül előtérbe: a regeneratív tervezés. De vajon mit is jelent ez pontosan az építészek és tervezők számára?

A fenntartható építés lényege, hogy csökkentsük a káros hatásokat – kevesebb kibocsátás, hulladék, energiafelhasználás. Ezzel szemben a regeneratív tervezés célja az, hogy aktívan hozzájáruljunk a természetes rendszerek, közösségek és helyi ökoszisztémák megújulásához.

Ez egy radikális szemléletváltás. Már nem csak arról van szó, hogy ne ártson egy épület, hanem arról, hogy gyógyítson: tájat, közösséget, talajt, biodiverzitást – akár egyszerre többet is.

Jo Barnard, ipari formatervező és a Morrama stúdió alapítója, őszintén beszél a regeneratív tervezés kihívásairól. Tapasztalata szerint ha harminc különböző tervezőt megkérdezünk, mit jelent számukra a regeneráció, harminc különböző, gyakran ellentmondó választ kapunk. Nem csoda, hiszen a fogalom még formálódik – nincs egyértelmű szabályrendszere vagy mérőszáma.

A meglévő definíciók gyakran túl elvontak: például az Arup mérnökiroda szerint a regeneratív tervezés „olyan megközelítés, ahol az emberi és természeti rendszerek képesek egymással együtt élni és fejlődni”. Inspiráló – de a gyakorlati alkalmazás így is nyitott kérdés marad.

Az ipari tervezéshez hasonlóan az építészet is anyagok kitermelésén és beépítésén alapul. Egy épület hosszú távra szól – de ritkán képes természetet visszaadni. Akkor mi lehet a megoldás? A válasz valószínűleg nem a tökéletes épület, hanem a változó gondolkodásmód. A regeneráció jelenleg nem főnév, hanem melléknévként működik – nem egy végcél, hanem egy folyamat, amelyet minden döntésnél szem előtt tarthatunk.

A jelenlegi gazdasági rendszer – amely az örökös növekedésre és profitmaximalizálásra épül – gyakran szembemegy a regeneráció elveivel. Még a legismertebb „zöld” márkák, mint a Patagonia is a fogyasztásból élnek, még ha felelősebben is. Ezért a regeneratív gondolkodás nemcsak anyag- vagy térhasználatot jelent, hanem teljes üzleti és tervezési újragondolást. Hogyan építhetünk úgy, hogy azzal ne csak „ne ártsunk”, hanem jót is tegyünk?

A regeneratív építészet nem könnyű út – és jelenleg talán nem is teljesen kivitelezhető. De ez nem mentség a tétlenségre. Ahogy Jo Barnard fogalmaz: „Még ha nem is valósítható meg főnévként, melléknévként már ma is gyakorolható.”

A jövő építészete nemcsak energiahatékony, hanem életképes, kapcsolódó és helyreállító. És hogy mikor kezdjük el? Most.

Forrás: www.dezeen.com