Itt az új OTÉK

Kihirdetésre került az OTÉK módosítás második része, amely az építési követelményeket egyszerűsíti

Kihirdetésre került az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításának első része.

Az első rész a településrendezési követelmények változásait tartalmazta, amelyek 2013. január 1-jén lépnek hatályba.
A második rész, az építési követelményeket tartalmazó rendelkezések notifikációs eljárás alatt álltak.
Megküldésre kerültek az Európai Unióhoz és a jóváhagyást követően kerülhetett csak sor a kihirdetésre a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendeletben, amely az építési követelmények egyszerűsítését tartalmazza.

Az új módosításoknak a célja, hogy a követelményeket érintő szabályozás életszerűbb és egyszerűbb legyen, valamint az indokolatlan költségnövelő előírások megszüntetése, a szakmai követelményeknek megfelelő, a jogbiztonságot jobban szolgáló szabályozás a biztonsági követelmények betartására figyelemmel.

Új épületeknél az akadálymentesség követelményét kizárólag a közhasználatú épületek vonatkozásában rendeli el a tervezet, így az alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási, a közigazgatási és igazságszolgáltatási célú építmények mindenki által használható részeiben, szemben az eddigi, teljes épületre vonatkozó előírással. Továbbá eltörlésre kerül az építészeti értékekkel nem összeegyeztethető és indokolatlan jelölések alkalmazása.

Bővül a beruházásokhoz, az építtetői igényekhez igazodóan az egyes előírásoktól való eltérés lehetősége, a kerékpár elhelyezésétől a lépcsők méretezéséig számos ponton. A központi szabályok és szabványok helyett kiemelt szerepet kap a tervezési program. Ez jelentősen megnöveli az építtető és a tervező szabadságát, ugyanakkor az építtető mellett a tervező felelősségét is. A programban az építtető a tervezővel közösen állapítja meg és rögzíti a tervezendő építménnyel szemben támasztott követelményeket, elvárásokat, ez a tervezési szerződés mellékletét képezi.

Egyenrangúvá válik a közüzemi közművel az alternatív megoldások alkalmazása és a megújuló energiafelhasználás. A közművesítésre vonatkozó szabályozás oldásával összközművesnek minősülnek azokat a telkek is, ahol nincs közüzemi közmű, hanem közműpótlóval, ill. megújuló energia hasznosításával történik az ellátás.
Ezzel a közművesítetlen telkek beépíthetőségének lehetőségét megnő, a nehezen ellátható területek, pl. a tanyás térségek, aprófalvak közműszolgáltatását a vezetékessel egyenértékűnek minősülnek.

A változtatás a jelenleginél nagyobb mértékű önellátásra teremt lehetőséget az energiaellátás, a vízellátás és a szennyvízkezelés területén, ami gazdaságossági és fenntarthatósági szempontból egyaránt előnyös.

A tervezési és megvalósítási folyamatban törekedni kell majd arra, hogy a használat során az alábbi fenntarthatósági szempontok érvényre jussanak:

• racionális energiafelhasználás, energiavisszanyerés, megújuló energiák alkalmazása,
• a vízfelhasználás mérséklése a csapadék, a talajvíz és a szürkevíz hasznosításával, vagy a vízfelhasználást csökkentő szerelvények alkalmazásával,
• helyi vagy helyben gyártott építőanyagok használata, illetve a bontott építőanyagok újrafelhasználása,
• a környezetszennyezés csökkentésével káros anyagok kibocsátásának, a víz- fény- és zajszennyezés mérséklésével, 
• a természeti értékek védelme, az épített környezet és az élővilág harmóniája,
• az építmények életciklusának vizsgálata.

Az OTÉK 1. mellékletében szereplő több fogalom lényegesen módosult és több új fogalom is bevezetésre került a jobb értelmezhetőség és az egységesebb alkalmazhatóság, jogértelmezés érdekében. A fogalmak közül kiemelkedő jelentőségű pl. a beépítési sűrűség és az építési telek.

Az új OTÉK itt letölthető…