„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

napi hírmorzsák

Latin-amerikai favelák: fejlesztési projektek és közösségi részvétel

Néhány héttel ezelőtt a Brit Építészek Királyi Intézete (RIBA) kinevezte a RIBA Norman Foster 2023. évi utazási ösztöndíjának címzettjét. A perui Martha Pomasoncot a “Barrios Mejorados” című kiemelkedő projektjéért díjazták.

A zsűrit lenyűgöző kutatási projekt célja a különböző latin-amerikai országokban végrehajtott rendkívül sikeres informális településfejlesztési kezdeményezések hatásának feltárása. Elsődleges célja a társadalmi és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos értékes tervezési ismeretek feltárása.

A kutatás azon a felismerésen alapul, hogy Latin-Amerika a világ legurbanizáltabb régiója, lakosságának körülbelül 80%-a városokban él. Ennek ellenére a városi lakosság közel 15 százaléka informális településeken él, amelyekre jellemző a nem megfelelő infrastruktúra és az életminőség romlása. Különféle fejlesztési programokat hajtottak végre, és a polgárok aktív bevonása kulcsfontosságú tényező volt ezek hatékonyságának növelésében.

Bár az a pillanat, amikor Pomasonco megosztja ennek az értékes kutatásnak az eredményeit, még várat magára, arra biztatjuk olvasóinkat, hogy fedezzenek fel néhány fejlesztési programot, amelyeket a projektjében megvizsgálnak.

Proyecto Urbano Integral (PUI) – Kolumbia

Az informális települések fejlesztésének egyik leghíresebb projektje a Medellín “metrocable”. Ez a felvonó mobilitási rendszere hatékonyan összekapcsolta az informális városrészeket a város más területeivel, legyőzve azokat a jelentős fizikai és pszichológiai megosztottságokat, amelyek korábban elválasztották őket egymástól.

A PUI 2004-es létrehozása azoknak a tanulmányoknak az eredménye, amelyek bebizonyították, hogy az elszigetelt és megszakított akciókon alapuló állami beavatkozás a közösségek körében nagyobb bizalmatlansághoz vezetett a kormányzati intézkedésekkel szemben. Ezen felfogás alapján a kezdeményezés azt javasolja, hogy a különböző önkormányzati osztályokkal integrált módon, egy konkrét célkitűzésre összpontosítva lépjenek fel.

A szociális urbanisztikai politikaként emlegetett program három tengelyre épül: fizikai, amely magában foglalja a köz- és lakóterek építését és fejlesztését, a középületek adaptálását és építését, valamint a környezet helyreállítását; szociális, ahol a közösség aktívan részt vesz a folyamat minden szakaszában, a problémák és lehetőségek azonosításától a terepbejárásokon át a részvételen alapuló tervezési gyakorlatokat alkalmazó projektek kidolgozásáig és jóváhagyásáig; és intézményközi, vagyis az adott területen végzett cselekvések integrált összehangolása.

Emellett érdemes kiemelni, hogy a PUI-nak vannak pedagógiai célú kulturális beavatkozásai is, amelyek segítenek átkeretezni a problémákkal, tragédiákkal kapcsolatos helyeket.

2003 és 2007 között a PUI Nororiental de Medellín program keretében a közösség 113 workshopot tartott, és 166 találkozón vett részt a szomszédsági bizottságokkal. Ezek az összefogások olyan projekteket eredményeztek, amelyekben lakosonként 2,3 százalékkal bővültek a közterületek, így a teljes terület 97 ezerről 220 ezer négyzetméterre nőtt. Emellett 17 közösségi park létesült, 9 városrész és 16 szektor első ízben fér hozzá.

Favela-Bairro – Brazília

A Rio de Janeiro városa által 1994-ben megalapított Favela-Bairro program a favela lakosok életkörülményeinek javítására törekedett azáltal, hogy városfejlesztési kezdeményezéseken keresztül elősegítette beilleszkedésüket a nagyobb városi keretek közé.

Ez a program elsősorban a meglévő települések fejlesztésére összpontosított az alapvető infrastruktúra korszerűsítésével, beleértve a szennyvízelvezetést, a vízellátást, a szennyvízrendszereket, a világítást és az útburkolatot. Ezenkívül egészségügyi központok, napközi intézmények, iskolák és egyéb közszolgáltatások építéséhez vezetett az informális településeken. A program eltér a korábbi megközelítéstől, miszerint a favela lakóit távoli területekre telepítették, ehelyett a helyszíni fejlesztésekre és fejlesztésekre összpontosítva.

1994-ben az IAB/RJ nyilvános versenyt szervezett a Rio de Janeiro-i favelák urbanizációjához szükséges módszertani és fizikai-térbeli javaslatok kiválasztására. A verseny célja a beavatkozási projektek kidolgozásának elősegítése volt.


Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 

A Favela-Bairro program bevezetésével a társadalmi jelentőségű terek tervezésében változás következett be, elsősorban a különböző projektvonalakkal és tapasztalatokkal rendelkező praxisok tervezték. Ez a szakmai profilváltás dinamizmust és sokszínűséget oltott a programból részesülő favela terekbe. A program első szakaszában 15 multidiszciplináris csapatot választottak ki építészek vezetésével 15 kis- és közepes favelában. E kezdeményezések finanszírozását az Amerika-közi Fejlesztési Bank (IDB) és a városháza forrásai biztosították, összesen 300 millió dollár értékben.

A Favela-Bairro kezdetben az egyik legambiciózusabb program volt, amelynek célja az informális városrészek fejlesztése volt a fejlődő városokban. A program jelentős hatóköre az első szakaszban (a 2000-es évekig) 70 favelát, a második szakaszban (2000-től 2008-ig) pedig 88-at tartalmazott. Ettől a léptékű beavatkozástól azt várták, hogy jelentős és tartós javulást hozzon a megcélzott közösségekben, ami modellként szolgálhat a jövőbeni fejlesztésekhez Brazíliában és azon túl.

2020-ban azonban az Amerika-közi Fejlesztési Bank (IDB) jelentést tett közzé a program első két szakaszában végrehajtott beavatkozások hatásáról. A jelentés kiemeli, hogy bár a munkálatok befejezését követően azonnal javult a lakosság életminősége, beleértve a szennyvíz-, világítás- és vízellátást, rámutat arra is, hogy a megépített infrastruktúra gyorsan leromlott. Egyes esetekben a favelák állapota visszatért korábbi állapotába. A jelentés hozzájáruló tényezőként azonosítja a szervezett bűnözést, mivel gyakran megrongálta az utakat és a közvilágítást, ami kihívást jelent ezekhez a közösségekhez való hozzáféréshez.

Barrio Mío – Peru

A Barrio Mío program a limai közigazgatás idején indult 2012 és 2014 között, és olyan sikeres modellekből merített ihletet, mint a Medellín PUI és Rio de Janeiro Favela-Bairro programja.

Ezekkel a példákkal összhangban a program fő célja az volt, hogy összehangolja a városi revitalizációs kezdeményezéseket Lima legsebezhetőbb domboldali területein, ahol informális városrészek találhatók. A Barrio Mío a városfejlesztés közösségközpontú megközelítését is hangsúlyozta, átfogó vízióval, amely aktívan bevonta a lakosokat az új terek tervezésébe és építésébe. A cél az volt, hogy a lakosok között kialakuljon a tulajdonosi érzés, és feljogosítsa őket arra, hogy önmenedzseri szerepet töltsenek be a projektek folyamatos fenntartásában és előrehaladásában.

A gyakorlatban a Barrio Mío program két fő szakaszban bontakozott ki. Az első szakasz a közösségek kormányzati hatóságok iránti bizalmatlanságát próbálta enyhíteni. Ezt a polgárok részvételének előmozdításával sikerült elérni műhelyeken és vitákon keresztül.

A második szakasz a tényleges városi projektekre összpontosult, amelyek jelentős átalakításokat tartalmaztak, amelyeket öt elsődleges stratégia vezérel: az összeköttetés javítása, a központiság növelése, az élhetőség javítása, a határ menti területek kezelése és a kockázatok csökkentése. Ezeknek a beavatkozásoknak a központi célja az volt, hogy csökkentsék a dombvidéki városi lakások természeti katasztrófákkal szembeni sebezhetőségét.

A program hatásának számszerűsítéséhez 2012 júliusa és 2013 szeptembere között a Barrio Mío körülbelül 3 millió embert ért el. A program egy sor kezdeményezést tartalmazott, mintegy 1000 „lépcsőházi tájat”, több mint 700 támfalat, valamint közösségi lakóterületek, városi zöldterületek és közösségi gyülekezési zónák kialakítását.

Az építkezés megkezdése előtt a programban részesülő önkormányzatok kockázatkezelési képzésben részesültek a lakossági akciók hatékony megszervezése érdekében. Kiegészítő közösségi bevonási tevékenységeket hajtottak végre a városrészek helyi szintű fejlesztése érdekében. Kilenc projektet hajtottak végre a város különböző veszélyeztetett területein, mielőtt a program 2014-ben véget ért.

Forrás: www.archdaily.com



Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 

Ajánlott tartalom

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

'Fel a tetejéhez' gomb