Állattartó telepek ammónia-kibocsátása
Közismert, hogy az álltatartó telepek jelentős ammónia-kibocsátók.
A gáz egyrészt környezetvédelmi szempontból a savas csapadék kialakításában játszik szerepet, másrészt kellemetlen, szúró szaghatása miatt ártalmas. Jelenléte az istállókban, állattartó telepeken komoly egészségügyi problémákat okozhat az ott dolgozóknak és maguknak az állatoknak is, így pl. megfigyelték, hogy az ammónia koncentrációjának növekedésével a szárnyasok tojáshozama csökken.
Elsősorban nitrogéntartalmú szerves anyagok bomlása során szabadul fel. Az emberi és állati vizelet karbamid-tartalmából nagy mennyiségben keletkezik. Európában az összes ammónia-emisszió 90 %-a állattartásból származik. A tárolt és a földekre kijuttatott trágyából is sok ammónia kerül a légtérbe.
Nagy létszámú állattartó telepek ammónia kibocsátásának meghatározása régóta komoly feladatot jelent. Kiszámítására az EU-tagországban lényegében nincs egységes számítási mód, ezért az egyes országokban különféle számítási és becslési módszerekkel dolgoznak Mindenütt lényegében kétféle megközelítési módot alkalmaznak, minthogy vagy a keletkezett trágya mennyiségéből vagy pedig az állatlétszámból következtetnek a gázkibocsátás mértékére. Legismertebb – nemzetközileg széles körben elfogadott – módszer az EMER/CORINAIR.
Ebben az ENSZ-EGB által is elfogadott számítási módszerben az emisszió számítására adott a kgNH3/állat,év formátumban megadott emissziós faktor. Amennyiben ezt az állatlétszámmal beszorozzuk, akkor kaphatjuk meg egy adott telep becsült évi ammónia-kibocsátást. A képlet a következő: Emtelep=ÁSZ1xFRem1 + ASZ2xFRem2, ahol EMtelep=az érintett álltatartó telep egész évre vetített összesített ammónia emisszió kibocsátása, ÁSZ1,2 – a telepen található adott korcsoportú állatok száma db-ban, Frem1,2= az adott állatfajhoz és korcsoporthoz tartozó emissziós tényező (faktor) kgNH3/év/db. (Az iménti számítási mód a környezetvédelmi tárca 2009 julius 3-i szakmai konzultációján Bejenaru-Sranko Gyöngyi előadása alapján került ismertetésre. Szerk.)
Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:
A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el
Az ammónia emisszió csökkentésére általában két lehetőséget látnak. A mezőgazdaságban a nitrogén forgalmának csökkentése, ill. a nitrogén-anyagforgalmából az ammónia-emisszió formájában kikerül nitrogén-mennyiség csökkentése. Egy adott mezőgazdasági üzem számára a következő lehetőségek jöhetnek szóba:
- A takarmányozás optimalizálása az állatok által ürített nitrogén csökkentésére
- A trágyakezelés optimalizálása
- Építészeti jellegű átalakítások az istállóknál és a szervestrágya tárolóknál
- Állatállomány – esetleges – csökkentése.
Általában csak a kombinált intézkedések hozhatnak megoldást. Nagy lehetőségek vannak a speciális hígtrágya-kijuttatási technikák szakszerű kiválasztásában (pl. mélybarázdás hígtrágyázás, injektálás stb. szorgalmazása).
Dr. Kölcsei Tamás
Építtesse velünk kiemelten energiatakarékos új családi házát!.
Referencia képeink Referencia videóink Így épül fel egy energiatakarékos családiház ENERGYFRIENDHOME KÉSZHÁZAINK BEMUTATÁSA MŰSZAKI TARTALOM KÉSZHÁZAINK ELŐNYEI SZERKEZETKÉSZ HÁZÉPÍTÉS CSALÁDI HÁZ ÉPÍTÉS
Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:
A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el
A reálismeretek hiánya elérte ezt a cikket is:
“A gáz egyrészt környezetvédelmi szempontból a savas csapadék kialakításában játszik szerepet”
Pont ellenkezőleg! Az ammónia a vízben nagyon jól oldódó gáz, és a vízben oldott ammónia gáz a vízzel reakcióba lépve lúgos anyagot hoz létre (ez a szalmiákszesz!), tehát pont csökkenti a csapadék savasságát. Az eső savasságát az elégetett ásványi kőszén és kőolaj kéntartalma miatt keletkezett kéndioxid okozza.
Mivel az ammónia gáz a vízben nagyon jól oldódik, ezért az állatok és az emberek esetében a levegő ammóniatartalma feloldódik a testfolyadékban a nyálkahártyán, a tüdőn, a szemen keresztül. Az oldott ammónia lúgosítja a testfolyadékot, növeli a pH értékét. Mivel a háziállatok és az ember szervezete is csak szűk pH tartományban működik, ezért a pH növekedése, de a csökkenése is nagyon veszélyes, tehát az optimális pH értéktől való eltérés.
Tehát a légkörbe jutó ammónia általában nem okoz környezetszennyezést, mivel a csapdékba kerül, és a légköri széndioxiddal semlegesítődik ammóniumbikarbonáttá, ami egy jelenleg is használatos műtrágya. Viszont ha egy adott helyen túl nagy az ammónia koncentrációja, akkor az ott tartózkodó embereket és állatokat megmérgezi.
Az ammónia, mivel sűrűsége csaknem a fele a levegőének, igyekszik felfele szállni, tehát nem gyülemlik fel, ha megfelelő a szellőztetés. A biztonsági adatlapján (www.messer.hu/Infotar/Biztonsagi_adatlapok/_data/ammonia.pdf) a következők szerepelnek: ÁK- érték: 14 mg/m3, CK- érték: 36 mg/m3.
Kedves András!
Hamarosan válaszol szakértőnk a felvetésére.
Tisztelettel:
Készházportál Ügyfélszolgálata