Mezőgazdasági hulladékok energetikai hasznosítása

2009-06-03 21:39

2024-es friss kedvezményes árak TÍPUSTERVEK LÁTVÁNYTERVEK MODULHÁZ TERVEK

Az EU által finanszírozott mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások között kiemelt jelentősége van a gazdaságok energiaellátásának átváltását célzó intézkedéseknek. Ezek célja a mezőgazdaságban a megújuló energiaforrások kiterjedt használatának elősegítése, valamint a termelők fosszilis energiaforrásoktól való függőségének csökkentése. Ennek értelmében vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a mezőgazdasági energiafelhasználást elősegítő biomassza kazánok, ill. az előállított energia szétosztását, tárolását szabályozó eszközök beszerzéséhez. A támogatás révén a növényi alapú energetikai tömörítvények (biobrikett, pellet) tüzelése iránti igények további növekedésével lehet számolni. Mik is ezek a szép hangzású, de még inkább „szép reményű” energetikai tömörítvények?
Pelletnek nevezhetjük a 25 mm átmérőig terjedő „rudacskákat”. Azon felüli méretűeket brikettnek hívjuk. Általában elmondható, hogy az átmérő, térfogatsúly és automatizálhatóság kompromisszumaként alakul ki a kívánatos méret. Az átmérő növelésével csökken ugyan a gyártáshoz szükséges energia, viszont a tömörség, a porladás mértéke növekszik.
A fapellet 5-10 mm átmérőjű, 5-15 mm hosszú „energetikai tömörítvény”. Nagy az anyagsűrűsége (0,7-0,8 g/cm3) és energiasűrűsége (11-12 GJ/m3). Ára viszonylag magas, minthogy a kis teljesítőképességű hazai fafeldolgozó iparban kevés pellettálható fahulladék áll rendelkezésre.
A biobrikett faporokból készül, méretükre jellemző, hogy átmérőjük 60-80 mm, hosszuk 200-300 mm. Az alapanyag többnyire tiszta fa.
A szűkös fafeldolgozó ipar hulladékénak hasznosítása mellett mind nagyobb figyelem fordul az agripellet előállítására és felhasználására. Az agripellet hossza 5-15 mm, átmérője 5-10 mm körüli. Lágyszárú növényekből (gabonaszalmából, energiafűből, kukoricaszárból, repcéből, kenderből, lenből, nádból stb.) állítják elő. Alkalmazásuk során a legnagyobb hátrány, hogy nagy a hamutartalmuk. A növényfajok között az egyes anyagok hamutartalma erősen eltér, de a tiszta fa hamutartalmát egyik sem közelíti meg. A legjobbak is 4-5%-osak. Sok ezek közül salakosodik, és jelentős szerves savtartalma miatt erősen korroziv. Emiatt csak állandó ellenőrzés és gyakori hamuzás mellett tüzelhető, s a tűzblokkban nagyobb hamukezelő egységre van szükség. Már most is vannak olyan területek (kisüzemek, kertészetek, önkormányzati intézmények stb,), ahol az agripelletek jól használhatók. Komoly előnyük, hogy nagy teljesítményigényük miatt alkalmazásuk sokkal olcsóbb a gázhoz képest. Igaz, a kisebb méretű tüzelőberendezések fajlagosan drágábbak, de új beruházás esetén mindenképpen megéri, mert 1-2 éven belül megtérül a beruházás. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy sikerül-e a gáznál, de főleg a szénnél olcsóbb, vagy legalábbis azonos áron agripelletet értékesíteni. Ha a fogyasztó az agripelletet olcsónak találja, akkor bizonyára tetemesen megnő a kereslet, mivel a szükséges kazántípus már sokfelé rendelkezésre áll. Így nagyon rövid idő alatt valódi piacot kaphat a biomassza-termelésben érdekelt mezőgazdaság.
A biomassza alapú energetikai tömörítvények lehetővé teszik, hogy ligno-ceullulózokat használjunk fűtésre, miközben tüzelésükkel az olajtüzelés komfortosságát is elérjük. Egyre jobban bebizonyosodik, hogy a pellettüzelés jelenlegi technikája – a környezetvédelmi előírások betartása mellett – alkalmazható, egyben gazdaságilag is indokolt. Ehhez azonban érdemes a jelenlegi tüzelőberendezések további fejlesztését, műszaki tökéletesítését szorgalmazni.