A beteg épület szindróma és az egészséges építészet szerepe

A beteg épület szindróma (angolul Sick Building Syndrome, SBS) olyan jelenség, amely során az épületben tartózkodók különféle egészségügyi panaszokat tapasztalnak, amelyek közvetlenül összefüggésbe hozhatók az adott épületben való tartózkodással, de konkrét betegség vagy ok nem azonosítható. A tünetek általában az épület elhagyását követően megszűnnek, majd visszatéréskor ismét jelentkeznek.

A beteg épület szindróma okai és tünetei

A beteg épület szindróma tünetei közé tartozik:

• fejfájás,
• szemviszketés, könnyezés,
• orrdugulás vagy orrfolyás,
• száraz, viszkető bőr,
• köhögés,
• fáradtság,
• koncentrációs nehézségek.

Ezek gyakran a nem megfelelő szellőzésre, a rossz levegőminőségre, a magas páratartalomra, valamint a mesterséges építőanyagokból származó illékony szerves vegyületek (VOC) jelenlétére vezethetők vissza. A szintetikus anyagokból, festékekből, ragasztókból és bútorokból kipárolgó vegyi anyagok, valamint a túlzott elektromágneses sugárzás is hozzájárulhatnak a problémához.

Káros anyagok az építőanyagokban

Számos mesterséges építőanyag tartalmaz olyan vegyi anyagokat, amelyek károsak lehetnek az egészségre és hozzájárulhatnak a beteg épület szindróma kialakulásához.

Ezek közé tartoznak:

• formaldehid – ragasztókban, farostlemezekben, bútorokban és festékekben fordul elő, légzőszervi irritációt és allergiás reakciókat okozhat,
• illékony szerves vegyületek (VOC) – festékekben, lakkokban, padlóburkolatokban találhatók, fejfájást, szemirritációt és légzési problémákat okozhatnak,
• ftalátok – műanyag padlóburkolatokban és tapétákban használatosak, hormonális zavarokat idézhetnek elő,
• brómozott égésgátlók – habszigetelésekben és elektronikai berendezésekben találhatók, mérgező anyagok, amelyek hosszú távon felhalmozódhatnak a szervezetben,
• azbeszt – régebbi épületekben található szigetelőanyag, amely belélegezve súlyos tüdőbetegségeket, például azbesztózist és tüdőrákot okozhat,
• nehézfémek (ólom, kadmium, higany) – régi festékekben, vízvezetékekben és elektronikai eszközökben fordulhatnak elő, idegrendszeri károsodásokat okozhatnak,
• mesterséges gyanták és oldószerek – bútorok, szigetelések és dekorációs anyagok összetevői, allergiás reakciókat és toxikus hatásokat válthatnak ki.

Az épületbiológia szerepe a megelőzésben

Az épületbiológia holisztikus tudományágként az ember és az épített környezet közötti kölcsönhatásokat vizsgálja. Célja egészséges és fenntartható életterek kialakítása. Kiemelten foglalkozik az építőanyagok megválasztásával, a beltéri levegő minőségével, valamint az elektromágneses mezők és sugárzások hatásaival.

A Rosenheim-i Épületbiológiai Intézet (Institut für Baubiologie + Nachhaltigkeit, IBN) egy vezető tudományos intézet, amely az épületek egészségügyi hatásaival, a természetes építőanyagok vizsgálatával, valamint az épített környezet és az emberi egészség kapcsolatával foglalkozik. Az intézet kutatásokat végez és képzéseket nyújt építészeknek, mérnököknek és szakembereknek az egészséges és fenntartható építési megoldások területén.

Hazánkban az épületbiológia területén Bíró Péter az egyetlen minősített épületbiológus, aki szakértőként segíti a fenntartható és egészséges építészeti megoldások elterjedését. Emellett működik a Biokay Premium Partner csoport, amely mérnökök, építészek és kivitelezők oktatásával támogatja az ökotudatos építészet szélesebb körű elterjedését Magyarországon.

A Pécsi Tudományegyetemen pedig fakultatív tantárgyként elérhető a készház- és ökologikus házépítés, amely hozzájárul a jövő szakembereinek fenntartható szemléletű képzéséhez.

További megoldások a beteg épület szindróma elkerülésére

• természetes alapú falfestékek és bevonatok használata, amelyek nem tartalmaznak oldószereket és mérgező vegyületeket,
• alacsony károsanyag-kibocsátású bútorok és padlóburkolatok választása,
• mechanikus és természetes szellőzés kombinálása a megfelelő légcsere biztosítása érdekében,
• radonmérések és megfelelő radonszigetelés alkalmazása, különösen alagsori és földszinti helyiségekben,
• megfelelő pára- és hőszigetelés, amely csökkenti a penészesedés és a nedvesség okozta károk kialakulását,
• elektromos berendezések és vezetékek megfelelő árnyékolása az elektroszmog minimalizálása érdekében.

Ezek az intézkedések hozzájárulnak az egészséges lakó- és munkakörnyezet megteremtéséhez, csökkentve a beteg épület szindróma kockázatait és elősegítve a hosszú távon fenntartható, emberközpontú építési megoldások terjedését.

Milyen anyagokat használhatunk az építőiparban, hogy elkerüljük a beteg épület szindrómát?

Ajánlott építőanyagok SBS elkerülésére:

1. Természetes és alacsony kibocsátású építőanyagok

• Tégla és vályog – természetes, nem bocsátanak ki káros anyagokat, jó hő- és páraszabályozók.
• Fa és tömörfa panelek – kezeletlen, vegyszermentes fa ideális, de figyelni kell a megfelelő szellőzésre a penészesedés elkerülése érdekében.
• Kenderbeton (hempcrete) – jó légáteresztő és antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik.
• Agyag és mészvakolatok – szabályozzák a páratartalmat, antibakteriálisak és nem tartalmaznak káros vegyi anyagokat.

2. Alacsony VOC-tartalmú (illékony szerves vegyület) anyagok

• VOC-mentes festékek és bevonatok – minimalizálják a káros gázok kibocsátását.
• Természetes olajok és viaszok fa felületekre – ahelyett, hogy formaldehidet tartalmazó lakkokat vagy műanyag bevonatokat használnánk.
• Alacsony formaldehid-tartalmú ragasztók és kötőanyagok – különösen fontos a faalapú termékeknél, mint az OSB vagy a MDF.

3. Légáteresztő és páraszabályozó anyagok

• Ásványgyapot (kőzet- és üveggyapot) – jó hőszigetelő, de figyelni kell, hogy ne tartalmazzon formaldehidet.
• Kender-, gyapjú- és cellulózszigetelés – természetes, nem bocsátanak ki káros anyagokat, és kiváló hőszigetelők.
• Fűrészpor- és farostlemezek formaldehidmentes kivitelben – jobb alternatíva a hagyományos MDF-lapok helyett.

4. Nem mérgező burkolatok és padlóanyagok

• Tömörfa parketta (kezeletlen vagy természetes olajokkal kezelt) – minimalizálja a vegyi anyagok kibocsátását.
• Parafa padló – természetes antibakteriális és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik.
• Kerámia és természetes kőburkolatok – nem bocsátanak ki káros anyagokat, könnyen tisztíthatók.

5. Megfelelő szellőzést támogató rendszerek

• Hővisszanyerős szellőzőrendszer – segíti a friss levegő beáramlását és a páratartalom szabályozását.
• Zöld falak és beltéri növények – természetesen javítják a levegő minőségét és szűrik a szennyeződéseket.

Összegzés

A beteg épület szindróma elkerüléséhez a legjobb természetes, alacsony VOC-tartalmú és légáteresztő anyagokat használni. Emellett a megfelelő szellőzés és a beltéri levegőminőség folyamatos figyelése is kulcsfontosságú. A fent említett anyagok alkalmazásával jelentősen csökkenthető a rossz levegőminőség és az egészségügyi kockázatok.

Ha szeretnél egy olyan házat, mely garantáltan mentes a beteg épület szindrómától, akkor keress bennünket, mert kender-mészbeton házak és prémium favázas fenntartható épületeket kivitelezünk.