„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

napi hírmorzsák

A mesterséges szigetek története: az épített környezet valódi költségei

A közhiedelemmel ellentétben a mesterséges szigeteknek hosszú történelmi hátterük van a világ számos régiójában. Ez az örökség az ókori Egyiptom visszanyert szigeteire, a skót és ír tavakban és vízi utakon talált több száz gólyalábas crannog-ra, valamint az Azték Birodalom idején épült szertartásos szigetekre nyúlik vissza.

A definíció szerint a mesterséges sziget olyan sziget, amelyet emberek építettek, nem pedig természetes folyamatok révén jöttek létre. Mesterséges szigetek sokféle okból épülhetnek, és ezek az okok csak fokozódnak, ahogy a világ szembesül a térhiány fenyegető problémájával.

A múltban ezeket a szigeteket ünnepélyes vagy mezőgazdasági célokra szánták, gyakran a városi térre vonatkozó megoldásokhoz közeledve. A közelmúltban a szigeteket azért építették, hogy csökkentsék a túlzsúfoltságot, visszaszerezzék a földet, új városbővítéseket biztosítsanak, valamint kielégítsék az infrastrukturális és ipari igényeket. A mesterséges szigetek bizonyos stratégiai előnyökkel és gazdasági haszonnal is járnak, és geopolitikai előnyökhöz is vezethetnek. Az ilyen típusú projektek azonban jelentős költségekkel járnak ökoszisztémánknak, súlyosan és hatalmas mértékben károsítva a környezetet.

Olvass tovább, és fedezd fel e mesterséges szigetek történetét és kortárs alkalmazásaikat a mai épített környezetben.

Vallási és szertartási központok

Pohnpei délkeleti partjainál található Nan Madol több mint 100 szigetből álló csoport, amely a Saudeleur-dinasztia ünnepi központjaként működik. A város egy lagúnában épült a Mikronéziai Szövetségi Államok közepén. 92 mesterséges sziget sorozatából állt, amelyeket csatornahálózat kapcsolt össze. Sőt, gyakran „a világ 8. csodájaként” is emlegetik, ami a dinasztia politikai székhelye.

Mezőgazdaság

Az Azték Birodalom idején a Chinampas hagyományos mezőgazdasági technika volt, amelyet a helyiek használnak a mai Mexikóváros környékén. Ezek a mesterséges szigetek alapvetően a sekély tópartok tetejére épített magasított kerti ágyások voltak. Ezeknek a chinampáknak az építése facövekből állt, amelyeket helyi forrásból származó ágakkal szőttek át, és képeztek egy előzetes keretet. A keret tetejére sárból és iszapból készült ültetőágyakat halmoztak fel, hogy emelt kerteket alakítsanak ki. A szigeteket főként mezőgazdasági célokra használták, lehetővé téve a változatos mezőgazdaságot.

Városi központok

A „Lebegő városként” emlegetett Velence a mesterséges szigetek történelmi jelentőségének kiváló példája. A város az Adriai-tenger 118 szigetéből áll, amelyeket csatornák és támfalak kombinációja épít. Az i.sz. 5. századtól kezdve a mocsaras területek miniatűr szigetekké alakultak, létrehozva a ma Velenceként ismert bonyolult hálózatot. A mocsaras területek kiegyenlítésére fatörzseket használtak, amelyek alapként szolgáltak és szilárd alapot teremtettek, majd a tetejükre kialakított faplatformokat, amelyek helyet teremtettek az épületeknek és az infrastruktúrának.

A fenti példák a mesterséges szigetek történelmi megvalósítását mutatják be, különféle okok miatt. A mesterséges szigeteket még mindig állítják elő, de sokkal nagyobb léptékben, ami potenciálisan károsíthatja a környezetet, és káros hatásokat rejthet magában. Valójában több szigetet építünk, mint valaha. Ez az építkezés környezeti zavarokat, a biológiai sokféleség csökkenését, a vízminőség romlását és a klímaváltozás sebezhetőségét okozza.

A Dél-kínai-tenger Spratly-szigetein Kína nagyszabású mesterséges szigetek építkezésébe kezdett annak reményében, hogy megerősíti területi igényét e döntő kereskedelmi útvonalra. A Kelet és Nyugat közötti globális kereskedelmi hálózat központi csomópontjaként ezek az új szigetek garantálják Kína geopolitikai pozícióját a szomszédos országokkal szemben. Eltekintve a decis körüli jogi kérdésektől

A „nemzetközi vizeken” kínai földet építeni, számos környezetvédelmi aggály merült fel a rendszerrel kapcsolatban. A környező zátonyok ökoszisztémáira gyakorolt hatás káros volt.


Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 

A tengeri ökoszisztémákat, mangroveerdőket és halfajok sokféleségét magában foglaló biológiai sokféleség virágzó központja egykor a régió egyensúlya veszélybe került az építkezések eredményeként. Kína összességében hozzávetőlegesen 3200 hektárnyi területet foglalt vissza mesterséges szigetek kovácsolására, ami a hullámdinamika megzavarásával és számos faj vándorlási útvonalának megváltozásával tetőzött. Ezenkívül a kotrási tevékenységekből származó homokkibocsátások károkat okoztak a közeli korallzátonyokban.

Egy másik példa a mesterséges szigetekre a „Pálmafa-szigetek”, amelyeket azért hoztak létre, hogy növeljék a turisták partvonalát Dubaiban. 2005-ben ez a hatalmas, pálmafa alakú sziget mintegy 56 km-rel bővítette a partvonalat. A Pálma-szigetek fejlődése jelentősen megváltoztatta a helyi ökológiát, beleértve a part menti eróziót, az üledékátvitelt és a hullámmintázatok változásait. Az építkezések miatt hordalékzavarok léptek fel, a tengeri élőlények elfojtása és a tengerparti növényeket érő napsütés mennyiségének változása miatt.

Körülbelül 29 km-re keletre a Pálma-szigetektől mintegy 300 kis mesterséges sziget található, amelyeket világtérkép formájában építettek fel Dubai partjainál. A World Islands építése 2003-ban kezdődött. Az összes szigetet homokkotrással és az üledékek eltávolításával építették. Bár mindkét mesterséges szigetprojekt sikeresen vonzotta a turistákat, a szigetek rendkívül költségesnek bizonyultak a környezet szempontjából. A „World Island” vizei iszappal szennyezettek, „megfojtva az élőlényeket és magát a zátonyot”, ami az élőhelyek teljes leromlásához vezet.

Összegezve, a mesterséges szigetek története az emberi építési találékonyság és alkalmazkodóképesség lenyűgöző utazását tárja fel. Egyiptom és azték Mexikó ősi civilizációitól kezdve Dubaj és Kína modern csodáiig a mesterséges szigeteket különféle kihívások leküzdésére használták. Ezek a szigetek egykor a szükségből születtek, és mára az innovációt bemutató szigetekké váltak, átalakítják a partvonalakat, új városközpontokat hoznak létre, és újradefiniálják az épített környezet lehetőségeit.

A mesterséges szigetek továbbra is lekötik figyelmünket, és jelentősen befolyásolják a városok felépítését. A mai korban továbbra is híres tereptárgyak létrehozására, városi területek kiterjesztésére és területi igények felkarolására használják őket, amint azt Kína Dél-kínai-tengeren és Dubai Pálma-szigetein tett erőfeszítései is mutatják. Az ember alkotta szigetek környezeti hatása világszerte aggodalmakat váltott ki a tengeri ökoszisztémák stabilitása, az élőhelyek felborulása és a part menti dinamika miatt. Ráadásul ennek a haladásnak nincs ára sem.

A növekvő túlnépesedés, az éghajlati válság és az erőforrások szűkössége mellett a mesterséges szigetek története emlékeztet arra, hogy képesek vagyunk formálni az épített környezetet. Ahogy eligazodunk a modern fejlődés összetettségei között, a mesterséges szigetekről szóló narratíva aláhúzza a haladás és a környezetvédelem összehangolásának fontosságát. Ezenkívül a dubaji COP28 Nemzetközi Klímakonferencia közeledtével a világ vezetőinek célja, hogy megvitassák az éghajlatváltozás kezelése érdekében tett lépéseket. A mesterséges szigetek helyénvalóak ebben a folyamatban lévő vitában, és a szigetek ilyen mértékű hosszú távú költségeinek kérdése jövőbeli városaink élén áll.

Forrás: www.archdaily.com



Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 

Ajánlott tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

'Fel a tetejéhez' gomb