Home / Kiemelt / A jó hőszigetelés nem elegendő az alacsony fűtésszámlához (U érték és a párazárás szerepe)

A jó hőszigetelés nem elegendő az alacsony fűtésszámlához (U érték és a párazárás szerepe)

Tetszik a Kp.hu?

Tetszik a cikk?

Az építőipari cégek marketing anyagaikban folyamatosan dobálóznak az "U" értékekkel.

Az olvasóink számára rövid tájékoztatást szeretnénk adni, mielőtt tévútra viszi egy-egy marketing szöveg, hogy mit is jelentenek az "U", illetve a korábban használt "k" értékek. Azt azért előre le szeretnénk szögezni, hogy az a fránya "U" érték elég kevés a boldogsághoz és az alacsony fűtésköltséghez. Tehát az "U" értéken kívül más dolog is nagyon fontos a kiváló hőszigetelés eléréséhez, azaz az alacsony fűtésköltségünk megvalósulásáig. Ha felvesszük a legjobb síbakancsunkat, síoverálunkat, valamint a kesztyűt és a sapkát, ezután elindulunk a hegyoldalból a sílécekkel, lábainkon a -10 Celsius fokos hőmérsékletben egyáltalán nem fogunk fázni, mert a testünk melege és a jó hőszigetelésű ruházat megvéd a hideg ellen. Abban a pillanatban, ha a cipőnkbe, vagy a ruhánkba belülről víz kerül, (pl. megizzadunk) azaz a hőszigetelés elázik, azonnal elkezdünk fázni. Ennek az az oka, hogy a párás, nedves hőszigetelés elveszíti a hőszigetelési képességét és hővezetővé válik. Egy kiemelten hőszigetelt családi ház abban az esetben marad jó hőszigetelő, ha a párazárás is tökéletes. Tehát a lakásban keletkező pára nem juthat be az épületszerkezetbe, értjük ez alatt a hőszigetelést is! A családi ház építések esetén a legtöbb cég és technológia nem foglalkozik a párazárással, csak a hőszigetelési paraméterekkel. Napi szinten egy 4-5 fős család akár több tíz liter párát gyárt lélegzéssel, izzadással, főzéssel, fürdéssel... Ez a pára az épületszerkezetbe kerül ha nincs, vagy sérült a párazárása a ház fal- és födémszerkezetének. A pára eláztatja a hőszigetelést és megszünteti a hőszigetelési paramétereit. A pára a hőszigetelési értéket lerontja, az épületszerkezetben pedig szerkezeti károkat okozhat.  A párazárás (légtömörség) hiánya okozza a zárt nyílászárók mellett is a régi házak egészénél és az új házak 80%-ában a huzatot.
Egy átlagos téglaház 1 óra alatt a teljes térfogatának akár 10x-es, azaz 1000%-os mértékű légcserét biztosít a falakon, rossz illesztéseken, födémen keresztül az ablakok nyitása nélkül. Tehát télen egy óra alatt 10x cseréli ki a ház a megtermelt hőt hideg külső levegőre. Ez azt jelenti, hogy akár 10 lakást tudnánk fűteni az elhasznált és a falakon keresztül kiszellőztetett energiávalEgy modern passzív ház irányelvek alapján épült családi ház óránkénti légcsere szorzója 0,6!!!, azaz óránként a levegő 60%-a távozhat a szerkezet hibáin keresztül!  Egy modern családi ház szellőztetését nem szabad a nyílászárókra bízni. Minden olyan házépítés esetén ahol a párazárásra és a hőszigetelésre különös gondot fordítanak, kötelező hővisszanyerős szellőztető berendezést (rekuperátort) beépíteni. Ebben az esetben a szellőztető gép a bejövő hideg levegőt előmelegíti az elhasznált meleg levegő hőmérsékletével és ezzel energiát nyerünk vissza a szellőztetéskor. Ezenkívül friss és tiszta levegő érkezik az élettérbe.
Ahhoz hogy érthető legyen a magyarázatunk bemutatjuk a legfontosabb fizikai tudnivalókat: A hővezetési tényező jele (λ) lambda, mértékegysége W/mK. Megmutatja, hogy mennyi hőmennyiség áramlik át az anyagon, egységnyi vastagságon és egységnyi hőmérsékletkülönbség hatására.
Normál fehér polisztirol hőszigetelés lambda értéke: λ=0,038 W/mK (fajsúlya: 15-30 kg/m3) Homlokzati grafitos polisztirol hőszigetelés: λ=0,032 W/mK (fajsúlya: 15-30 kg/m3) Kőzetgyapot hőszigetelés: λ=0,036 W/mK (fajsúlya: 20-35 kg/m3) A víz lambda értéke: λ=0,58 W/mK (fajsúlya: 1000 kg/m3)
Az adatokból tisztán látszik, hogy a víz hővezetése kb tizenötszöröse a napjainkban használt hőszigetelésekhez képest, azaz ennyivel rosszabb hőszigetelő. Minden anyag rendelkezik vízfelvételi képességekkel. A szálas anyagok könnyebben, a polisztirol szigetelés nehezebben és kevesebb vizet tud felvenni. A vízfelvételi képességgel egyenesen arányosan romlanak a vizes szigetelés hőszigetelési paraméterei. Tehát egy vizes kőzetgyapot hőszigetelése a száraz szigeteléshez képest akár 3-4x rosszabb is lehet! Arról nem beszélve, hogy ha a hőszigetelésünk vizes és még a szél is fúj, a huzat miatt tovább romlik az épület hőszigetelése. Ha téglaházat vagy más falazóblokkos házat építtetünk, akkor a kivitelezéskor nagyon fontos, hogy a falazóblokkok egymás mellett pontosan zárjanak és legyenek tömítve az előírás szerinti ragasztó-tömítő anyaggal, ezenkívül a megfelelő vakolatrendszert használjuk a külső-belső oldalon, valamint a nyílászárókat tökéletesen tömítsük a falszerkezettel csatlakozó pontokon. Ha a fal, födém, padló csatlakozásra odafigyeltünk, akkor a gépészeinket is kérjük meg, hogy a lehető legextrémebb módon tömítsék a gépészeti áttöréseiket, mert különben teli lesz a ház a konnektorok, kapcsolók, átvezetések mentén kis hőszivattyúkkal, mivel a meleg pára mindig a kisebb nyomás felé akar majd menni és mindig megtalálja az utat magának a legkisebb réseken is. A feladat nem egyszerű, de sokat javíthatunk az értékeken komoly odafigyelés mellett. A standard könnyűszerkezetes családi házak esetében a gipszkarton burkolat alatt párazáró fóliát helyeznek el. Ezt a gépészek rendre kivágják és a rengeteg szerelvénnyel (kapcsolók, dugaljak, lámpák) tönkreteszik a falazat és a mennyezet hőszigetelését, mert a pára így bejut a szerkezetbe és garantáltan nedves lesz és romlik a hőszigetelése. Prémium könnyűszerkezetes családi házat csak a teherhordó szerkezetre (fal-födém) rögzített párazáró fólia gondos összeragasztásával, majd külön gépészeti szerelő rés (előtétfal) segítségével szabad elkészíttetni. A gipszkarton lapokat kizárólag az előtétfalra szabad felszerelni, így a párazárás nem sérül, hiszen a vezetékek, szerelvények a párazárás és a gipszkarton között helyezkednek el. A könnyűszerkezetes családi házat építtető cégek igen kis százaléka fordít figyelmet az előtét fallal megvalósított szerkezet építésére, ezzel a párazárás megóvására.minimál-stílusú-családiház-építés22 minimál-stílusú-családiház-építés24 Most már tudjuk, hogy a jó hőszigetelés mellett a legfontosabb a párazárás, valamint a szélzárás! Na jó de mennyi lesz a fűtésszámlánk?  Egy kis matekkal kiszámolhatjuk, hogy mennyi energiát fog a hideg időben a családi házunk elfogyasztani. A hőátbocsátási tényező mértékegysége W/m2K, megmutatja, hogy egységnyi hőmérsékletkülönbség hatására, egységnyi felületű szerkezeten, mekkora hőmennyiség halad át. Vegyünk például egy hagyományos, 30 cm-es porotherm téglából épült házat. Szigetelés nélküli hővesztesége 0,59 W/m2K. (2000 előtt épült családi házak tartoznak ebbe a kategóriába). Az egyszerűség kedvéért egy 10 x 10 méter alapterületű ház külső falfelülete, a födémmel együtt (az ablakokat nem számítva) 200 m2. Ezt a felületet hűti a külső hideg levegő a fűtési időszakban. Egy hidegebb téli napon a külső és belső hőmérséklet közti különbség elérheti átlagban a 20 °C-ot. A példában szereplő B30-as téglából épült családi házunk minden egyes négyzetméterén 0,59 watt energiát veszítünk folyamatosan. Az egyszerűség kedvéért számoljunk kilowattban: 0,59 watt = 0,00059kWh, melyet óránként elveszítünk minden egyes négyzetméter felületen. Ezt meg kell szorozni 20 °C-kal, majd a 200 négyzetméterrel. Ez óránként: 2,36 KWh energiafogyasztást eredményez, mely 24 óra alatt, 24 x 2,36 KWh. Tehát egy B30-as téglából készített családi ház energiafogyasztása, ha az ablakok rontó tényezőjét nem számoljuk bele, valamint 20 Celsius fokos külső-belső átlag hőmérséklet különbséget feltételezünk: 56,64 KWh naponta!!! Ugyanez a családi ház, ha modern módon EnergyFriendHome építési rendszerrel, Prémium falszerkezettel és födémmel készül egy nap a B30-as szerkezet 1/5-ét, azaz 10,56 KWh energiát fogyaszt!!! (0,00011kWh x 20Celsius x 24órax 200 m2= 10,56 KWh!!!) Persze mindkét ház esetében az érték ennél legalább 15-30%-kal rosszabb lesz, ha a nyílászárók paramétereit is belekalkuláljuk, de az arányokat nem változtatja meg. Ha mindkét családi házat elektromos infra fűtéssel fűtjük kapcsolt áram igénybevételével, akkor a B30-as szerkezetű családi ház fűtésköltsége: 56,64 KWh x 38 Ft = 1360 Forint/nap x 30 nap = 40,800 Ft / hó Ezzel szemben a kiemelten hőszigetelt és jó párazárással ellátott Prémium készház fűtésköltsége: 10,56KWh x 38 Ft = 402 Ft / nap x 30 nap = 12,060 Ft/hó. Gázfűtés esetén nagyságrendekben 20%-os megtakarítást lehet elérni egy elektromos sugárzófűtéssel szemben. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy az elektromos áramot napelemekkel, szélenergiával helyben is elő lehet állítani környezettudatos módon, míg a gáztól függősége van az országunknak és pár évtizeden belül már csak múltidőben beszélhetünk róla. Abban az esetben, ha levegős hőszivattyúval fűtjük az otthonunkat a fenti energia költségek kb 60%-kal kedvezőbbek a sugárzófűtéssel szemben. (Érdemes azzal is számolni, hogy a sugárzófűtés bekerülési költsége mintegy egynegyede a hőszivattyús fűtésnek és szinte nulla a ráfordítás még 2-3 évtized után is. Ezzel szemben a modern hőszivattyúk élettartama biztosan 15 év alatt van és éves szinten több tízezer forintos karbantartással kell számolni. Hasonlóan kalkulálhatunk karbantartást és fűtőkészülék cserét a gázfűtés esetében is 10-15 éven belül, melynek szintén tetemes költsége van.) Nem szabad elfelejteni, hogy egy modern készházban kiemelt figyelmet kap a párazárás, míg egy régi téglaházban ez szóba sem került, de a modern téglaházak esetében sincs tökéletes megoldás a párazárásra, mely a fenti példát bemutatva tovább növeli a fűtésszámla különbségét.

Ajánló

Családi ház építés négyzetméter ár 2017-ben

Családi ház építtetők legfőbb kérdése minden évben, hogy mennyibe kerül egy négyzetméter családi ház. Most ...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.