Nikecell, Hungarocell, Polisztirol, EPS? Mit is takar a név.

Hivatalosan a polisztirol habot EPS-nek nevezzük. Az EPS egy rövidítés, mely magyarul annyit jelent, hogy Expandált Polisztirol.

Minden cég másként nevezi a saját termékét. Így lett Magyarországon a Hungarocell elnevezés a polisztirol hab legismertebb neve, de sokan Nikecell-nek ismerik.

Az EPS (expandált polisztirol) hőre lágyuló, habosítható, polimerizált sztirolból készülő cellás szerkezetű keményhab.
Gőzzel történő hőkezeléssel, az alapanyagban lévő pentánnal kerül habosításra. Napjainkban már égéskésleltető adaléknak köszönhetően önkioltóan viselkedik, tehát nem táplálja a tüzet.

Az anyag készítése során hőkezeléssel kiégetik a pentánt. A polisztirol golyók belsejében levegő van, az adja a hőszigetelést.

A pentán távozása után a sok kis polisztirol golyót egy formázó szerszámba töltik és formahabosítják. Készül grafitadalékos EPS is, mely a fehér haboknál 15-20%-kal jobb hőszigetelési tulajdonsággal rendelkezik.

Az expandált polisztirolhab legfontosabb jellemzője az igen jó hőszigetelő képesség, amely a zárt cellákban nyugvó levegőnek köszönhető. A bezárt levegő nem távozik a cellákból, s így az anyag hőszigetelő képessége az idő múlásával sem csökken.

Mechanikai igénybevétellel szembeni ellenállás tekintetében 2003-tól kezdve az alábbi jelölésekkel csoportosítják a polisztirol habokat, melyek nyomófeszültégek alapján kerültek meghatározásra. Példák a nyomófeszültségre: EPS 30, EPS 70, EPS 80, EPS 100, EPS 150, EPS 200. Minél kisebb a szám, annál puhább a polisztirol. A műszaki adatokban szereplő nyomófeszültség 10% összenyomódás mellett értendő.

Mi a nyomófeszültség?
A polisztirol felületére merőlegesen ható nyomás igénybevétel összenyomják a szigetelést. Az EPS esetében jellemezően a vizsgált anyag 10%-os összenyomódásához tartozó nyomófeszültség kerül megadásra, mint az adott anyagtípusra jellemző rövid ideig figyelembe vehető nyomószilárdsági jellemző. Tartós terhelés esetén a 2%-os összenyomódáshoz tartozó nyomófeszültség jellemzi az anyag terhelhetőségét. Mértékegysége: Pa (kPa)

A mért nyomófeszültségeknél jelentősen kisebb az egyes anyagtípusok tényleges terhelhetősége, amit a biztonság javára a szabványok és gyártói felhasználási útmutatók figyelembe vesznek.

Azt mutatja meg, hogy hány kPa nyomást kell kifejteni ahhoz, hogy az anyag 10%-osan, illetve 2%-osan összenyomódjon (ha 1 m vastag volt, akkor az anyag 90 cm-esre, illetve 98 cm-esre nyomódik össze). 1 kPa nyomás megfelel annak, ha egy 1 m2-es lapra egyenletesen elhelyezünk 1000 N súlyt (kb. 100 kg-ot).

Mik a műszaki adatokban szereplő nyomófeszültségi adatok?

• Tartós terheknél a 2%-os anyag-összenyomódáshoz tartozó nyomófeszültség kPa-ban.
• Rövid idejű terheknél a 10%-os összenyomódáshoz tartozó nyomófeszültségek kPa-ban.

Mit jelentenek az egyes kategóriák?
A hazai műszaki gyakorlatban az egyes EPS keményhab lemezek 10%-os összenyomódásához tartozó nyomófeszültség kPa-os értékével jelölik az egyes anyagtípusokat. pl.: EPS 30, EPS 80, EPS 100 stb.

Ez azt jelenti, hogy az EPS 30 akkor nyomódik be 10%-osan, ha egy 1m2-es lapon egyenletesen 3000 kg tömeget osztunk szét. Értelemszerűen ha EPS 100-nak szeretnénk megtudni a nyomófeszültéségt, akkor a 100-as számot megszorozzuk 1Kpa nyomással, ami Kpa-ként 100 kg súlynak felel meg. (1000N, vagy 1KN), tehát az EPS 100 nyomófeszültsége: 10.000 Kg/2.

Ahol nagyobb mechanikai igénybevételnek van kitéve egy anyag, ott nagyobb nyomófeszültséggel rendelkező EPS terméket kell betervezni és beépíteni. A külső falszerkezetre elegendő az EPS 80, de a családi ház padozatába a két réteg beton közé legalább EPS 100-ra van szükségünk, ha ipari padlót készítünk, akkor EPS 200, vagy efeletti értéket kell alkalmazni.

Általánosságban elmondható, hogy az alábbi helyeken érdemes az alábbi nyomófeszültséggel rendelkező anyagokat alkalmazni:

• EPS 30-as anyag nem terhelhető hőszigetelő anyag, pl.: vázszerkezetek közé, szarufák közé
• EPS 80-es kissé terhelhető helyeken, külső homlokzati hőszigetelésként
• EPS 100-as mérsékelten terhelhető, közkeletűen „lépésálló” pl.: általánosan padlókban
• EPS 150-es jól terhelhető pl.: nagyobb terhelésű garázs- és ipari padlókban, vagy szarufák felett
• EPS 200-as igen jól terhelhető, pl.: zöldtetők szigetelése, ipari padlók szigetelése, stb…

A polisztirol a gyártás után pár napig nem mérettartó. Így olyan helyeken ahol fontos a méret megtartása, mint például homlokzati szigeteléseknél, ott az anyagot a gyártónak a saját telephelyén pihentetnie kell legalább 3-4 hétig. Pihentetés után már nem változik az alakja a polisztirol habnak. 

Nedvesség elleni védelem:
A tömbhabosított EPS lemezeket a nedvesség káros hatásától minden esetben védeni kell.
Az építés közben jelentkező, ún. technológiai nedvesség hőszigetelésbe való bejutásának megakadályozása is indokolt.

Polisztirol alaktartósága:
Az alaktartóság az MSZ EN 13163 szabvány szerint több jellemzővel definiálható.
Normál laboratóriumi körülmények (23 °C, 50 % páratartalom) között a méretváltozás nem lehet nagyobb, mint ± 0,5 % [DS(N)5], illetve ± 0,2 % [DS(N)2]. Ha az anyag méretállandóságát 70 °C-on, normál klímához képest lényegesen nagyobb igénybevételnek kitéve vizsgálják, a méretváltozás nem haladhatja meg a 3%-ot [DS(70,-) 3]. A méretállandóság fokozott hőmérséklethatás és nyomó-igénybevétel (DLT(1): 20kPa, 80 °C, DLT(2): 40kPa, 70 °C) mellett vizsgálva a méretváltozás kisebb kell legyen 5%-nál.
Az expandált polisztirol – mint a műanyag termékek többsége – az előállítást követően kis mértékben zsugorodik. Hagyományos tömbösítési eljárás alkalmazása esetén, az első 90 napban mérhető, azt követően elhanyagolhatóan kis mértékű.

Polisztirol élettartama: 
Az expandált polisztirolhab hőszigetelő lemezek anyagtulajdonságai az idő múlásával nem változnak. A hab nem korhad, nem rothad. Tartós ultraibolya sugárzás ( pl. napfény) hatására az anyag felszíne megsárgul, rideg, porló lesz. A helyesen beépített anyag felülete mindig eltakart, így védelméről csak a hosszú idejű tárolásnál kell gondoskodni.

Hővel szembeni érzékenység: 
Az expandált polisztirol hőre lágyuló sztirol alapanyagú. Magasabb hőmérsékleten (+80 ºC felett) romlik a terhelhetősége, méretállandósága, ezért tartósan +70 ºC feletti hőmérsékletnek kitett helyeken való alkalmazása nem javasolt. Alacsony hőmérsékleten tetszőlegesen felhasználható, de ez az építőiparban már nem jellemző.

Polisztirol hőszigetelő anyag éghetősége:
A polisztirol habok “E” tűzveszélyességi kategóriába tartoznak, azaz „nehezen éghető” anyag. A polisztirol tűzterhelésnek kitéve ég, de az égéshő elvételét követően önkioltóan viselkedik, azaz gyakorlatilag nem ég tovább. Égés közben mérgező anyagok nem keletkeznek.

Polisztirol vegyszerállósága:
A polisztirolhabot a szokásos építőanyagok – cement, mész, gipsz, anhidrit és az ezekből készült keverékek – nem károsítják. Ellenáll a sóoldatoknak, alkáliáknak, szappanoknak, erős ásványi savaknak (pl. sósav 35 %-ig, salétromsav 50 %-ig, kénsav 95 %-ig), gyenge savaknak (pl. szénsav, tejsav), bitumennek, oldószermentes bitumenes hidegragasztóknak, szilikonolajoknak, adhezív ragasztóknak, alkoholoknak.

Az EPS termékeket a szerves oldószerek, mint például a benzol, benzin, aceton, xilol, terpentin, nitrohígító, gázolaj károsítják, ezért ilyen anyagokkal közvetlenül nem érintkezhet.

PVC alapú vízszigetelő lemezek esetén, figyelembe kell venni a fizikai érintkezés közben jelentkező lágyítóvándorlást. Ha nem váltható ki a PVC, akkor elválasztóréteget.

EPS környezeti és egészségre gyakorolt hatása
Az EPS kémiailag semleges hatású, így a környezetbe jutva azt nem szennyezi. Az élő környezetre-, természetre káros hatást kifejtő anyagot nem tartalmaz. Baktériumoknak, gombáknak, vagy fejlettebb élőlényeknek táplálékául nem szolgálnak. Nem tápláléka a rágcsálóknak, de figyelemmel az anyag kifejezetten jó hőérzeti hatására a madarak, darazsak szívesen bele fészkelnek, ezért mindig mechanikailag is védeni kell a kültérrel érintkező helyeken.