Könnyűszerkezetes házépítés vagy hagyományos?

Egy családiházépítés építést sok-sok kérdés előz meg. Nézzük csak melyek a leggyakrabban felmerülő kérdések. 

1. mennyibe fog kerülni a ház?
2. mennyi lesz a fűtési rezsije, azaz mennyire energiatakarékos az épület?
3. mennyi idő alatt épül fel a családiház?
4. mennyi lesz az élettartama a családiháznak?
5. mennyire lehet személyre szabni az alaprajzot és a homlokzatot?
6. mennyibe fog kerülni hosszútávon a karbantartása?
7. mennyire könnyen lehet átépíteni, esetleg bővíteni a későbbiekben?
8. miből építsem fel a házat: Téglából? Könnyűszerkezetes technológiával? Prokoncept rendszerből? 

Tehát összefoglalva:
Egy családiház építést először megelőzi az építész tervezés.

Mielőtt a kivitelezési technológiát eldöntjük általában a  “mennyi” kérdés hangzik el a legtöbbször.

Ha az első 7 kérdésre a számunkra legkedvezőbb válaszokat adjuk, akkor a legkevesebb az esély arra, hogy téglából fogjuk a házunkat felépíttetni. 

Nagyon fontos, hogy azonos műszaki tartalmat szabad csak összehasonlítani, mint ha egy autó esetében is tennénk: Tehát nem hasonlítunk BMW-t soha a Daciával. 

Ez azt jelenti, hogy a könnyűszerkezetes házat, a ProKonceptet és a téglaházat is egyforma hőszigetelési tényező mellett hasonlítunk.

Persze ha ezt tesszük, akkor más falvastagságot kapunk és ez is becsapós lehet, mert több nettó hely lesz egy könnyűszerkezetes házban mint egy más technológiás épületben.

Ez 100 nm-es épület esetén akár egy kis szobát is jelenthet, ami millió költség ha négyzetméter árra átszámítjuk.

Ne csak a falakat nézzük összehasonlításkor, hanem nézzük a burkolatok minőségét és árfekvését, a gépészetet, a mennyezeti és padlószigetelést, a külső-belső nyílászárók minőségét, valamint a szigetelési paramétereit.

• Egy könnyűszerkezetes családiházat összehasonlítva egy téglaházzal – azonos műszaki paraméterek esetén – bekerülési költség tekintetében nem lesz számottevő különbség. 
• De a könnyűszerkezetes ház azonos bruttó alapterületek esetében nagyobb belső teret fog számunkra adni. 
• Ha összehasonlítjuk a téglaházat építési időben, más rendszerekkel, akkor ott is nagyon nagy különbségek lesznek. Egy téglaházat, hogy korrekt módon elkészüljön és ki is száradjon 9-12 hónap alatt lehet felépíteni.
  Egy ProKoncept háznak elég 5-6 hónap, de a könnyűszerkezetes családiház akár 2 hónap alatt kulcsrakészen birtokba vehető, hála a szárazépítési technológiáknak és az előreszerelhetőségnek.
• A könnyűszerkezetes technológia a szárazépítési rendszer miatt akár télen a nagy minuszokban is kivitelezhető, de ezt más technológiára nem lehet mondani.
• A könnyűszerkezetes technológia földrengéses területen is megállja a helyét. Téglaházat a szerkezet merevsége miatt csak betonpillérekkel lehet földrengésállóvá tenni. A ProKoncept épületek a földrengéssel szemben ellenállóak. 
• Hosszú távon élettartamban nincs a technológiák között különbség, mert mindegyik technológia ha jól van elkészítve akár 100 év felett is biztonságos lesz, persze a benne lévő technika már elavult lesz, ezért ez a kérdés nem is jelentős a döntéshozatalnál. 
• De a karbantartással is ugyanez a helyzet. Attól, hogy a szerkezet tégla, vagy könnyűszerkezet, a benne lévő technológia lehet ugyanaz, ezért a karbantartás igényeik is egyformák. Ha pedig nem azonos a műszaki rész, akkor ne is kíséreljük meg összehasonlítani őket.
• Átépíteni minden házat át lehet. Kérdés, hogy mennyi idő és mibe kerül. Ebben az összehasonlításban a könnyűszerkezetes házak diadalmaskodnak, hiszen itt gyártmánytervek alapján készültek a ház részei és könnyen kiszámolható, hogy mit szabad bontani és mit nem, sőt ha valamit nem lehet, akkor arra is gyors választ ad a statikus, hogy mit kell megerősíteni, hogy egy rész átalakítható legyen. De a könnyűszerkezetes technológia a rácsos tartók miatt nagyon kevés belső tartófallal rendelkezik. Ami pedig nem tartófal, az szabadon kivehető és áthelyezhető.
• Arra a kérdésre pedig, hogy mennyire lehet testre szabni egy-egy házat az pénztárca kérdése, de tény, hogy a könnyűszerkezetes technológia jobban alkalmas arra, hogy nagyobb fesztávokat át tudjunk hidalni, ez lehet akár 15-20 méter is. Ez hagyományos technológiával szinte lehetetlen feladat, vagy ilyenkor jön az, hogy egy téglaház is a könnyűszerkezetes családiházak rácsostartó szerkezetét igényli.

Összefoglalva az előző sorokat, hogy miből is érdemes építkezni. Arra a következtetésre lehet jutni, hogy mindegyik technológia jó, ha jól van kivitelezve.

• Az árban nem lesznek nagy eltérések abban az esetben ha a technológiák vizsgálatánál a műszaki tartalom, a szigetelési értékek és a minőség is hasonló.
• A könnyűszerkezet mellett szól, hogy 100m2-es ház esetén 1 szobát ajándékba kapunk a falvastagságok miatt, de további pozitívum, hogy könnyebben át lehet majd később alakítani ha szükséges, illetve olcsóbban lehet nagy fesztávokat megvalósítani.
• A könnyűszerkezet mellett szól még, hogy ha véletlenül földrengés áldozatai leszünk, nem lesz személyi sérülés, mivel az épületünk akár a Richter skála szerinti 8-as értéknek is ellenáll, továbbá egyharmad idő alatt beköltözhetünk és télen is kivitelezhető.
• Bármilyen technológiát is választ a legfontosabb, hogy az épület minél energiatakarékosabb legyen.

Ne elégedjen meg az A+ minősítéssel, építtessen passzív közeli vagy passzív családiházat,
mert a LEGOLCSÓBB ENERGIA A FEL NEM HASZNÁLT ENERGIA!!!

Ne a tradíciók alapján döntsön, hiszen Ön sem lovasszekérrel végzi a helyváltoztatását, hanem autóval, busszal vagy repülővel.