Ingatlan adásvételi szerződés ügyvéd nélkül

Jelenleg ma Magyarországon kizárólag ügyvédi ellenjegyzés mellett készített ingatlan adásvételi szerződést lehet az ingatlannyilvántartásban bejegyeztetni.

A népszavazás kezdeményezője azt szerette volna elérni, hogy a következő kérdést bocsássák népszavazásra: egyetért-e Ön azzal, hogy az ingatlan adásvételi szerződések ügyvéd, közjegyző vagy jogtanácsos közreműködése nélkül is alkalmasak legyenek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre?

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem kényszerítheti a jogalkotót az alkotmány módosítására, ezért nem lehetséges olyan népszavazás kiírása, amely arról döntene, hogy az ingatlan adásvételi szerződéseket ügyvéd, közjegyző, vagy jogtanácsos közreműködése nélkül is bejegyezhessék az ingatlan-nyilvántartásba, olvashattuk az Origón.

Ám a kérdéssel kapcsolatban az Országos Választási Bizottság úgy foglalt állást, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés célja sérti az Alkotmányban foglalt jogállamiság és jogbiztonság alapelvét.

Ez a sérelem pedig abban nyilvánul meg, hogy azt ügyvédek, közjegyzők illetve jogtanácsosok egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek figyelmen kívül hagyásával kívánná a fent megnevezetteket az adásvételi eljárás folyamatából kizárni.

Ezáltal egy eredményes népszavazást követően megalkotandó jogszabály ellentétes lenne a jelenlegi szabályokkal, mely így konkrét alapjog sérelmet is okozna – mondta az Országos Választási Bizottság, amely ennek alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.

A kifogástevő ezt nem fogadta el, álláspontja szerint a kérdés nem jár alkotmánymódosítással, nem sérti a jogbiztonság és jogállamiság elvét. Megítélése szerint a kérdés megfelel a népszavazási kezdeményezés követelményeinek.

Az Alkotmánybíróság leszögezte: az alaptörvény – választópolgári kezdeményezésre – népszavazással nem módosítható, ez az Országgyűlés hatásköre volt és maradt.

A kifejtettek alapján a népszavazás eredménye az Országgyűlést csak, mint törvényhozó hatalmat kötelezheti a népszavazás eredményének megfelelő – értelemszerűen azonban az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban álló – jogalkotásra.

A népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem kényszerítheti a jogalkotót az Alkotmány módosítására, vagyis, a kérdésben akkor nem lehet népszavazást tartani, ha az eredményes népszavazás eredményeképp az Országgyűlésnek alkotmányozási kötelezettsége keletkezne.

Az ingatlan-nyilvántartási törvény

Az ingatlan adásvételi szerződésekkel kapcsolatos ügyvédi, közjegyzői közreműködés alapját az ingatlan nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (3) bekezdése határozza meg.

A rendelkezés szerint az – értelemszerűen ingatlanra vonatkozó – tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.

Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet – húzta alá az alkotmánybírósági döntés.

Nem csökkenhet az alkotmányos védelmi szint

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogalkotó a jogbiztonság, illetve a tulajdonvédelem alkotmányos elveinek érvényesülése érdekében az ügyvéd vagy közjegyző közreműködésén kívül más módszert, vagy jogtechnikai megoldást is alkalmazhat.

Bármilyen legyen is a választott új megoldás, az anyagi jogi és eljárásjogi garanciák a jogbiztonság és a tulajdonvédelem alkotmányos védelmi szintjét nem csökkentheti. A kérdés alapján tartott eredményes népszavazás következtében a jogalkotónak egy jogi és ténybeli bizonytalanságot ellensúlyozó jogszabályi konstrukciót kellene megszüntetnie.

Ez az intézkedés csökkentené az alkotmányos védelmi szintet, és végső soron az Alkotmány burkolt módosítását eredményezné, ezért a grémium az OVB határozatát helyben hagyta.

A választóknak nem volna egyértelmű

Kimondta azt is, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdésről a választópolgároknak úgy kellene döntésüket meghozniuk, hogy nem volna egyértelmű számukra, a népszavazás sikere milyen változásokkal jár az ingatlan-nyilvántartás garanciáit illetően.

Azon körülmény folytán, hogy a kérdés alapján a választópolgárok nem tudják egyértelműen megállapítani, milyen jogalkotást támogatnak szavazataikkal, a kérdés nem felel meg a népszavazási törvényben szabályozott egyértelműség követelményének.

forrás: Origo