Kuehm Malvezzi a “muzeológiai normák és elvárások” felforgatására tervezte a montreali rovartárat

A Kuehn Malvezzi, a Pelletier de Fontenay és a Jodoin Lamarre Pratte Architectes építészstúdiók egy rovarállatkertet és múzeumot hoztak létre, amelynek belső terei a bogárlét élményét idézik.

A montreali rovartár a Space for Life, a montreali Olimpiai Parkban található tudományos múzeumi negyed része, amely egy planetáriumnak és botanikus kertnek is otthont ad. Az 1990-ben alapított rovartár élő bogarak számára kialakított élőhelyeket, a megőrzött példányok bemutatására szolgáló galériákat és a rovarként való létezés élményét idéző interaktív tereket tartalmaz.

Az új épületet úgy tervezték, hogy a természet megismerésének újszerű megközelítését testesítse meg. Azáltal, hogy az emberek közelebbi kapcsolatba kerülnek a bogarakkal, a múzeum reméli, hogy a közönség rovarokhoz fűződő viszonyát megváltoztatja.

A projektet a Kuehn Malvezzi, Pelletier de Fontenay és Jodoin Lamarre Pratte Architectes építészcsapat tervezte az Atelier Le Balto tájépítészeti céggel együtt, miután 2014-ben nyerték meg a múzeum tervezésére kiírt nemzetközi versenyt.

“Az emberi és nem emberi biológia közötti kapcsolatok újragondolásának kritikus pillanatában megnyíló új montreali rovartár a természettudományi múzeumok számára kritikusan új megközelítést képvisel” – mondta a tervezőcsapat.

“Elismerve az ember és a többi természeti élet közötti fogalmi elkülönülés pusztító történetét, tervünk felforgatja a muzeológiai normákat és elvárásokat” – tette hozzá a stúdió.

“Bár a természetnek szentelt épületeknek gazdag története van, ezek az épületek összefonódnak a környezet kihasználásával és átalakításával” – mondta Kuehn Malvezzi.

Tervezési koncepciója az építészet és a természet hiteles fúziójának gondolatában gyökerezik, és a tudományos múzeumok, orangerie-k, üvegházak és más, a természettel kapcsolatos épületek részletes elemzésén alapul. A montreali rovartár három kulcsfontosságú elemből áll; a fő alkotóelem egy kétszintes, téglalap alaprajzú, fűrészfogas tetővel rendelkező üvegépület. Oldalt található egy kupolás építmény, “amely a földből kirobbanó, beültetett dombként tör ki”. Az épület előtt egy beporzó kert és egy bejárati tér található, ahol pillangók röpködnek.

A főépületbe belépve a látogatók egy csarnokon keresztül haladnak, majd egy sor sötét, installációkkal és kiállításokkal ellátott szobán keresztül kanyarognak. A terek célja, hogy “különböző módon zavart keltsenek az emberi érzékekben, és utánozzák a rovarok látványát, hangját és mozgását”.

Az egyik térben egy mászható rudakból álló mező található, ahol a látogatók megtapasztalhatják, milyen stratégiákat alkalmaznak a rovarok a különböző felületeken való mozgáshoz. Egy másik terület egy barlang, amelyben kacsázva, kúszva és lyukakon átpréselődve lehet navigálni.

Az egyik teremben egy nagy képernyő villódzó pixelekkel utánozza a légy látását. Egy másik térben hangrezgések vannak, amelyek egy rácsos padlón keresztül terjednek, és azt utánozzák, amit egy rovar érez a testében.

A főépület felső szintjén egy nagy, fényárban úszó vivárium található. Egy sétány különböző mikroklímákon halad keresztül, amelyekben különböző rovar- és növényfajok élnek. A térben összesen mintegy 175 rovarfaj és 150 különböző növényfaj található.

A főépületben található egyéb terek között van egy termelő üvegház, egy laboratórium, egy kreatív műhely és dolgozói területek. A főépületen túl található a kupolás építmény, ahol 3000 tartósított példányt mutatnak be megvilágított dobozokban. A tárlók két vízszintes sávba rendeződnek a fröccsöntött betonnal, úgynevezett lőtt betonnal borított falakon.

A csapat számos fenntartható elemet épített be, többek között árnyékolókat, dinamikus vezérlőrendszereket, tetővíz-visszanyerést, geotermikus kutakat és helyi, VOC-mentes anyagok használatát. Az üvegépület tájolását és anyaghasználatát úgy választották meg, hogy “egész évben maximális napsütést” biztosítson, a hőt pedig visszanyerje és visszaosztja az épület többi részébe.

Az épületet úgy tervezték, hogy az amerikai Zöld Épületek Tanácsa LEED Gold minősítést kapjon.

Forrás: www.dezeen.com