Lakáshitelezés csak kiváltságosoknak?

Egy biztos, ezentúl az kap bankhitelt, akinek nincs rá szüksége igazán, mert olyan jól keres. Igazi szociális kormányunk van. Fiatalok, pályakezdők, akik kis pénzeket keresnek bejelentett módon legálisan, pár nap múlva nem lesznek jogosultak lakáshitelre. Mindenki tudja, hogy minimál bérből nem lehet megélni, az emberek másod, harmad és negyedállást vállalnak, hogy eltartsák családjukat.

vAki minimál bérre van bejelentve, annak nem lehet lakása Magyarországon hitelből!

Március elsejétől drasztikusan szigorodnak a hitelfelvételek, amelynek következtében a lakosság egy része kiszorul a hitelezhetőségi körből; ennek ellenére a piaci alapú forinthitelek egyre népszerűbbekké válhatnak csökkenő kamataikkal.

A tavalyi év egyértelműen a hitelpiac központi szabályozásáról szólt: számos intézkedés között a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítését célzók voltak előtérben, a hitelintézetek működésének megregulázása mellett.

Az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) adatai azt mutatják, hogy a hitelfelvevők – a szigorítástól függetlenül is – óvatosabbá váltak: az OCHC saját adatai szerint 2008-ról 2009-re a lakásvásárláshoz átlagosan igényelt jelzáloghitel-összeg közel 2 millió forinttal csökkent.

Az OCHC – előrejelzései alapján – viszont úgy látja, hogy a lakossági hitelezésben a szigorítások leállása, illetve a jelenlegi gyakorlathoz képest némi enyhítés várható az év végéig. A hitelkihelyezés beindulásának már vannak bíztató jelei: több bank kihelyezési tevékenységének fellendítését tervezi – állítja az elemzés. A tényleges beindulás azonban leghamarabb az év második felében várható, ami Bánfalvi László, a HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója szerint jót tenne a jelentősen visszaesett a lakásépítési kedv fellendítésének is.

Az általános hitelezési szigorítás mellett a gazdasági válság miatt a lakáshitelek devizanem szerinti eloszlása is megváltozott. A tavalyi év második felében újra beindult a piaci alapú forinthitelek kereslete, azt követően, hogy egyre több bank kínálatában jelentek meg vonzónak mondható konstrukciók egyre csökkenő kamatok mellett.

Ugyanakkor a bankok már tavaly májusban elkezdték leszorítani az euróalapú lakáshitelek kamatait is. Az átlagos ráta 2009 decemberében 7,65 százalékon állt. Hasonló a tendencia a forinthitelek esetében is: az MNB statisztikája szerint itt 9,16 százalék volt az átlagos ráta 2009 végén.

Az OCHC szerint a történelmi mélypontra süllyedt jegybanki alapkamat is tovább segíti a forinthitelek terjedését.

Az elmúlt időszakban azonban a problémás ügyfelek száma is nőtt – mutat rá az OCHC elemzése. Nyolcszázezer közelében van a bajba jutott adósok száma a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) adatai alapján és több mint 170 ezerrel nőtt a késve fizető adósok száma az elmúlt évben. Így a bankok rossz minősítésű hitel portfoliója 2009. III. negyedévének végére elérte a 390 milliárd forintot.

Szigorodnak a szabályok

Az OCHC közleménye a jogszabályi változásokra is felhívja a figyelmet. Eszerint március elsején lép hatályba a lakossági hitelezés feltételeit és a hitelképesség vizsgálatát szigorító kormányrendelet első üteme, amely a forinthitel esetében 75 százalékban maximalizálja a hitelfedezeti arányt, azaz az ingatlan fedezeti értékéhez képest a hitel ezt az arányt érheti el.

Euróalapú hitelnél ez az érték 60 százalék, bármely más devizahitelnél 45 százalék. Lízingnél minden esetben 5 százalékponttal magasabb a limit.

Egy másik fontos dátum június 11-e lesz, eddig kell ugyanis a pénzintézeteknek elkészíteniük azt a belső szabályzatukat, amelyekben részletesen rögzítik a hitelképességi vizsgálataik előírásait, a hitelezhetőségi limitet, illetve a hiteltípusonként figyelembe vehető jövedelmi tételeket és azok igazolásainak módját, valamint a kölcsönt igénylő személy meglévő hiteleinek beszámítási technikáját. Ettől fogva a bankok gyakorlatilag csak a hitelképességi vizsgálat után adhatnak hitelt.

A szigorítással lényegében kiesnek a hitelezhetőségi körből a jövedelemmel nem rendelkezők, a bejelentett jövedelem nélkül foglalkoztatottak, vagy akiknek nagyon alacsony a hivatalos jövedelmük – akár, mert részmunkaidősök, vagy a munkaadójuk nem jelenti be őket teljes összegre. Ugyanígy elesnek a hitelfelvétel lehetőségétől a szigorodó banki kockázati listán előkelő helyen szereplő kistelepüléseken élők is – jegyzi meg az Otthon Centrum.

Aki viszont hitelképes, annak több lehetősége is van – jegyzi meg a közlemény. A törvényben szereplő hitelfedezeti arányon felül személyi hitelhez is juthat, kipótolva ezzel az ingatlanvásárláshoz szükséges kölcsönt, illetve kiegészítő ingatlan fedezettel jelentősen növelheti a hitelösszeget is.

A bankok által megbízhatónak tartott ügyfelek esetében hitelkiváltáskor speciális rendelkezés, hogy ha nem emelkedik a kiváltandó hitelösszeg és nincs devizanem-váltás, akkor a hitelfedezeti arányokat nem kell alkalmazni.

A cikk egy része a Napi Gazdaságból származik