A Safdie Architects egy üveg átriumot épített a São Paulo-i orvosi központ belső kertje fölé

A Safdie Architects egy brazíliai orvosi központot egy hatalmas átrium köré orientált egy üvegmennyezettel, amelyet úgy terveztek, hogy “a fák lombkorona alatti érzést” idézze fel. A São Paulo déli részén található Albert Einstein Oktatási és Kutatóközpontot (AEERC) egy orvosi iskolának, valamint kutatási létesítményeknek ad otthont. A központ a Sociedade Beneficente Israelita Brasileira Albert Einstein magánkórház része, amely az utca túloldalán található, és egy sétány köti össze az új épülettel.

Az Albert Einstein Oktatási és Kutatóközpontot a Safdie Architects tervezte São Paulo-ban, Brazília legnépesebb, közel 12 millió lakosú városában. A 12 000 négyzetméteres AEERC-épületet egy nagy átrium határozza meg, boltíves üvegmennyezettel. A tető fölött kupolát alkotó, 3800 négyzetméteres mennyezetet 1854, acélrácsra fektetett, frittált üvegből készült panel alkotja. Az üveg rendkívül átlátszó, és minimális fényvisszaverő képességgel tervezték, hogy elkerüljék a zavaró külső visszaverődéseket.

A frittált üveg olyan festékkel nyomtatott üveg, amely ultraapróbb, csiszolt üvegszemcséket, más néven “frittet” tartalmaz. A nyomtatási folyamat eredményeként a tinta magához az üveghez olvad. Mivel a nyomtatott minta lényegében az üveg része, a frittált üveg hosszú élettartamot és funkcionális teljesítményt biztosít, és alkalmas belsőépítészeti, építészeti és ipari alkalmazásokhoz.

A mennyezethez használt üveglapok mikroperforáltak a belső zajok elnyelése érdekében, és áttetsző pontokból álló mintázatot kaptak, amelyek koncentrációja az átlagos napsütés szintjétől függően változik, hogy optimális árnyékot biztosítsanak. Alulról nézve a pontok egymást átfedő rétegei olyanok, mintha a napfényt egy fa egymást átfedő levelein keresztül látnánk, olyan érzést keltve, mintha egy fa lombkoronája alatt lennénk.

Az ötemeletes épület homlokzatát, amely betonból és üvegből készült, részben műgyanta lamellák borítják. Ezek brise soleil-ként funkcionálnak, távol tartva a napot az épület külső burkolatától. A gyanta lamellák iránya végig változik. A lamellák szárnyas alakját, valamint szögét és távolságát számítógépes napelemes tanulmányok segítségével alakították ki, amelyeket teljes méretű fizikai modelleken teszteltek. Az épület belsejében az osztálytermek és a közlekedőfolyosók a szerkezet oldalaihoz simulnak, középen helyet hagyva az átriumnak.

A központi belső kertet az építészeti cég a brazil tájépítésszel, Isabel Duprat-tal közösen tervezte. Ebben az átriumban a sok növény között a diákok és a dolgozók számos gyülekezési helyeket találhatnak. A lombozat a földszinti bejáratoktól a nyitott terület közepéig terjed, amely egy központi találkozási pont, valamint egy fákkal beültetett terasz kialakítására lépcsőzik le. A macskaköves padlóburkolat helyi kvarcitból készítették, amely a São Pauló-i közterek talajára utal.

Az átriumon túl a központ két szárnyra tagolódik. A keleti szárnyban található a legtöbb oktatási helyiség, míg a nyugati szárny a kutatás felé orientálódik. A tantermek padlótól a mennyezetig érő üvegablakokkal rendelkeznek, amelyekből kilátás nyílik a kinti lamellákra, a padló pedig fából vagy természetes gumiból készült. A felsőbb szinteken összekötő járdák félemeleteket alkotnak, amelyek az átriumra néznek, és további ülőhelyekkel rendelkeznek. A legfelső emeleten egy kör alakú terasz ágazik ki a főszerkezetből, amely zöld szabadtéri teret hoz létre a felhasználók számára.

Az AEERC építése 2017-ben kezdődött és 2022 júniusában fejeződött be. Az iskola 2022 augusztusában nyitja meg kapuit. A Safdie Architects irodát 1964-ben alapította Montrealban az izraeli születésű Moshe Safdie, és az iroda jelenleg Bostonban működik.

Forrás: www.dezeen.com