Hőszigetelés és a hőtároló tömeg

Ez a cikk 10 éve nem frissült. A témában készült 2023-ban egy frissebb írás, mellett az alábbi linkre kattintva lehet megtekinteni: https://kp.hu/csaladi-hazaink-hotarolo-tomege-es-hoatbocsatasi-tenyezoje/
A tégla évezredek óta az emberiség rendelkezésére áll. A könnyűszerkezetes építést is nagyon régen használja az ember, bár modern hőszigetelések kidolgozása ezekhez a rendszerekhez csak az elmúlt pár évtizedben lettek elérhetőek.

Ha valaki egy új házat épít mérlegelnie kell, hogy miből építsen.

Jelen cikkünkben a falazat paramétereiről írunk.

A falazat kiválasztásánál mérlegelnünk kell, mert ez nagyban befolyásolja a kifizetendő rezsi számlákat, valamint a komfortérzetünket is.
Két adat a legfontosabb: 1,  hőszigetelés, 2, hangszigetelés.

Van még egy paraméter, mely lehet fontos is, de megfelelő megoldással ez az érték elveszíti szerepét. Ez az tényező a hőtároló tömeg.

A hőszigetelési érték azért nagyon fontos, mert ez fogja meghatározni, hogy mennyi lesz a téli fűtés és ha van klímánk, akkor a nyári hűtésszámlánk költsége.

Napjainkban mindenki az U vagy a K értékről beszél. Összefoglaljuk, mit is jelent ez:

Az U és K érték hőátbocsátási tényezőt jelent. A hőátbocsátás azt mutatja, hogy az épületszerkezeten egységnyi idő alatt mennyi energia távozik. Például a mai 38 centiméter vastag üreges falazóelemeknek az U-értéke általában 0,4 W/m2K. Ez azt jelenti, hogy az abból épített fal egy négyzetméterén 0,4 watt hőenergia távozik, feltéve, hogy a fal belső és külső oldala között 1 Kelvin (K) a hőmérsékletkülönbség. (Az 1 K hőmérsékletkülönbség megegyezik az 1 °C hőmérsékletkülönbséggel. Az eltérés mindösszesen annyi, hogy a Celsius-skálán a víz olvadáspontja a nulla fok, míg a Kelvin-skálán az abszolút nulla fok, azaz -273,16 °C a kiindulás.)
Egy könnyűszerkezetes családi ház 35 cm szigeteléssel ellátva 0,11W/m2K értéket ad, mely több mint háromszoros hőszigetelési értéket jelent a könnyűszerkezetes házaknak.

Érdemes még megemlíteni a hővezetési (görög lambdával jelölt) és a hőátbocsátási (U) tényező közötti eltérést, bizonyos táblázatok ugyanis vagy az egyiket, vagy a másikat tüntetik fel.
Jó tudni! A hővezetési tényező az adott anyagnak egy 1 méter élhosszúságú kockájára vonatkozik és annak szemben lévő lapjai közötti hővezetést határozza meg, mértékegysége W/mK.
A hőátbocsátási tényező egy tetszőleges vastagságú, 1 négyzetméres keresztmetszetű hasábra adja meg ezt az értéket, így annak mértékegysége W/m2K.
Utóbbi a közvetlenül használható, hiszen csak a felülettel és hőmérsékletkülönbséggel kell beszorozni. Ahol viszont az előbbit (lamdba) adják meg, azt el kell osztani a fal tényleges vastagságával (elvégre kisebb fal több energiát enged át).

Léghanggátlás:

A hangszigetelési értékről nem kell sokat beszélni, ezt mindenki tudja, hogy mennyire fontos az, hogy a lakásunkba ne legyen hallható az utcán létrejött zaj. Ha valaki zajos helyen él, annak sokrétű egészségi problémákat okozhat, mely főként az idegrendszerünkre van hatással. Ezen a téren a

A léghanggátlás két helyiséget elválasztó fal olyan tulajdonsága, amely megakadályozza a falra beeső hangenergia túlnyomó részének átjutását a szomszédos helyiségbe. Vagyís minél nagyobb az értéke, annál jobb.

Ebben a versenyben a legjobb a zsalukő. A zsalukövet ritkán használják hazánkban házak építéséhez, mert a beton panel épületek miatt negatív a megítélése, pedig megfelelő hőszigeteléssel egy igen jó falat lehet belőle létrehozni.

Egy jól megépített IsoteQ, ProKoncept 40 cm-es falszerkezet, vagy egy 40 cm-es könnyűszerkezetes fal kicsit jobb értéket ad, mint a modern tégla falazóelemek. Ha a téglaházakat is hőszigeteléssel látjuk el, akkor egyenértékűek lesznek nagyságrendileg a technológiák.

Zöld színnel a legjobb értékekek kerültek feltüntetésre.

A porotherm 38-as téglánál a könnyűszerkezetes ház falazata közel 4x jobb, viszont csak kétszerese a hőtároló tömege a téglának. Láthatjuk, hogy ennek a téglának semmi köze nincs már a kisméretű társához, mely ugyan rosszabb szigetelő volt de jobb hőtároló.

Építőanyagok megnevezése:	falvastagság vakolat nélkül	hőszigetelés  U [W/m2K]	léghanggátlás  RW [dB]	hőtároló tömegmt [kg/m2]	nyomó-szilárdság  N/mm2	nedvességtartalom 60 % relatív páratarttalom mellett  %
ProKoncept 40	40	0,127	50	25	12	nincs adat
Könnyűszerkezetes ház dupla belső gipszkartonnal, valamint 40 cm falvastagsággal	40	0,11	50	25	technológia függő	nincs adat
kisméretű tömör tégla	38	1,37	48	186	15	0,20
B30	30	1,49	44	148	10	0,27
Porotherm 30	30	0,69	39	50	10	0,62
Porotherm 44 HS	44	0,35	34	39	7	0,62
Silka 250	25	1,86	56	222	20	1,08
Zsalukő	20	2,77	67	395	14	1,60
Ytong p2-0,5	30	0,4	48	34	2	7,22
tömör  vályogtégla	38	1,27	nincs adat	208	4

Hőtároló tömeg:

Szakemberek is hajlamosak arra, hogy a hőtároló képességet csak a falakra értelmezzék. Még a 7/2006 TNM rendeletben definiált “nehéz”, vagy “könnyű” kategórát is sokan csak falakra értik.

Ki kell hangsúlyozni azt, hogy a hőtároló képesség a helyiséget körbevevő szerkezetek összességéből adódik össze.

A falaknak jelentős szerepük van a hőtárolásban, ugyanakkor lehet úgy tervezni az épületszerkezeteket, hogy a szükséges hőtárolást más szerkezettel, akár a falak hatását teljesen kiküszöbölve biztosítsuk. A padlószerkezetek és födémszerkezetek kialakítása jelentős hatással van a nyári belső hőkomfortra.

A táblázatból jól kitűnik, hogy zsalukőből vagy kisméretű téglából lehet a legjobb hőtároló tömegű házat építeni. A kisméretű téglának a rossz hőszigetelése és a hatalmas munkaidő igény miatt már nincs piaci szerepe.

A könnyűszerkezetes házaknak csekély a hőtároló tömegük, ez baj?

A hőtároló tömeg arra szolgál, hogy meleg időben kellemes hűvös klímát biztosítson a házban, és a belső tereket ne engedje felmelegedni, hideg időben viszont tárolja a fűtéssel keletkezett meleget, és nem hűl ki olyan könnyen a ház.

Ha jól árnyékoljuk a házat, valamint jól tájoljuk azt, akkor nem jelent problémát a nyári felmelegedés.

A könnyűszerkezetes házak akkor melegednek fel nyáron, ha az ablakokat nyitva hagyjuk. Ha nincs nyitva az ablak, ajtó sokáig, akkor ez nem jelent problémát.

Gondoljunk a hűtőgépünkre!!!

Ha a hűtőládát kihúzzuk a konnektorból, mondjuk úgy, hogy -20 Celsius van a belső térben. Hagyjuk zárva az ajtót, majd nézzük meg 4 nap múlva. A hőmérséklet még mindig -1 fok alatt lesz. Ugyanezt ha kipróbáljuk nyitott hűtő ajtóval, akkor ajtónyitogatás mellett egy napon belül leolvad a hűtőgép.

Meg kell jegyezni, hogy a hűtőgép hőszigetelése cca: 5-7 cm!!! Egy modern könnyűszerkezetes készház falazata és födémszerkezete pedig 30 cm feletti.

A tesztet kipróbálhatjuk egy téglafalból készült hűtőgéppel is. Az eredmény az lesz, hogy 1/4-ed idő alatt fel fog melegedni a hűtőgép.

A könnyűszerkezetes házak hatalmas előnyét, hogy nagyon jó hőszigetelő, ki kell használni és nem az ajtót nyitogatni.

Javasolt egy 6-800ezer forintos hővisszanyerő berendezés és a rendazer kiépítse a könnyűszerkezetes házakba, mely 3-4 m2 ház alapterület árába kerül, így a belépő külső levegőt a belsővel felmelegítjünk, vagy lehűtjünk, attól függően, hogy éppen mire van szükségünk.
Ezzel rengeteg energiát meg lehet takarítani.