„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

Környezetvédelem, energiatakarékosság

A környezetbaráti biopolimerek mezőgazdasági előállítása

Mobiltelefon bioplasztikbólOldalunk korábbi cikkében már szó volt arról, hogy a fosszilis energiahordozókkal való takarékoskodás, de főleg a hulladékproblémák csökkenése miatt milyen nagy környezetvédelmi jelentősége van a biopolimer csomagolóanyagok elterjesztésének. A kétségtelenül nagy környezetvédelmi előnyök mellett nem szabad arról sem elfelejtkezni, hogy a mezőgazdaságnak mint alapanyag-termelőnek is fontos szerepe lehet a biopolimerek nagyobb mértékű elterjesztésében. Minthogy a mezőgazdaság termeli meg a biopolimerek előállításához szükséges alapanyagot, így az agrárágazat komoly bevételi forráshoz juthat, egyben a mezőgazdaságban új munkahelyek teremtődhetnek meg.

A mezőgazdaság e csomagolóanyagok (azaz a biopolimerek, ill. azok kombinációi) előállításához szükséges alapanyagot (keményítő, cellulóz, búzaglutén, tejsav, kazein stb.) nagy mennyiségben és folyamatosan képes előállítani. Külön előny, hogy a gyengébb minőségű terményeknek és melléktermékeknek is ezáltal felhasználási lehetőséget nyújt. Elsősorban a gabonalapú keményítőre számíthat a hazai „bioplasztik-ipar”, de a rostnövények (len, kender) is fontos alapanyagnak számítanak. Ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a szintetikus kompozitokból főleg a járműipar és építészet használ fel sokat. Ezek az anyagok nem környezetbarátok, minthogy bennük anyagerősítésre üveg- és szénszálak találhatók. Ezek a rostok környezetbarátokkal helyettesíthetők úgy, hogy a kompozitokba természetes rostokat (kender- és lenszálakat) visznek be.

Ezen az alapon a közeljövőben számolni lehet a teljesen természetes alapú kompozitok (tehát biopolimer + természetes rostok) megjelenésével is. Ezért miként a keményítőhozam fokozása a növénytermesztésben eddig is fontos feladat volt, a rosthozam javítása is előtérbe került, a termesztéstechnológiák korszerűsítése mellett.

Hazai és EU-s szinten egyaránt főleg kukoricakeményítőből, kisebb mértékben burgonyakeményítőből nyerik a PLA rövidítésű politejsav-alapanyagot. A kukorica mint csomagolóipari alapanyag az USA-ban is az első helyen van a biopolimerek gyártásában. Egy Nebraskában működő gyárban pl. évente 350 ezer tonna (!) kukoricát dolgoznak fel annak szénhidráttartalmából tejsav előállítására. A politejsavat (PLA) baktériumos lebontás révén nyerik. Nagy előnyt jelent, hogy az előállításhoz közönséges, tehát másodosztályú kukorica is megfelel, azaz nincsenek különleges minőségi követelmények. A gyár által kibocsátott műanyag szemcséket, granulátumokat különböző gyártók vásárolják fel – kölcsönösen jó bevételekhez jutva.


Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 

A környezetvédelmi és mezőgazdasági előnyöket látva nem lehet kétségünk afelől, hogy a biomassza alapú, természetes úton lebomló biopolimerek fényes jövő előtt állnak. Szakértői becslések szerint a biopolimerek 300 ezer tonnás piaca 2011-re elérheti az 1 millió tonnát, azaz háromszoros mértékű piacbővüléssel lehet számolni. Ez pedig a mezőgazdaság számára nagy lehetőséget kínál, egyben komoly kihívást jelent.

Dr.Kölcsei Tamás



Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 

Ajánlott tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

'Fel a tetejéhez' gomb