Dubai egy Mars bolygón épült város prototípusát készül megépíteni az arab sivatagban

Az emberek Mars iránti érdeklődése évszázadokkal ezelőtt kezdődött, amikor Galileo először megfigyelte azt a távcsövével. Azóta számtalan dokumentumfilm, könyv, film és egyéb kitalált kaland kering a téma körül, azonban manapság a Marson való élet fogalma sokkal több, mint csupán fantázia.

Az Egyesült Arab Emírségek 2017-ben jelentette be a Mars benépesítésére irányuló terveit, az elkövetkezendő 100 évben. A projekt részeként, az ország számos építészt bérelt fel, a Marson való élet vizualizálására építészeti szinten, és tervben van annak felépítése is, a Dubai városán kívüli arab sivatagban. A Mars Science City-re vonatkozó eredeti térképük több mint 176 ezer négyzetméternyi területet foglal el a sivatagban. Ez 30 futballpályát meghaladó területet, illetve körülbelül 135 millió dollárnyi pénzbefektetést jelent.

A város prototípusának megtervezésére a BIG- Bjarke Ingels Group koppenhágai, new york-i, londoni és barcelonai székhellyel rendelkező céget kérték fel, mely egy építészek, tervezők, urbanisták, tájszakértők, belsőépítészeti és terméktervezők, kutatók és feltalálók csoportja. A projekt célja egy olyan város megtervezése, mely alkalmas a Marson való élet fenntartására, majd annak felépítése az arab sivatag közepette.

A legnagyobb kihívás, a vörös bolygó ellenséges környezetéhez való adaptálás volt. Egyrészt annak romboló sugárzása, mivel nincs globális mágneses tere és vékony légköre. Ráadásul a bolygó hőmérséklete, átlagosan –62 Celsius fok, mely képes elpusztítani az embereket és más életformákat. Ezeket a problémákat tovább súlyosbítja a légnyomás hiánya, amely a folyadékokat gyorsan gázzá párologtatja, és fagyos hőmérséklete ellenére az emberi vér eléri forráspontját.

Jonathan Eastwood, a Londoni Imperial College Space Center laborjának igazgatója, független a Mars Science City projekttől, rámutatott egy újabb nagy kihívásra, amelynek nincs tudományos kapcsolata- “A Marson való hosszútávú élet legnagyobb kihívása nem a mérnöki vagy a tudományos, hanem az emberi, illetve személyes kihívás. Tehát nem csak a túlélés kérdését kellene megválaszolnunk, hanem azt is, hogy miként fejlődünk majd? ”

Jakob Lange, a Bjarke Ingels Group partnere erre reagálva elmagyarázta, hogy ő és munkatársai hogyan tervezik leküzdeni ezeket az akadályokat. Alapvetően kifejtette, hogy az átlátszó polietilén membránba burkolt nyomás alatt álló bio-burkok fenntartják a mérsékelt hőmérsékletet és az élhető légnyomást. Az egyes burkok oxigénjét a föld alatti jégre áramló villamos energia termelné. A napenergia energiát és hőt szolgáltatna. A marsi szennyeződés felhasználásával 3D nyomtatott épületek épülnének a kupolák alatt. A szobák 6 méternyire terjednének a föld alatt, megvédve őket a káros meteoroktól és a sugárzástól.

A Mars Science City projekt haladást jelent az űrprogram számára, amelyet a Dubaj Mohammed Bin Rashid Space Center űrközpontja felügyel. 2019-ben a központ kiküldte első űrhajósát az űrbe. 2020 nyarán egy szonda indítását tervezik a Mars felé. A DMBRSC 2020 novemberében az oroszországi analóg küldetését is megkezdi, amely nyolc hónapig tart majd. A misszióhoz kijelölt hatfős csapatba egy Emirati tag is bele tartozik, aki arra összpontosít majd, hogy a teljes elszigeteltség hogyan befolyásolja az emberek fizikai és mentális egészségét.

Forrás: www.dornob.com