Devizahitelhez Kereset minta, Kásler Árpádtól, aki az OTP bank ellen pert nyert.

A bíróság további költségeket is megállapíthat, a pertárgy érték hat százalékát eljárási illetékként, valamint esetleges pervesztés esetén az alperes ügyvédi és egyéb költségeit. Sokkal több minden is belevehető lett volna a keresetben, de a tapasztalatok alapján ez egy letisztult, esélyesebb és  megnevezett bizonyítékokkal alátámasztott beadvány, nem hallomáson alapuló, légből kapott nagyot mondások.

Biztosan sok jogász majd megmondja a frankót, köszönettel is veszem, de jó lesz ha előbb meglobogtatnak egy lefolytatott sikeres pert is, mert tele a padlás azokkal akik jobban csinálnák, olyanokra van szükség akik jobban csinálják és örömmel átadom a staféta botot. Hallom, hogy egy két “nagy hitelmentő” ellen már nyomoz az ügyészség csalás miatt, várjuk ki, hogy van-e alapja vagy sincs. “Be” örülök, hogy mindezidáig tiszta maradhattam és mindent önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül tettem, azért ha valaki egyszer ez alapján milliókat visszakap, egy “tescós zsömlés párizsis szendvicset elfogadok” 

Ha nem jelzálog típusú, hanem gépkocsi vásárlási hitelt perelnének, akkor értelemszerűen ki kell cserélni a jelzálog megnevezést, persze a keresetben foglaltakat összevetni a kölcsönszerződésben foglaltakkal stb.

Csak megemlítem, hogy annak idején, amikor felkerült a világhálóra, a Legfőbb Ügyészségnek címzett büntető feljelentésem “Csalás és Uzsora” miatt egy hölgy felhívott, hogy ő is beadta és délután kettőre hívatták az illetékes ügyészségre, azért érdeklődött, hogy mit mondjon. Mint kiderült ő még a nevet sem cserélte ki, hanem egy az egyben beadta az én nevemmel és adataimmal  NA DE KÉREM!

Amennyiben nincs ügyvéd, akkor két tanúval alá kell íratni a beadványt, ők tanúsítják, hogy a felperes saját kezűleg írta alá, mindezt három példányban kell megtenni és az egyikre ráragasztani az illeték bélyeget, ha ügyvéd is van akkor négy példányban. Ha mégis akadna ügyvéd aki képviselné és pénzt kérne miközben felhasználja ezt a beadványt, hát koppintsanak a körmére.

Egy ideig visszavonulok odúmba, de nyitva tartom a szemem s ha kell lecsapok az uzsorás képmutatókra,farizeusokra.

Garanciát nem vállalhatok senkiért és semmiért, mindenki maga szerencséjének kovácsa kell hogy legyen, csak egy keskeny ösvényt tapostam, ezért mindenkinek a legnagyobb köszönet, akik eddig segítettek.

SOK SIKERT MINDENKINEK! Remélhetőleg túlterhelik a bíróságokat.

Kásler Árpád

 

 

………XY……….Bíróság

 

 

Tisztelt …………………………………Bíróság!

 

Alulírott….(név, cím, szem. az. jel)……mint felperes, az alábbiak tárgyában és az alábbi keresettel fordulok a Tisztelt………………………….Bírósághoz.

1./ A keresetem tényállásaként előadom, hogy ……..év,……..hó,…….napján, ingatlannal biztosított, devizában nyilvántartott, jelzálog típusú kölcsönszerződést kötöttem az ……… (pénzintézet pontos megnevezése, címe, cégjegyzék száma)…….. A kölcsön összege………Ft, azaz (betűvel kiírva) …. Forint.

A bank által egyoldalúan megemelt ügyleti kamatot és kezelési költséget, pontos határidőre megfizettem, soha hátralékom nem volt, mindaddig amíg a bank, a gazdasági válságra hivatkozva, irreálisan magas törlesztő részletet állapított meg.

2./Véleményem szerint a hitelező alperes, a pénzintézeti törvény 213.§.(1) ide vonatkozó előírásait súlyosan megszegte, mivel nem tüntette fel a hitelszerződésben az összes költség változására vonatkozó becslést.

Én a hitel felvételét elismerem, azt a szerződéses kamattal és az eredetileg megállapított, kezelési költség forint értékével  számolt költségeket vissza is akarom fizetni, de mára bebizonyosodott, hogy a hitelező alperes, indokolatlan költségeket számolt el az én káromra.

Ezért kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy részben nyilvánítsa semmisnek az eredeti kölcsönszerződésemet, vagyis  nem kérem az egész kölcsönszerződésem semmisé nyilvánítását és az eredeti állapot helyreállítását, csak azt kérem, hogy a Bíróság a szerződésem részleges érvénytelenségét megállapítva, mondja ki, hogy a hitelező alperes egyoldalú kikötése, miszerint a kezelési költség devizában kerül megállapításra és ennek megfelelő forint összeggel törlesztésre, visszamenőleges hatállyal semmis.

Továbbá kifejtem, hogy álláspontom szerint, a havi törlesztő részlet vételi árfolyamon való felszámítása is kifogásolható vagy  jogellenes, ugyanis ez olyan haszonelemeket tartalmaz a hitelező alperes részére és az én káromra, amely feltételre a szerződéskötéskor az én akaratom nem terjedt ki. Tehát kérem, hogy ezt a kikötést is a Bíróság visszamenőleges hatállyal semmisnek nyilvánítsa.

3./ Fenti kifogásaim alátámasztására előadom, hogy 2011. december 08-án, a Békés Megyei Bíróság helyt adott Kásler Árpád felperes, az OTP Bank alperes elleni ezen kérelmeinek és keresetét megalapozottnak vélte. Annak ellenére, hogy Magyarországon nem él a precedens jog, kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy vegye figyelembe a Békés Megyei Bíróság 5.P.20360/2010/31 számú Ítéletét és az abban kifejtett indoklásokat, melyekkel maximálisan egyetértek, mert úgy gondolom, hogy az alperes, számomra is jogellenesen számolta el azokat a költségeket.

A Tisztelt Bíróság engedelmével idemásolom ezen ítéletet és annak indoklását:

„…A devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal SEMMIS.

Indoklás:
A kezelési költségre vonatkozó szerződés kikötés tisztességtelen az alábbi okokból:

A kezelési költség a kölcsönügylettel kapcsolatban felmerülő adminisztrációért felszámított díj. Semmi sem indokolja, hogy CHF alapon legyen nyilvántartva, hiszen az árfolyam változás következtében a pénzügyi intézmény oldalán felmerülő, a technikai-személyi feltételek biztosítására fordított kiadások nem emelkednek. Ezzel szemben a hitelező bank a kezelési költség szerződéses összegét is CHF-ban tartja nyilván és az egyes törlesztőrészletek esedékessé válásakor az árfolyamváltozás figyelembe vételével számolja el. A szerződés……. rögzíti, hogy a kezelési költség is az árfolyamváltozásra figyelemmel terheli a hitel felvevőket.

Ez a szerződési feltétel tisztességtelen azért, mert a benne megállapított kezelési költség CHF-ban történő elszámolása a pénzintézet részéről haszonelemeket tartalmaz, burkolt ügyleti kamatként jelenik meg, így a fogyasztó hátrányára a másik félnek teljesen indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít. Ezért a bíróság ezen kikötés semmisségét is megállapította.

A bíróság megállapítja, hogy azon  rendelkezés, amely szerint

-Az egyes fizetendő törlesztőrészletek forint összegét a Hitelező a Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza ELADÁSI árfolyamon határozza meg, SEMMIS.

Indoklás:
A Kölcsön összegét a pénzintézet a folyósítás időpontjában aktuális vételi  árfolyamon szolgáltatta a hitelfelvevőknek. A vételi és eladási árfolyam közötti különbözet haszna ebben az esetben a pénzügyi intézménynél csapódik le, anélkül azonban, hogy e mögött bármilyen szolgáltatás állna.

A kölcsönszerződésnek ugyanis nem célja a deviza értékesítés, amelyhez a kérdéses haszonelem rendeltetésszerűen kapcsolódik, arra a felek szándéka nem terjed ki, a hitelnyújtó bank hasznának a kölcsönszerződés alapján pedig a megállapított kamatban, nem pedig a vételi és eladási árfolyam közti különbségben kell realizálódnia.

Tényleges szolgáltatás hiányában a bíróság szerint ez a haszon indokolatlan előny a hitelnyújtó bank oldalán, egyben a feltétel támasztójával szerződést kötő félre egyoldalú hátrány, amely a Ptk.209/A.§(2) bekezdése alapján a feltétel semmisségének megállapítását vonja maga után. „

4./ Előadom azt is, hogy a jelzálog alapú „devizahitel” szerződések esetében teljesen indokolatlan a visszafizetési kötelezettség összegszerűségének, a deviza árfolyamhoz való kötése. Az árfolyam különbségből eredő kockázat, adósra történő teljes áthárítása jogellenes, a Ptk.209.§.(1)-e szerint . Valamint ezen szerződési feltételre vonatkoztatható a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma által hozott, ennél fogva a bíróságok számára kötelezően alkalmazandó 2/2011.(XII.12.) PK vélemény is.

5./A Ptk.361.§.(1) szerint, aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

A szerződéskötésem utáni időszakban rámterhelt alperesi költségek, véleményem szerint kimerítik a fent megfogalmazott jogalap nélküli vagyoni előnyhöz jutását  az alperesnek.

6./Előadom, hogy a szerződés kötés pillanatában tévedésbe voltam ejtve és tévedésben voltam tartva, aminek következtében komoly anyagi kárt szenvedtem. A devizaalapú hitel elnevezése már önmagában megtévesztő, ugyanis tudomásom szerint, ez a hitel mindig is forint hitel volt, forintban történt a folyósítása és forintban történik a törlesztése is, soha semmilyen deviza tranzakció e mögött nem volt. Ezt alátámasztja a PSZÁF 2008 júliusában kelt tájékoztatása mely szerint, idézem:

„Mivel a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítsa, azt át kell váltani forintra. Ehhez a bank devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná az ügyféltől azt a deviza összeget, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztéskor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor Ön a törlesztő részletét forintban, a bank azt deviza eladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna Önnek a törlesztéshez szükséges devizaösszeget”

 

A MINTHA szó használata, alátámasztja azt, hogy valójában soha sem történt devizatranzakció, mert ha valójában ez megtörtént volna, akkor a MINTHA szó használata felesleges lenne. Mindennek ellenére, az hogy még eladási árfolyamon is számolja a bank, a valójában sohasem lefolytatott tranzakciót további jogellenességet is elkövet, mint a Békés Megyei Bíróság Ítéletéből kiderül, ugyanis a megállapított ügyleti kamaton felül, devizakereskedelmet, fiktív devizakereskedelmet is végrehajt az én káromra.

Megtévesztésemet a legjobban alátámasztja, a Magyar Nemzeti Bank 2011. november 03-i közleménye, amely szerint,

„ a devizahitelek felfutásának időszakában, Magyarországon egy árfolyamsáv volt életben, ami a hitelfelvevők szemében csökkenthette a forint árfolyamának megfigyelt és várt ingadozását”

 Köztudott, hogy a hitelező pénzintézetek, pont ezzel a stabilitással érveltek a devizahitel választása mellett a forinthitellel szemben, amelynek kamatát irreálisan magasan tartották. Más szóval ez azt jelenti, hogy az MNB nem engedte elfutni az árfolyamot, hanem a forintgyengülés bizonyos értékénél eladott forintot vagy vett CHF-et egy meghatározott áron, hogy azt ne haladja meg a a svájci frank forintban meghatározott ára. Ez az én szememben csökkentette az árfolyam ingadozás mértékét és lehetőségét.

Amikor pedig a devizahitelezést beszüntették a bankok, akkor  a védőkorlátot elvették és szabaddá tették az árfolyam spekuláció előtt a terepet. A hitelező alperes engem arról nem tájékoztatott, hogy ez az általa is megemlített stabilitás mögött egy mesterséges védelem rejlik és nem a szabad piac által diktált árfolyam viszony alapján történik az összehasonlítás. Erről a pénzintézetnek tudomása kellett hogy legyen, hiszen én nem vagyok szakember, pénzügyekben éppen ezért szakértőhöz, vagyis a bankhoz fordultam.

7./Végezetül kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy kötelezze az alperest a tárgyalás során, annak a bemutatására, hogy milyen biztosítással rendelkezik és milyen pénznemben van az megkötve illetve az adott pénznemben mikortól fizeti biztosítását, ugyanis az 1996. évi CXII. Tv.(A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról) 210§(5/A)bek-e szerinti a fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsönszerződések esetében, a pénzügyi intézmény, kizárólag csak akkor számíthatja fel devizában a költségeket , amennyiben a hitelintézetet terhelő biztosítási díj is deviza alapú.

A fent leírtak figyelembevételével, kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy nyilvánítsa részlegesen, a megnevezett pontok szerint semmisnek a ………………számú szerződésemet.

Mivel a pertárgy érték jelen pillanatban pontosan meg nem állapítható, ezért az illetéket az általános pertárgyérték (250.000, Ft.) alapul vételével kérem megállapítani. Keresetemen leróttam a 15.000 Ft. eljárási illetéket, az illetékességet pedig a szerződés megkötési helyének, illetve a szerződésben foglalt, jogvita esetében megjelölt bíróságot jelöltem meg.

Kérem tehát a Tisztelt…………………………Bíróságot, hogy kötelezze az alperest a keresetemben való marasztalásra és kötelezze az alperest a teljes perköltség viselésére is.

Előre is köszönöm.

 

Kelt, ………év………hó………..napján

 

                                                 Tisztelettel:………………………felperes

Előttünk mint tanúk előtt:

 

 

Tanú 1: ………………………………….

 

Tanú 2……………………………………

 

forras: http://kaslerarpad.hu