„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

Hírek

Megszünnek a jelzálogalapú devizahitelek

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán jelentette be, hogy a devizaalapú hitelek mögé a jövőben nem lehet jelzálogjogot bejegyezni, s ez visszamenőleges hatállyal, július 1-jétől lesz érvényes.

A devizahitelek legnagyobb problémája a forint gyengülése, addig a forinthitelesek az alapkamat emelésétől félhetnek. A jegybanki alapkamat növekedése ugyanis a forinthitelek kamatait is megemeli. „Mindössze 1 százaléknyi forintkamat-emelkedés már 7,5 százalékkal megnöveli egy 20 éves futamidejű forinthitel törlesztőrészletét, 2 százalékos kamatemelés pedig már 15 százaléknyi törlesztőrészlet-növekedést okoz. A 3 százalékos kamatemelkedés már ennél is komolyabban növelheti a forinthitelek kamatait, 22 százalékos drágulást okozva. Ez egyben azt is jelenti, hogy 1 százaléknyi kamatemelkedés ugyanúgy növeli a forinthitelek törlesztőrészletét, mint amikor az euróhitel esetén ugrott meg az árfolyam 260 forintról nagyjából 280 forintra. Kamatemelkedésekre persze a devizahiteleknél is sor kerülhet, de a gyakorlatban ezek a kamatok kevésbé változékonyak. Náluk jóval nagyobb kockázatot jelent az árfolyamváltozás” – mondja Sojnoczki József, a CreditHungary ügyvezetője.
Jegybanki kockázat

A jegybanki alapkamat több mint másfél éve, 2008 októbere óta folyamatosan csökken: 11,5 százalékról 5,25 százalékra mérséklődött. A korábbi csúcs 2003 novemberében volt, amikor egészen 12,5 százalékig kúszott föl az alapkamat, hogy aztán 2005 szeptemberében elérje a 6 százalékos mélypontot, és újból emelkedni kezdjen. A jelenlegihez fogható alacsony szinten még soha nem volt a jegybanki alapkamat. Kérdés ugyanakkor, hogy marad-e a jelenlegi szint. Már csak azért is, mert a jegybanki alapkamat későbbi emelése alaposan betenne a forint alapú lakáshitelesnek. Ennek oka, hogy a bankok egyoldalúan ugyan nem változtathatják a kamatokat, de a magatartási kódex értelmében – többek között akkor is – kamatot emelhetnek, ha módosul a makrogazdasági környezet, ha változnak a pénzpiaci feltételek. Ebbe a körbe tartozik a jegybanki alapkamat változása is.

Azt, hogy az elkövetkezendő években hogyan változik a jegybanki alapkamat, aligha lehet egyértelműen megjósolni. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője ezzel kapcsolatban azt emeli ki, hogy esély mindig van a kamatemelésre, hiszen kiszámíthatatlan a gazdaság és a gazdaságpolitika. „Nem lehet kizárni egy esetleges emelkedést, hiszen nem garantált, hogy egyre alacsonyabb lesz a kamat. A várakozás ettől függetlenül az, hogy az elkövetkezendő években kismértékben és ritkán lesz kamatcsökkentés; az idei évben a legjobb esetben is csak további 0,25 százalékos csökkenésre számítok, a következő év végére pedig a legjobb esetben is 4,5 százalékra mérséklődhet a kamat. De hangsúlyozom, kamatemelést indokolttá tevő probléma mindig adódhat, akár a nagyvilágban, akár a szűkebb környezetünkben, akár itthon. Mérlegelni kell tehát, bár ha azt nézzük, még mindig a forinthiteleké a legkisebb kockázat.”


Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 

Nagyságrendekben nézve a forint és a devizahitelek jelenlegi költségeit, azt tapasztalhatjuk, hogy a forinthitel törlesztőrészlete 10 millió forint esetén 20 éves futamidővel havonta 10 ezer forinttal nagyobb költséggel jár.



Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 

Ajánlott tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

'Fel a tetejéhez' gomb