Kengo Kuma nyerte meg az új ‘Kamal Színház’ tervpályázatát

Eredményt hirdetett a Gálizsgar Kamal Tatár Állami Akadémiai Színház építészeti koncepciójának kidolgozására kiírt nyílt nemzetközi pályázat. Az első helyet a Kengo Kuma & Associates terve nyerte el, míg a második helyezett az Asif Kahn Studio által beadott javaslat lett, a harmadik pedig a Coop Himmelb(l)au és csapata.

A tervek szerint 2025-ben megvalósuló nyertes tervjavaslat, amelyet a Kengo Kuma & Associates, a Werner Sobek AG, a Wowhaus bureau és Bakulin German Alekszejevics építész Personal kreatív műhelye álmodott meg, új teret teremt a régió egyik legrégebbi tatár nemzeti színháza, a Galiaszgar Kamal Színház számára. Az Oroszországban, a Tatár Köztársaságban, Kazanyban található színházat “a tatár művészet értelmezései, gazdag repertoárja, valamint a különböző technikák és a tatár nyelv használata” jellemzi.

A pályázat fő céljához igazodva, amely “a nemzeti kultúra azon részének kifejezésére szolgáló építészeti nyelvezetet, amelyet a színház társulata évtizedek óta ápol és értelmez”, a nyertes pályázat a Kaban-tó ritka természeti jelensége, a “jégvirágok” által inspirált projekt. A város egy újabb látványosságává, nevezetességévé átalakított épület összekapcsolódik a környék egyedülálló ökoszisztémájával és az élénk városi élet központjával. A beavatkozás három csarnokot foglal magába: a fő, az egyetemes és a keleti termet, valamint kreatív és oktatási laboratóriumokat, egy nyilvános területet, próbatermeket és adminisztratív tereket.

A két szakaszban megrendezett nyílt pályázatra 14 országból 87 cég jelentkezett. A pályázatra a világ minden tájáról 537 építész nyújtotta be pályázatát. A 2021 októberében tartott második szakasz nyolc döntős konzorciumot határozott meg.

Az első három helyezett koncepciója és azok rövid leírása alább olvasható:

• 

• 

• 

• 

• 

Az új színház geometriáját egy ritka természeti jelenség ihlette: a Kaban-tó “jégvirágai”. Télen az épület térfogata összeolvad a környezettel, és a tó részévé válik. Nyáron a tájjal való egységet az átlátszó homlokzatok vízre vetülő sokszínű tükröződései biztosítják majd. A “hegyesség” és a törekvés a tatár kultúra, építészet és művészet jellegzetes vonásai.

Az új épületet a hely topográfiájának részeként, a meglévő vízparti fejlesztésekbe integrált és azokat felvevő gyalogos útvonalakkal és rekreációs területekkel rendelkező parkként képzelik el. A formát maga a tatár lélek ihlette: kívülről éles/zárt, belülről lágy/barátságos. A világítási koncepció az előcsarnok meleg belső terét megvilágítja, és a homlokzat háromszög alakú paneljei fokozatosan oldják fel a fényt. A belső térben a világos díszítésű lambéria a hagyományos tatár kézművességre utal, barátságos légkört teremtve.

A “városi nappaliként” kialakított előcsarnok vizuálisan összeköti a várost és a tavat. Az épület minden oldaláról nyíló bejáratok természetes úton vezetik a látogatókat, egyúttal fényt és szellőzést biztosítva. A koncepció kényelmes környezetet és navigációt biztosít a színház minden dolgozója számára: egy tágas emeletet a művészek és az adminisztráció számára, és kényelmes elhelyezést az összes műhely számára. A földalatti alapterületet minimalizáltuk a hozzáférés és a karbantartás megkönnyítése, valamint az építési és üzemeltetési költségek csökkentése érdekében.

• 

• 

• 

• 

• 

Az új homlokzatok megjelenése a Kamal Színház komplex, többrétegű kulturális kontextusára utal. A ‘papír cetliket’ idéző alakzatok a korábbi színházi előadások forgatókönyveinek kézzel írt szövegeire utalnak, amelyek most tökéletes hátteret képeznek a természet színeinek felerősítéséhez. A téglahomlokzatok sziluettje nemcsak a kazanyi Kreml és fehér kőfalainak képét rejti, hanem a szufi filozófia és a forma tisztaságára törekvő szovjet modernizmus esztétikáját is. Nem közvetlen idézet, hanem felhívás a felfedezésre.

Az épület nem nyomja el a meglévő tájat, sokkal inkább a Nyizsnyij Kaban-tó partjának részévé válik. A színház minden homlokzata egyformán fontos, ahogyan a tatár társadalom különböző világnézetei, nyelvei, kulturális rétegei és hagyományai is. A homlokzatok fölé csak a színpadi páholy függőleges kubikus térfogata emelkedik, amely egy szimbolikus tengelyt, a város kulturális életét képviseli.

A panorámaüvegezés segít a belső teret a városi látképet egybevonni. Az íves ablakok a régi színház sziluettjét idézik, így erős kapcsolat érezhető a múlt és a jövő között. A nagyméretű faragott bejárati ajtó egy újabb tisztelgés és utalás a tatár nép ősi faépítészetére.

• 

• 

• 

• 

Az új Galiaszgár Kamal Tatár Állami Akadémiai Színház nyitott, tudatosan kifelé instabil építészetet testesít meg, és így a demokrácia eszméjét tükrözi. Miközben a színház esztétikailag funkcionális műemléknek tekinthető, maga az épület nem csupán egy szilárd szerkezet. Sokkal inkább egy nyitott tér, amely fogékony mind a környezetére, mind a körülötte lévő lehetőségekre.

Az új színház koncepciója minden látogatónak és Kazan polgárainak szól. Nemcsak egy színházi helyszín, hanem egy új köztér is. A színház egyrészt egyensúlyban létezik a természet erőivel, mint például a nap, a szél, a víz és a talaj, másrészt mélyen gyökerezik a helyi hagyományokban és kultúrában, így ökológiailag orientált épületté és a kulturális fejlődés helyszínévé válik.

A város és a Kaban-tó partja között elhelyezkedő épület és helyszín összekapcsolhatja a polgárokat ezzel a természeti tájjal, és új vonzerővé válhat. Az infrastrukturális fejlesztések és az új összekötő csomópontok létrehozása segíteni fogja a színház helyszínének fejlesztését, amely egy élénk közterületté és a város új turisztikai látványosságává válik.

Forrás: www.archdaily.com