Adaptív újrafelhasználás: egy portugál lakás felújítási projektje

A portugál Tisem építésziroda 8 de Maio Square Mansards projektje a Figueira da Foz szívében, a 8. de Maio tér tetején található, 19. századi, ősi értékkel rendelkező épület manzárd-rehabilitációja.

A fő szempontok közé tartozott a tér megőrzése és bővítése, biztonságának, teljesítményének és kényelmének javítása, a legfelső emeleten a lakható terület optimalizálása, annak érdekében, hogy a konzerválásba tett befektetések megtérüljenek, valamint harmonikus párbeszéd kialakítása az új és a meglévő között.

Ezek alapján a projekt alapfeltevéseit az alábbiak szerint határozták meg az építészek; a térre és a folyóra nyíló kilátás kedvéért a tetőt újjáépítették a meglévő képére. Egy új szerkezetet alakítottak ki a meglévő veszélyeztetése nélkül, az épület élettartamának növelése érdekében.

Az új szerkezet geometriáját, ritmusát, metrikáit és anyagát belső építészeti tervezési témaként használták, a terek hasznosítható magasságát növelték, a fény és a friss levegő bejutását maximalizáltak, anélkül, hogy az épület összhangját veszélyeztetnék. Mindezt horganyzott tetőtéri ablakok nyitásán keresztül, ugyanolyan elrendezésben és gyakorisággal, mint az alsó emeletek ablakai. 

Ennek ellenére a projekt átalakította a manzárdszint megközelítését, melyet lépcsőn és lifttel is el lehet érni, és az alaprajzot két lakásra osztották: egy kétszobás lakásra, amely egyterű nappaliból és konyhából, egy hálószobából, egy fürdőszobából és egy műszaki szobából áll, valamint egy háromszobás lakásra, amely ugyanazt a sémát reprodukálja, még egy hálószobával és egy kicsit több területtel az egyterű nappaliban és konyhában, helyet adva egy konyhaszigetnek.

Mindkét apartmanban a nappali déli fekvésű, a térre és a folyóra néz. A fennmaradó terek nyugati, illetve keleti fekvésűek a kétszobás lakásban, illetve a háromszobás lakásban, biztosítva, hogy minden lakható helyiség ablakos legyen.

A belső teret a tető szerkezeti rácsának ritmusa és harmóniája, az ablakokon át belépő és a fehér belső felületeken tükröződő fényerő, valamint a természetes fa melegsége és textúrája jellemzi. Ez minden térben jelen van, padlón és mennyezeten egyaránt. 

A megközelítés egyszerű, azon az elven alapszik, hogy minden beavatkozásnak tükröznie kell a maga korának vízióját, művészetét és technikáját – az új nem hamisítja vagy reprodukálja a meglévőt, különbségeket feltételez, folytonosságokat biztosít, folytatva a történetírás megírását. az épületet.

Forrás: www.archdaily.com