Könnyűszerkezetes házat a bedölt hiteleseknek

Napok óta arról megy a szóbeszéd Magyarországon, hogy a bedölt lakáshiteleseknek könnyűszerkezetes házakat építtet a kormány.

Ez természetesen nagyon jól jön mind a károsultaknak, mind a szakma megsegítésére. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni, hogy itt a kormány olyan nyomott árakat szeretne alkalmazni, derült ki a hiranyagokból, melyből nem garantált az a minőség, mely kiemeli a többi ház közül ezt az építkezési formát. A mai piaci áraknál 30%-40%-kal olcsóbb árak hangzottak el, mellyel tervez a komány.

Butaság azt hinni, hogy a könnyűszerkezetes ház olcsó, ez nem igaz!

A könnyűszerkezetes házak építőanyag költsége sokkal magasabb, mint egy bármilyen más technológiából felépített épület. A különbség ott van, hogy egy könnyűszerkezetes ház munkaigénye sokkal kevesebb, mert gyorsabban elkészül.

Veszélyes lehet a könnyűszerkezetes szakmára nézve az is, hogy nem szakemberek fogják ezeket a házakat felépíteni, ugyanis a kormány közmunkásokat szeretne itt alkalmazni. Ha rossz minőségű és nem jó szigetelésű lesz a ház a sprórolás következményeként, akkor a könnyűszerkezetes házakat ledegradálhatja a 90-es évek szintjére, mikor az embereknek még el kellett magyarázni, hogy ez a ház jól szigetel, nem fog recsegni és a szél sem dönti össze.

Tudni kell, hogy itt nagyfokú precizitást igényel a legtöbb munkafolyamat. Pont ezért szüntette meg a korábbi kormány a kalákamunka lehetőségét az építőiparban.

Előzmény:

A közelmúltban egy lapnak nyilatkozva a miniszterelnök arról beszélt, hogy a bajba jutott, kilakoltatás előtt álló szegényebb lakáshitelesek egy részének megoldás lehet, ha Budapest környéki állami területeken közmunkában felépített, állami tulajdonú, könnyűszerkezetes lakásokban bérlőként helyezik el őket. A házaspárok 40, az egygyermekesek 50, a két gyermeket nevelők 60, míg a háromgyermekesek 80 négyzetméteres családi házat kaphatnának. Információnk szerint a feladattal − a technológia kiválasztása, a négyzetméterár-kalkuláció stb. − Szaló Péter helyettes államtitkárt bízták meg. A program részleteivel kapcsolatos kérdéseinkre a BM sajtóosztálya azt a válaszolt adta, miszerint a javaslat elkészítéséért az NGM a felelős a Belügyminisztériummal együttműködésben. Az állami földterületek kijelölésére, a kivitelezés pontos menetrendjére, annak műszaki tartalmára a vonatkozó jogszabályok megalkotása után tudnak válaszolni.

Természetesen megkerestük az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatot (MAKÉSZ) is, amelynek marketing-elnökhelyettese, Kárpáti József kifejtette: szerinte a terület kiválasztásánál fontos szempont lehet, hogy az ide kiköltözöttek munkahelyükre költségnövekedés nélkül el tudjanak majd jutni. Mint mondta, a konkrét könnyűszerkezetes technológiáról még nem született döntés: véleménye szerint a kiválasztásban szerepet játszik a felépíthetőség gyorsasága, a későbbi üzemeltetésnél a hatékony energia-előállítás lehetősége, az alacsony rezsiköltségek (az energiatanúsítvány szerint A+ kategóriásnak kellene lennie), a technológia tartóssága, használhatósága., s az ezen szempontok figyelembevételével kialakított árajánlatok között kell majd dönteni.

Az is fontos, hogy jogszabály szerint minősített és forgalomba hozott könnyűszerkezetes rendszert válasszanak, mint ahogy az is, hogy a technológiát kínáló cégek regisztrált, hivatalos vállalatok legyenek, jogszerűen alkalmazott dolgozókkal vagy alvállalkozókkal.

Az elvárt műszaki tartalom és az energiatanúsítvány szerinti besorolás határozza meg az árat.
Arra kérdésre, hogy tapasztalata alapján körülbelül mennyire jöhet ki a kiválasztott technológiából a tervezett 40-50-60-80 négyzetméteres házak építési költsége, a szakember kifejtette: amikor meghatározzák az elvárt műszaki tartalmat és az elvárt energiatanúsítvány szerinti besorolást, akkor lehet az árat is meghatározni. Amennyiben ismertté válik a rendelkezésre álló pénzkeret, a felépítendő házak mennyisége, mérete, helye, akkor pedig meg lehet majd határozni, hogy a keretből mit lehet felépíteni.

Természetesen − mint mondja −, amennyiben most azonnal kapnának tagjaik megrendelést, akkor egy éven belül akár ezer ház is felépülhetne: időközben új gyártósorok beüzemelésével ugyanis többszörösére növelhető a cégek kapacitása. Amúgy reálisan száz-kétszáz épület megvalósítására számítanak a megismert kormányzati elképzelések alapján.

A könnyűszerkezetes technológia képviselői Kárpáti szerint egyébként készen állnak, hogy a feladatot megoldják, hiszen az ilyen nem várt esetekre már referenciával rendelkeznek. Felsőzsolcán, Ónodon is határidő előtt, szárazon, beköltözhetően adták át az árvizek idején épült házakat, a lakók megelégedésére, hiszen az újonnan felépített könnyűszerkezetes házaknak jóval kisebb a fűtési költsége, mint a korábbi, megsemmisült házaiknak volt. A szárazon átadást azért emeli ki, mert előfordult a hagyományos technológiával épült házak esetében, hogy a technológiai idő kivárása nélkül megépült házak belül bepenészedtek, ami allergiás és asztmás megbetegedés melegágya lehet.

A Belügyminisztérium június 15-i határidővel felhívást tett közzé építészeti program előkészítéséhez, melynek célja az alacsony jövedelmű, lakással nem rendelkező családok lakhatásának és megélhetésének támogatása egyszerű és gazdaságos módon. A javaslattevőknek 40−60 négyzetméter alapterületű, alacsony komfortfokozatú (a minimális követelményeknek megfelelő), egyedi vagy más gazdaságos fűtésű, a minimális közművesítési előírásoknak megfelelő környezetbarát lakóépületeket kell tervezni, minimium ezer négyzetméteres, élelmiszer-termelésre vagy állattartásra alkalmas kerttel, a szükséges tároló- és gazdasági helyiségekkel, illetve építményekkel. Javaslatokat várnak innovatív megoldásokra az építés és az életforma alakítása területén, a beépítési és épülettípusokra, építési technológiákra és térszervezésre, gazdaságos és lehetőség szerint természetes anyagú építőanyagokra, épületszerkezetekre, hagyományos és új technológiákra s minél nagyobb arányú saját munka igénybevételére, esetleg közmunka bevonására a megvalósítás egyes fázisaiban.