Ön földrengésveszélyes házban él?!? Magyarországon lehet pusztító földrengés? Könnyűszerkezetes és téglaház földrengéstesztek videón.

2018-09-29 20:49

2024-es friss kedvezményes árak TÍPUSTERVEK LÁTVÁNYTERVEK MODULHÁZ TERVEK

Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogy mit is okoz egy családi házban, társasházban, illetve nagyobb épületekben a földrengés és miért is veszélyes egy régi építésű vályog épületben, vagy egy tégla lakásban, házban élni. Fontos tudni, hogy egy közepesen erős földrengés megsemmisítheti az építmény statikai szerkezetét és maga alá temetheti a bent élőket. Több magyar és európai nagy földrengésről is szólunk a cikk közben és ezt képekkel is illusztráljuk. A cikkünk végén bemutatjuk képekkel és videóval, hogy milyen a földrengésálló családi ház, mely akár a Richter skála 8-as fokozata felett is biztonságot ad a benn élők számára. Egy kicsit se gondoljuk, hogy Magyarországon nem lehet pusztító erejű földrengés, de azért ne kezdjünk el most rettegni.

A tudósok korábban azt állították, hogy a 2018-as év a földrengések éve lesz és több hatalmas katasztrófát jeleztek előre.

A kutatók, tudósok szerint a várható földmozgásokat bolygónk napi néhány ezredmásodperces lassulása és gyorsulása okozza. Azt állítják, hogy 1900 után bekövetkezett 7,0-nél nagyobb erejű rengések körülményeit összevetették és így jutottak erre a megállapításra. Minden 32. évben megnőtt korábban a földrengések száma, 25-30 évente eljön egy 5 évig tartó időszak, amikor a Föld mozgása kicsit lassul, a lassulást pedig nagyobb földrengések követik. Az idei év az 5. év, ezért korábban a földmozgások számának ugrásszerű növekedését jósolták. Állításuk szerint 15-20 nagyobb katasztrófa is jöhet az idén. Az egyik pusztító földrengés a mai napon volt (2018.09.29.), melynek erőssége a Richter skálán mérve 7,7-es volt, a rengés központja az Indonéziához tartozó Celebesz szigetének középső részén volt. A rengések miatt csaknem három méter magas szökőár is kialakult. Pár órával az esetet követően már közel 400 áldozatról beszéltek.

Kattintson a nagyobb képek megtekintéséhez a kis képekre.

Celebesz sziget földrengés- Indonézia 2018.09.29.

Na de a nagy kérdés, hogy Magyarország, illetve Európa veszélyes hely a földrengések miatt?

Pár dolgot tisztázzunk, mielőtt szakmai dolgokról kezdünk el olvasni. A szeizmológia egyik legfontosabb feladata a földrengés-veszélyeztetettség meghatározása, ami a legfontosabb a földrengéseknek ellenálló szerkezetek, épületek tervezéséhez. A szeizmológiában a vízszintes talajgyorsulás maximális értékével szokás definiálni a veszélyeztetettséget. A Magyarországon is érvényes Eurocode 8 földrengés-biztonsági szabvány annak a gyorsulásértéknek a meghatározását kívánja meg, amelyet 50 év alatt a földrengések által keltett talajgyorsulás 90%-os valószínűséggel nem halad meg. A földrengés-veszélyeztetettség számításának alapvetően kétféle számítási módja ismert: a determinisztikus és a valószínűségi módszer. A determinisztikus módszert jellemzően a Föld szeizmikusan aktívabb területein alkalmazzák, ahol jól ismert a földrengéseket generáló geológiai szerkezetek helye, és azok jellemzői. Magyarország közepesen aktív területnek számít, ezért itt a valószínűségi módszer az elterjedtebb. A valószínűségi módszer a szeizmicitás alapján kijelölt forrászónák földrengés-aktivitásának statisztikus jellemzőin alapul. A számítás során figyelembe veszik a földrengések előfordulásának és az egyéb paramétereknek a bizonytalanságait is. Magyarországon a statisztikák alapján évi szinten 4-5 darab 2,5–3,5 magnitúdójú, az epicentrum környékén már érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Mérsékelt károkat okozó rengések 15-20, míg erősebb, nagyobb károkat okozó, 5,5–6 magnitúdójú földrengések 40–50 évente pattannak ki.

Hoppá!!! 40-50 évente lehet akár 6-os magnitúdójú földrengés is Magyarországon. Ez bizony komoly károkat képes okozni a régi épületekben, de az újabb téglaházak is veszélyben vannak.

Bár a magnitúdó számítási módját többször is megváltoztatták, a hétköznapi beszédben ma is a Richter-skálán mért magnitúdót használjuk. A magnitúdó első definíciója Charles Richtertől, 1935-ből származik. Richter sekély mélységű dél-kaliforniai rengéseket vizsgált. Az akkoriban ott használatban lévő műszerek többsége Wood-Anderson-féle szeizmográf volt. A Richter által adott definíció ennek megfelelően így hangzott: a magnitúdó a regisztrált amplitúdó mikronban (ezredmilliméter) mért értékének tízes alapú logaritmusa, ha a regisztrátumot 100 km távolságban standard Wood-Anderson-féle szeizmográffal készítjük. Mivel az állomások általában nem 100 km-es távolságban helyezkednek el a vizsgált földrengéstől, ezért Richter egy táblázatot készített, melyben megadja, hogyan számítandó egy tetszőleges rengés amplitúdója 100 km-es távolságra. A definícióban logaritmikus skála szerepel, ezért az 1 magnitúdó különbség 10-szeres amplitúdóbeli különbséget jelent, így például egy 6-os földrengés legnagyobb amplitúdója tízszer akkora, mint egy 5-ös rengésé.

A magnitúdónak elvileg felső határa nincsen, de rendkívül ritkák a 8,5-ös magnitúdót meghaladó földrengések, évtizedenként csak néhány ilyen nagy rengés fordul elő. Nincsen közvetlen kapcsolat a magnitúdó és a földrengés pusztítása között. Nyilvánvalóan sokkal nagyobb pusztítással kell számolnunk egy olyan földrengés esetén, mely sűrűn lakott területen pattan ki. A felszínen tapasztalt intenzitás ugyanakkor függ a fészekmélységtől is. A felszín közelében kipattanó rengések általában nagyobb károkat okoznak, mint a több tíz, esetleg 100 km mélységben kipattanó hasonló erejű földrengések. A földrengés intenzitása a földrengés emberre és környezetére, azaz az építményekre és a természeti környezetre gyakorolt hatását írja le. Az intenzitásérték nem a rengés egészére jellemző szám, hanem csupán az érintett terület egyetlen pontjára vonatkozik. Mivel lakossági megfigyeléseken és épületkárok felmérésén alapszik, ezért eredendően szubjektív. Az Európai Makroszeizmikus Skála skálafokainak rövid összefoglalása:

I – Nem érezhető- Csak műszerekkel mutatható ki. Nem érezhető, még a legkedvezőbb körülmények között sem.
II – Alig érezhető- A rengést csak egy-egy, elsősorban fekvő ember érzi, különösen magas épületek felsőbb emeletein.
III – Gyenge- Néhány ember érzi, főleg épületeken belül. A fekvő emberek lengést vagy gyenge remegést éreznek.
IV – Széles körben érezhető- A rengést épületen belül sokan érzik, a szabadban elvétve. Ablakok, ajtók, edények megcsörrennek, felfüggesztett tárgyak kilengnek.
V – Erős- A rengést épületen belül a legtöbben érzik, míg a szabadban csak kevesen. Az egész épület remeg, a felfüggesztett tárgyak nagyon lengenek. Tányérok, poharak összekoccannak. Felül nehéz tárgyak felborulnak. Ajtók, ablakok kinyílnak vagy bezáródnak. Néhány esetben az ablaküvegek betörhetnek. Néhány vályog- és téglaépület falában hajszálrepedések keletkezhetnek, kisebb vakolatdarabok lehullhatnak.
VI – Kisebb károkat okozó- Épületen belül mindenki, szabadban sokan érzik. Épületben tartózkodók közül sokan megijednek és a szabadba menekülnek. Kisebb tárgyak leesnek, bútorok elmozdulhatnak. A hagyományos épületek közül sokban keletkezik hajszálrepedés a falakban, kisebb vakolatdarabok lehullanak. Néhány épület esetében hajszálrepedéseknél komolyabb repedések is kialakulnak és kémények részlegesen ledőlnek.
VII – Károkat okozó- A legtöbb ember megrémül és a szabadba menekül. Sokan egyensúlyukat vesztik. Bútorok elmozdulnak, a polcokról sok tárgy leesik. Sok vályogépület esetében nagy repedések jelennek meg a falakban. Sok téglaépületben repedések keletkeznek a falakban, néhány esetben nagy repedések is kialakulnak és kémények ledőlnek. VIII – Súlyos károkat okozó- Bútorok felborulnak. Sok hagyományos épület erősen megsérül: kémények ledőlnek, a falakban nagy repedések jönnek létre. Sok vályog- és néhány téglaépület részlegesen összedől.
IX – Pusztító- Oszlopok, műemlékek ledőlnek vagy elferdülnek. Sok vályogépület teljesen romba dől. Sok téglaépület részlegesen, néhány teljesen romba dől.
X – Erősen pusztító- A legtöbb vályog- és sok téglaépület teljesen összedől. Sok vasbeton épület közepes mértékű szerkezeti kárt szenved.
XI – Elsöprő- A legtöbb hagyományos épület összedől. A vasbeton szerkezetű épületek komoly szerkezeti károkat szenvednek.
XII – Mindent elsöprő- Gyakorlatilag minden építmény megsemmisül. A cikkhez hatalmas segítséget biztosított a www.seismology.hu oldal.

Igen tudjuk, hogy most a legtöbb olvasó legyint egyet, hogy ha nem volt az elmúlt évtizedekben, akkor nem is várható és nem kell ettől tartani. Ezért bemutatunk pár esetet Magyarországról, melyek az elmúlt évtizedekben voltak.

Berhida települést 1985. augusztus 15. helyi idő szerint 6 óra 29 perckor rázta meg egy (M=4.9, Imax=7) erejű földrengés.

Kattintson a nagyobb képek megtekintéséhez a kis képekre.

Berhida földrengés – épületkárok

Peremartonban és Berhidán okozott komolyabb építmény károkat, de még a Balaton környéki településeken is keletkeztek épületsérülések. A földrengés Peremartonban elérte a 7-es fokozatot, műszeres megfigyelések szerint a rengés magnitúdója M=4.9 volt. Dunaharasztiban 1956. január 12. (M=5.6, Imax=8) erősségű földrengés volt. Az egyik legnagyobb károkat okozó hazai földrengést 31 szeizmikus esemény előzte meg, melyeket elsősorban Budán és Monor-Gomba környezetében észleltek. A szemtanúk azt mondták el, hogy először egy mély morajlást lehetett hallani, majd pillanatnyi csend után az utak felszíne elkezdett mozogni, a fák és oszlopok ide-oda himbálóztak, a házak recsegtek-ropogtak. A földrengést Szegedtől Bécsig mérni és érezni is lehetett. Dunaharasztiban 3500 épületből 3144 megsérült, a temetőben sok sírkő ledőlt, néhány haláleset és sebesülés is történt. A kis mélységű ásott kutak elhomokosodtak. A rengés Budapesten is okozott károkat, elsősorban Soroksáron. A budapesti melegforrások vízhozamára is jelentős hatással volt a földmozgás. A Rudas fürdő forrásaiban a vízhozamok a rengés után közvetlenül megnövekedtek, majd fokozatosan a földrengést megelőző érték alá csökkentek.

Mór városában, 1810. január 14.-én volt egy (M=5.4, Imax=8) erősségű földmozgás, mely hazánk legnagyobb földrengése volt.

A Móri árok, amely Magyarország egyik szeizmikusan legaktívabb területe. A Vértes és Bakony között helyezkedik el az a törésvonal, melyhez a szeizmikus aktivitás köthető. Kitaibel Pál, Tomtsányi Ádám és Novák József megyei főorvos, a Tudós Bizottság tagjai, a Helytartótanács kérésére kutatták a móri rengés körülményeit. Kiadványuk 1814-ből első tudományos munka a földön, amely egy rengés okait és hatását tudományos módszerekkel kutatta. Itt egy részlet a Közgyűlés számára készült hivatalos jelentésből: A rengés pillanatában éppen Mór legmagasabb pontján tartózkodó bodajki jegyző így beszélte el az átélt földrengést: „Elsőben is maga körül és alatta mindent egyik oldalról a másikra hullámos mozgásban rémülten látott inogni, majd ezen mozgás ismét függőleges mozgássá változott, minek folytán minden, amit látott, föl alá mozgott. Mindez még semmi kárt nem okozott, de azután a rögtön erősödő földmozgásra az épületek előtte összeroskadtak.” A móri Lamberg-ház órája 6 óra 10 perckor állt meg. Riadalmat keltő módon érezték a földmozgást Pesten, Pozsonyban, Bécsben. Kb. 60 km re Csóka-hegytől szinte egyszerre, egyforma intenzitással rezgett a föld. Az első rengés 8-10 másodpercig tartott, majd 7 órakor újabb rengések rázkódtatták meg a környéket. Morajlás, zúgás, földből feltörő recsegés hallatszott. Sokan megesküdtek rá, hogy az előző évi győri csata ágyúdörgését hallották újra. Fényjelenségek is kísérték az eseményeket. Csóka-hegyről hazatérő jobbágyok riadalmát az okozta, hogy hirtelen feltűnő zúgást hallottak, mire ösztönszerűen hátranézve úgy látták, hogy “a mozgásban levő hegy jött utánuk”, szinte földbe gyökerezett a lábuk ijedtükben. A döngölt, vastag agyagfalú, alacsony házakon csak repedések mutatkoztak. A téglából épült, mészhabarccsal kötött házfalak azonban csaknem mind beomoltak. A boltívek különösen rosszul viselték a rengést. A kapucinusok cellafalai bedőltek, de ők épp az ebédlőben vacsoráztak, így megmenekültek. Fagyok után tavasszal a megrepedt falú házak is összedőltek. Csókakő akkor 500 éves várromjai erősen inogtak, de semmi káruk nem esett. Velegen 113 méter hosszú, 40-50 cm széles repedés keletkezett a földben. Mecséren is repedések keletkeztek és a vadászlakban egy nehéz szekrényt a fal mellől a szoba közepére dobott a rengés. Az erdőben a kis patakok megáradtak és homokot vetettek. Bakonycsernyén egy forrás megakadt. Bakonysárkányban olyan gyorsan mozgott a templomtorony, hogy ledőlése bármely percben várható volt. A Helytartóság által kiküldött egyetemi Tudós Bizottság kérdőíveket küldött szét, hogy tanulmányozzák a jelenséget, és vizsgálják annak okait. Felmerültek okként az őszi nagy esőzések, esetleg föld alatti robbanások vagy éghető ásványok jelenléte. A nagy rengést több, mint ezer kis utórengés követte. Ez a szakirodalomba “móri földrengés raj” elnevezéssel vonult be, amihez foghatót Magyarországon azóta sem észleltek. A csákvári kertésznek jutott eszébe, hogy a rengések észlelése céljából csengőt állítson fel, amit állandóan figyelt valaki. Február 17-én már túl voltak az ezredik jelzésen… Az 1810-es móri földrengésről készült kézírásos jelentés utolsó oldala a szerzők aláírásával. Az 1810-es móri földrengésről 1814-ben megjelent átfogó tanulmány címlapja. Komáromban, Mária Terézia uralkodása idején, 1763. június 28. napján volt egy (M=6.2, Imax=8-9) hatalmas földrengés. A város harmada elpusztult, 63-an meghaltak, 120-nál több volt a sebesült. Ez a földrengés ráirányította a hatóság és a lakosság figyelmét erre a rejtélyesnek vélt természeti jelenségre. Mária Terézia utasítására részletesen összeírták a katasztrófa okozta károkat. Ezekből a feljegyzésekből következtethetünk a rengés erősségére. A legnagyobb károkat a Duna bal partján tapasztalták. Az építkezési módszerek miatt a rengés erősségéhez képest kevés volt az áldozat. A kor szokásainak megfelelően ugyanis fűzfaágakat vertek le félméterenként, ezeket vesszővel összefűzték majd betapasztották. A kémények is lefelé szélesedtek. E nagy természeti csapást követően (kb. 20 évente) ismét rengések pattantak ki Komárom térségében, de 1850. után az aktivitás lecsökkent. Karl Friedel korabeli festménye az 1763-as komáromi földrengés által okozott károkról. A hazai földrengések eltörpülnek más európai pusztítástól.

1908. december 28. – A szicíliai Messina és Reggio di Calabria városát a Richter-skála szerinti 7,5-ös erősségű földrengés rázta meg. A törmelékek alól 84 ezer holttestet emeltek ki, a halottak számát több mint 100 ezerre becsülik.

Olaszországban 9 évvel ezelőtt volt az l’aquilai földrengés (2009. április 6.) A katasztrófának több, mint 300 halálos áldozata volt, a városkában a házak háromnegyede dőlt össze és közel 10 ezer épület rongálódott meg, 30-40 ezer ember vált hajléktalanná. A Richter-skála szerinti 6,3-as volt a rengés. A 60 ezer lakosú L’Aquila történelmi belvárosában számos épület összeomlott, köztük egy kollégium, valamint a katedrális is erősen megrongálódott. Két évvel ezelőtt 2016. augusztus 24-én hajnalban (a Richter-skálán) 6,2 erejű földrengés rázta meg a környéket. A földrengés következtében legalább 291-en meghaltak, 388-an megsérültek és százas nagyságrendű az eltűntek száma.

Kattintson a nagyobb képek megtekintéséhez a kis képekre.

Olaszország földrengés

A két utolsó nagy Olasz földrengésnél az emberek eldöntötték, hogy soha többet nem akarnak bemenni olyan házba, ahol beton födém, valamint tégla falazat van, mert ezek nagyon gyorsan súlyos károkat szenvednek és maguk alá temeti a benn élőket. Az Olasz kormány az újjáépítést könnyűszerkezetes favázas házakkal oldotta meg, melyek a 8-as erősségű földrengést is nagy biztonsággal, sérülés nélkül elviselik.

Európa földrengés térképe. Jól látható, hogy Magyarország aránylag kevés földrengést szenved el szerencsére.

2011. március 11-e sajnos gyásznapként kerül be a történelembe és a naptárba Japánban.

Tény, ha ez a földrengés, mondjuk egy kelet Európai országot érintett volna, akkor megsemmisült volna szinte minden az épített környezetünkből. Japánban a földrengés csak igen ritka esetben tett kárt a családi házak statikai szerkezetében. A hatalmas problémát a tsunami okozta, mely ellen nincs építészeti technológia. A Japánok a földrengés ellen a legjobban felkészült nemzet a világon. Tanulnunk kellene tőlük.

Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el

Első és legszembetűnőbb dolog, hogy Japánban nem építenek téglaházakat. A téglaházak egy ekkora földrengésben szétporladnának.

A legnagyobb és legmonumentálisabb épületek is acélszerkezetből készülnek, azaz a házak legnagyobb része könnyűszerkezetes technológiával épül fel. Egy könnyűszerkezetes ház a földrengés közben nem dől össze, maximum leesik egy darab gipszkarton a plafonról, ami négyzetméterenként 11-12 kg, szemben egy betonfödém négyzetméterenként több száz kilogrammos tömegével.

Az acél és a fa az egyetlen olyan építőanyag, mely ellenáll a földrengéseknek, mert igen rugalmas anyag. A tégla egy merev égetett anyag, mely egyáltalán nem ad rugalmasságot.

Tehát, ha valaki biztonságban szeretne lenni a földrengések miatt is az újonnan épülő családi házában, otthonában, akkor mindenképpen érdemes tégla helyett könnyűszerkezetes fa vagy acélszerkezetes családi házat kiviteleztetni. Kattintson a nagyobb képek megtekintéséhez a kis képekre.

Acélszerkezetes könnyűszerkezetes készház kulcsrakész fotói

Göd, kulcsrakész acélszerkezetes családi ház

Gödi acélszerkezetes készházunk

Egy székesfehérvári bővítés acélszerkezettel

Acélszerkezetes családi ház vázszerkezete

Siófokon épülő acélszerkezetes családi ház vázszerkezet fotói

Szlovákiában épülő acélszerkezetes készház

Acélszerkezet szerelése

Könnyűszerkezetes családi ház gyártása

Favázas könnyűszerkezetes családi ház helyszíni daruzása

Ezek a házak nem csak kiváló földrengésállóságukról tesznek bizonyságot, hanem mellette rendkívül gyorsan elkészülnek és verhetetlen a hőszigetelési paraméterrel rendelkeznek.

A szerkezetkész épületet ISO minőségirányítási rendszerben kivitelezve, AA pénzügyi cégminősítéssel, a Kp Sales House Kft két hét alatt átadja a Megrendelőinek a szerződés és gyártmánytervek elkészítését követően.

Jó megoldás lehet egy monolit vasbeton szerkezetű Thermo-Burok családi ház kivitelezése is abban az esetben, ha a Megrendelő ragaszkodik a hagyományosnak mondható kivitelezéshez, földrengésállóság tekintetében sokkal jobb megoldás, mint egy téglaház.
Hívjon, vagy írjon számunkra és szakértő kollégáink felveszik önnel a kapcsolatot.