Ausztria a világ egyik legnagyobb naplopó népe – Legyen Ön is naplopó!

Ausztria a világ legnagyobb naplopó országa közé tartozik. Egészen pontosan a világon a 3. legnagyobb naplopók a sógorok.

Legyen Ön is naplopó és legyen büszke rá!

Ezt a naplopó megjegyzést vegye mindenki a szó legszorosabb értelmében pozitív dolognak. Ugyanis ez a naplopás, a napenergia hasznosításra vonatkozik. Az osztrákok a világon a 3. legnagyobb napenergia hasznosítók, melyről nekünk is példát lehetne venni.

Sajnos nálunk még nem volt kormány, aki odaállt volna a napenergia hasznosítás, vagy egyéb megújuló energia mellé. Nálunk a gáz, az olaj és a napenergia lobby hatalmas méreteket ölt és a közeljövőben sem látni a pozitív elmozdulást.

Ausztriában közel 5,5 millió négyzetméter napkollektor üzemel, melyek nagy része a háztartásokban teljesít szolgálatot. Ausztria kormánya azt ígéri, hogy 2020-ra 10 millió négyzetméterre növelik a napenergia hasznosítási felületet az országban. Ezt nyugodtan el is hihetjük, hiszen eddig is mindent megtettek, hogy az ingyen energiát befogják és hasznosítsák.

Nikolaus Berlakovich miniszter 9 millió Eurót költött el napkollektor támogatásra. Ausztriát kizárólag Izrael és Ciprus előzi meg a napenergia termelésben. Ausztria közel 600.000 tonna CO2-t és 160 millió eurót takarít meg energiaköltségben évente. Gazdaságilag nézve a szolártermikus szektornak ez a teljesítmény 450 millió euró forgalmat jelent évente, 79 %-ot az exportkvótában és 4.000 állandó munkahelyet.

Jelenleg 1.920 gigawattóra hőt termelnek az osztrákok évente. Megdöbbentő, hogy a hatmillió négyzetméter napkollektorhoz 30 év kellett az osztrákoknak, de vállalják, hogy a következő 4,5 millió négyzetméterhez nekik 7 év is elég lesz.

Az EU-ban az energiaszükséglet 49 %-át teszi ki a fűtés és a hűtési energia igény.

Abban az esetben, ha hazánkban hasonló mennyiségű napkollektor lenne, mint Ausztriában, akkor minden egyes lakásra 1,5 m2 napkollektor jutna, ami a használati melegvíz igényünk felét kiszolgálná.

Ausztriában annyi melegvizet termelnek napenergiával, hogy nem csak a lakások használati melegvíz ellátását fedezik belőle, hanem a fűtési energia igényre is jut belőle.

Magyarországon egy évben 1900-2200 órán át süt a nap. Több mint 350 szer annyi energiát kapunk a naptól teljesen ingyen, mint amennyi energiára szükségünk van, mégsem használunk ki ebből szinte semmit.

A szomszédos Ausztriában ennél rosszabb a helyzet, mégis nagyságrendekkel előttünk járnak a megújuló energiaforrások kiaknázásában.  

A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottsága által 2005–2006 folyamán elvégzett felmérés kimutatta, hogy a magyarországi megújuló energiaforrásokban rejlő kb. 2650 PJ potenciálból 1838 PJ-t a napenergia tesz ki, melynek mindössze 0,1 százalékával élünk.

Az GKM szakértői szerint 2020-ra a napenergia felhasználása a megújuló energiákon belül maximum 1,9 százalékra nőhet annak ellenére, hogy az elmúlt 10 évben egy átlagos napelem modul ára 10 euró/W-ról 3 euró/W-ra csökkent, s 35 százalékos éves átlagos növekedési ütemével a napenergia-hasznosítás az egyik leggyorsabban fejlődő iparággá vált.

A világátlagnál lényegesen magasabb felhasználási rátát produkáló unió saját potenciáljához képest csekély mértékben él a napenergiával: 2004-ben az EU 25 országában a megújuló energiafelhasználás kevesebb mint 1 százaléka volt szoláris eredetű.

A napelemes energiaforrások terén Németország jár az élen, ahol a kedvező szabályozási környezet hatására a szoláris energiaipar 2004-re 2 milliárd eurós, 30 ezer főt foglalkoztató iparággá nőtt, s ezzel maga mögé utasította az Egyesült Államokat és Japánt.

A GKM elemzése szerint Magyarországon a megújuló energiaforrások csaknem 50 százalékát a biomasszának számító tűzifa teszi ki. Nyilvánvaló, hogy a fa felhasználásán alapuló trend a jövőben nem lesz fenntartható – a környezetvédők és az olajárak miatt átalakuló világgazdaság sürgetik a változást, a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó stratégiánk viszont ólomlábakon halad európai viszonylatban.

Hazánkban éppen ezért különösen fontos szerepet kapnak az egyes háztartások, a személyes felelősségvállalás. Egy háztartás esetében a legkézenfekvőbb megoldás a megújuló energiák felhasználására a vízmelegítő napkollektor, vagy az áramtermelő napelem.

A biomassza-kazánnál ugyanis az alapanyag beszerzése, a szélkeréknél pedig a hosszadalmas mérések, a nem elég egyenletes szélmozgás jelenthet problémát. Jelenleg egy kilowatt energia előállítására képes napelem ára 1,5 millió forint és körülbelül ugyanekkora összeget kell kifizetni akkor, ha a megtermelt energiát akkumulátorokban tárolni szeretné a felhasználó.

Amennyiben nem elektromos áram, hanem csak meleg víz előállítása a cél, abban az esetben egy átlagos családi ház igényének kielégítésére 800-900 ezer forint beruházás szükséges. Ebben a napkollektorok és a melegvíz-tároló ára is benne van anyag és munkadíjakkal növelve.

A magyar kormány inkább a rendkívül veszélyes atomenergia fejlesztést támogatja. Bárki bármit hazudik a biztonság tekintetében, láthatjuk, hogy két atomkatasztrófa, mely az elmúlt 30 évben történt, az egész világot rendkívüli módon érintette. A Japán atomkatasztrófa két éve történt és azóta is megállíthatatlanul ömlik a tengerbe a radioaktív anyag. Évtizedeken keresztül tönkreteszi a halászatot a térségben, nem beszélve a rengeteg sugárfertőzött élelmiszerről és azok emberekre és állatokra gyakorolt borzalmas hatásáról. 

A napenergia minden tekintetben veszélytelen, szigetmódban használható, ami azt jelenti, hogy nem kell vezetékeket kiépíteni és nem kell függővé válni egyetlen egy országtól, vagy beszállító, szállító cégtől sem. 

Önnek, neked mi a véleménye(d) a megújuló energiákkal kapcsolatban?