Mégsem lesz ingatlan és telekadó?
Kezd viccessé válni a címben szereplő kérdés a Magyar politika színterén, hiszen nap mint nap bevezetik, majd eltörlik, majd bevezetik és ismét eltörlik. Persze ezek mind csak még tervekként szerepelnek, de erősen alkalmasak arra, hogy a lakosságot izgalomban tartsák.
Lássuk is mi a legfrissebb fejlemény. A napi.hu oldal állította össze a következő anyagot.
A parlament költségvetési bizottsága több, az ingatlanadózás irányába mutató javaslatot is beterjesztett az elmúlt hetekben. Az első, jelentősebb tiltakozást kiváltó ötlet az önkormányzatok költségvetésének megmentése érdekében született − e szerint minden tulajdonosnak a helyhatóságok által kiszabott mértékű helyi adót kellett volna fizetnie az ingatlana után. A helyi adókról szóló jelenleg hatályos törvény szerint ennek kiszabására kétféle módja van az önkormányzatoknak, a négyzetméter, illetve az ingatlan forgalmi értéke szerint meghatározott adóalap után meghatározott mértékű adó. Az elmúlt napokban mindkét adókivetési módszer országos szintű bevezetésének lehetőségéről elmondták a szakértők, miért okoz nehézségeket és tetemes költségeket a kivetése és a beszedése is. A kabinet azonban nem tett le az ötletről, és egy, a költségvetési bizottság által szerdán benyújtott módosító javaslattal átalakította volna a helyi adózás e formáját.
A javaslat megszüntette volna a kétféle adókivetési módot, és helyette bevezette volna, hogy mind az ingatlan-, mind a telekadózásban a helyrajzi szám után kelljen legfeljebb évi 17 ezer forint adót megfizetni. Az önkormányzatok adókivetési szabadsága pedig annyiban merült volna ki, hogy ezen összeghatár alatt meghatározhatták volna az adó mértékét. A javaslat újdonsága volt, hogy az eredetileg belterületi kiskertekre és üres területekre kitalált telekadót kiterjesztette volna a termőföldre is, és azt a földhasználóknak kellett volna megfizetniük. Azt azonban aligha gondolta át a beterjesztő, hogy ezzel milyen feszültségeket gerjesztett a mezőgazdaságban − információink szerint a Vidékfejlesztési Minisztériumot is meglepte a javaslat −, és azt sem, mekkora terhet jelentene az új adó a kormány által elsősorban támogatni kívánt kistermelőknek.
Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:
A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el
Éves átlagban mintegy 5 millió hektárra nyújtanak be támogatási kérelmet a hazai földhasználók. Többségük azonban bérelt földön gazdálkodik, amelyre változatos mértékű bérleti díjat fizet hektáronként számítva a föld adottságaitól, művelési ágától függően: van olyan terület, ahol a bérleti díj összege eléri a területalapú támogatás összegét is − utóbbi egyébként 2011-ben 56-57 ezer forint hektáronként. Még az állam is igen jelentős bevételre tesz szert a földbérletből: egy átlagosan 30 aranykoronás szántó hektárja után az új, emelt bérleti díjjal számolva mintegy 37-38 ezer forintot tesz ki a bérleti díj − ehhez hozzászámítva a tervezett telekadó maximumát, lényegében elvész az uniós jövedelemtámogatás összege.
És ugyan az idén a magas terményárak miatt helyenként még jövedelmező is volt a szántóföldi növénytermesztés − ha egy hektáronként átlagosan 5 tonnás termésátlagú búza- vagy kukoricatáblát nézünk, a jelenlegi árak mellett a támogatással együtt 350−450 ezer forint is lehet a hektáronkénti jövedelem, igaz, legkevesebb 200 ezer forintos önköltség mellett −, túlzottan változékony az időjárás ahhoz, hogy ebből évente ki lehessen termelni egy ekkora adóterhet. További probléma, hogy a bérletre épülő termelés miatt erősen aránytalanul is alakulhat az adófizetés, mivel előfordulhat, hogy két százhektáros tábla gazdája közül az egyiknek csak egyszer, míg a másiknak akár százszor is meg kell fizetnie az adót − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szakértője. Előfordulhat ugyanis, hogy egy egy tagban művelt terület számos helyrajzi számon van nyilvántartva az ingatlan- és a földhasználati nyilvántartásban. Vélhetően a kezdődő tiltakozások hatására visszakozott pénteken a Fidesz-frakció. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője ugyanis sajtótájékoztatóján arról beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy sem a kormány, sem a frakció nem támogatja az ingatlanadó bevezetését, illetve hogy a kabinet elvetette azt a felvetést, hogy a termőföldre bármilyen egyéb pluszadót vessenek ki. Ez persze nem jelenti azt, hogy más elnevezés alatt nem vezetik be az újabb terheket, ahogyan arra már volt példa a kormány gyakorlatában. A Fidesz-frakció mindenesetre ma dönt a költségvetéshez és az adótörvényekhez érkezett módosítókról.
Építtesse velünk kiemelten energiatakarékos új családi házát!.
Referencia képeink Referencia videóink Így épül fel egy energiatakarékos családiház ENERGYFRIENDHOME KÉSZHÁZAINK BEMUTATÁSA MŰSZAKI TARTALOM KÉSZHÁZAINK ELŐNYEI SZERKEZETKÉSZ HÁZÉPÍTÉS CSALÁDI HÁZ ÉPÍTÉS
Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:
A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el
