Hőszigetelés és a hőtároló tömeg
Ez a cikk 10 éve nem frissült. A témában készült 2023-ban egy frissebb írás, mellett az alábbi linkre kattintva lehet megtekinteni: https://kp.hu/csaladi-hazaink-hotarolo-tomege-es-hoatbocsatasi-tenyezoje/
A tégla évezredek óta az emberiség rendelkezésére áll. A könnyűszerkezetes építést is nagyon régen használja az ember, bár modern hőszigetelések kidolgozása ezekhez a rendszerekhez csak az elmúlt pár évtizedben lettek elérhetőek.
Ha valaki egy új házat épít mérlegelnie kell, hogy miből építsen.
Jelen cikkünkben a falazat paramétereiről írunk.
A falazat kiválasztásánál mérlegelnünk kell, mert ez nagyban befolyásolja a kifizetendő rezsi számlákat, valamint a komfortérzetünket is.
Két adat a legfontosabb: 1, hőszigetelés, 2, hangszigetelés.
Van még egy paraméter, mely lehet fontos is, de megfelelő megoldással ez az érték elveszíti szerepét. Ez az tényező a hőtároló tömeg.
Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:
A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el
A hőszigetelési érték azért nagyon fontos, mert ez fogja meghatározni, hogy mennyi lesz a téli fűtés és ha van klímánk, akkor a nyári hűtésszámlánk költsége.
Napjainkban mindenki az U vagy a K értékről beszél. Összefoglaljuk, mit is jelent ez:
Az U és K érték hőátbocsátási tényezőt jelent. A hőátbocsátás azt mutatja, hogy az épületszerkezeten egységnyi idő alatt mennyi energia távozik. Például a mai 38 centiméter vastag üreges falazóelemeknek az U-értéke általában 0,4 W/m2K. Ez azt jelenti, hogy az abból épített fal egy négyzetméterén 0,4 watt hőenergia távozik, feltéve, hogy a fal belső és külső oldala között 1 Kelvin (K) a hőmérsékletkülönbség. (Az 1 K hőmérsékletkülönbség megegyezik az 1 °C hőmérsékletkülönbséggel. Az eltérés mindösszesen annyi, hogy a Celsius-skálán a víz olvadáspontja a nulla fok, míg a Kelvin-skálán az abszolút nulla fok, azaz -273,16 °C a kiindulás.)
Egy könnyűszerkezetes családi ház 35 cm szigeteléssel ellátva 0,11W/m2K értéket ad, mely több mint háromszoros hőszigetelési értéket jelent a könnyűszerkezetes házaknak.
Érdemes még megemlíteni a hővezetési (görög lambdával jelölt) és a hőátbocsátási (U) tényező közötti eltérést, bizonyos táblázatok ugyanis vagy az egyiket, vagy a másikat tüntetik fel.
Jó tudni! A hővezetési tényező az adott anyagnak egy 1 méter élhosszúságú kockájára vonatkozik és annak szemben lévő lapjai közötti hővezetést határozza meg, mértékegysége W/mK.
A hőátbocsátási tényező egy tetszőleges vastagságú, 1 négyzetméres keresztmetszetű hasábra adja meg ezt az értéket, így annak mértékegysége W/m2K.
Utóbbi a közvetlenül használható, hiszen csak a felülettel és hőmérsékletkülönbséggel kell beszorozni. Ahol viszont az előbbit (lamdba) adják meg, azt el kell osztani a fal tényleges vastagságával (elvégre kisebb fal több energiát enged át).
Léghanggátlás:
A hangszigetelési értékről nem kell sokat beszélni, ezt mindenki tudja, hogy mennyire fontos az, hogy a lakásunkba ne legyen hallható az utcán létrejött zaj. Ha valaki zajos helyen él, annak sokrétű egészségi problémákat okozhat, mely főként az idegrendszerünkre van hatással. Ezen a téren a
A léghanggátlás két helyiséget elválasztó fal olyan tulajdonsága, amely megakadályozza a falra beeső hangenergia túlnyomó részének átjutását a szomszédos helyiségbe. Vagyís minél nagyobb az értéke, annál jobb.
Ebben a versenyben a legjobb a zsalukő. A zsalukövet ritkán használják hazánkban házak építéséhez, mert a beton panel épületek miatt negatív a megítélése, pedig megfelelő hőszigeteléssel egy igen jó falat lehet belőle létrehozni.
Egy jól megépített IsoteQ, ProKoncept 40 cm-es falszerkezet, vagy egy 40 cm-es könnyűszerkezetes fal kicsit jobb értéket ad, mint a modern tégla falazóelemek. Ha a téglaházakat is hőszigeteléssel látjuk el, akkor egyenértékűek lesznek nagyságrendileg a technológiák.
Zöld színnel a legjobb értékekek kerültek feltüntetésre.
A porotherm 38-as téglánál a könnyűszerkezetes ház falazata közel 4x jobb, viszont csak kétszerese a hőtároló tömege a téglának. Láthatjuk, hogy ennek a téglának semmi köze nincs már a kisméretű társához, mely ugyan rosszabb szigetelő volt de jobb hőtároló.
Építőanyagok megnevezése: | falvastagság vakolat nélkül | hőszigetelés U [W/m2K] | léghanggátlás RW [dB] | hőtároló tömegmt [kg/m2] | nyomó-szilárdság N/mm2 | nedvességtartalom 60 % relatív páratarttalom mellett % |
ProKoncept 40 | 40 | 0,127 | 50 | 25 | 12 | nincs adat |
Könnyűszerkezetes ház dupla belső gipszkartonnal, valamint 40 cm falvastagsággal | 40 | 0,11 | 50 | 25 | technológia függő | nincs adat |
kisméretű tömör tégla | 38 | 1,37 | 48 | 186 | 15 | 0,20 |
B30 | 30 | 1,49 | 44 | 148 | 10 | 0,27 |
Porotherm 30 | 30 | 0,69 | 39 | 50 | 10 | 0,62 |
Porotherm 44 HS | 44 | 0,35 | 34 | 39 | 7 | 0,62 |
Silka 250 | 25 | 1,86 | 56 | 222 | 20 | 1,08 |
Zsalukő | 20 | 2,77 | 67 | 395 | 14 | 1,60 |
Ytong p2-0,5 | 30 | 0,4 | 48 | 34 | 2 | 7,22 |
tömör vályogtégla | 38 | 1,27 | nincs adat | 208 | 4 |
Hőtároló tömeg:
Szakemberek is hajlamosak arra, hogy a hőtároló képességet csak a falakra értelmezzék. Még a 7/2006 TNM rendeletben definiált “nehéz”, vagy “könnyű” kategórát is sokan csak falakra értik.
Ki kell hangsúlyozni azt, hogy a hőtároló képesség a helyiséget körbevevő szerkezetek összességéből adódik össze.
A falaknak jelentős szerepük van a hőtárolásban, ugyanakkor lehet úgy tervezni az épületszerkezeteket, hogy a szükséges hőtárolást más szerkezettel, akár a falak hatását teljesen kiküszöbölve biztosítsuk. A padlószerkezetek és födémszerkezetek kialakítása jelentős hatással van a nyári belső hőkomfortra.
A táblázatból jól kitűnik, hogy zsalukőből vagy kisméretű téglából lehet a legjobb hőtároló tömegű házat építeni. A kisméretű téglának a rossz hőszigetelése és a hatalmas munkaidő igény miatt már nincs piaci szerepe.
A könnyűszerkezetes házaknak csekély a hőtároló tömegük, ez baj?
A hőtároló tömeg arra szolgál, hogy meleg időben kellemes hűvös klímát biztosítson a házban, és a belső tereket ne engedje felmelegedni, hideg időben viszont tárolja a fűtéssel keletkezett meleget, és nem hűl ki olyan könnyen a ház.
Ha jól árnyékoljuk a házat, valamint jól tájoljuk azt, akkor nem jelent problémát a nyári felmelegedés.
A könnyűszerkezetes házak akkor melegednek fel nyáron, ha az ablakokat nyitva hagyjuk. Ha nincs nyitva az ablak, ajtó sokáig, akkor ez nem jelent problémát.
Gondoljunk a hűtőgépünkre!!!
Ha a hűtőládát kihúzzuk a konnektorból, mondjuk úgy, hogy -20 Celsius van a belső térben. Hagyjuk zárva az ajtót, majd nézzük meg 4 nap múlva. A hőmérséklet még mindig -1 fok alatt lesz. Ugyanezt ha kipróbáljuk nyitott hűtő ajtóval, akkor ajtónyitogatás mellett egy napon belül leolvad a hűtőgép.