Jason Statham tengerparti háza megtestesíti a színész természethez fűződő erős kapcsolatát

• 

• 

• 

• 

• 

Az angol színész Malibu-ban található szörfös házának átalakítása rengeteg dán középkori berendezéssel és saját fényképeivel van dekorálva. Jason Statham számára a Malibu-i tengerparti ház megvásárlásának 2009-es döntése nem volt a terv része. Azt sem tudta, hogy helyes befektetés lenne-e. Az ötlet akkor fogalmazódott meg, amikor egy barátja Malibu-i otthonában tartózkodott. „Óriási hatással volt rám” – emlékszik vissza. „az Egyesült Királyságban nem sokat járunk a tengerpartra, és ezeknek a házaknak nagyszerű kapcsolatuk van az óceánnal és a természettel.” A reggeli séta a homokon át a bőséges tengeri hullámokat és a szörfösök felvonulását na múlva ellenállhatatlannak bizonyult számomra. “Jó ideje L.A.-ben laktam, de mégis úgy gondoltam:” Ez az a hely, ahol élni akarok “- mondja Statham.

Úgy választotta ki a számára tökéletes villát a “homok szigeten” , hogy nem is tudta, hogy az a piacon van – „egy nagyon elhasznált öreg szörfös ház” – írja le: lejárt idejű és sóval be borított, de gyönyörű környezetben, nagyon közel a parthoz. “Ha valaha lenne egy házam itt, az pont ilyen lenne.” -emlékszik vissza. „Valódi nagyszerű kapcsolata van a homokkal és a tengerrel, mindezt egy ablakon belül keretezve.” Statham rövid időn belül meg is vásárolta és megkezdte az aprólékos, alapos felújítást, amely megőrizte a ház eredeti lábnyomát és a legfontosabb építészeti elemeket – a művészi ablakot a ház frontján, egy tégla kandallót és a ferde tetőt, amely megóvja a déli fekvésű otthont az erős napfénytől. “Az eredeti jellemzők nagy része valóban nagyon vonzó volt” – mondja visszatekintve.

Statham iterációjában a szörf-kunyhó hangulatos, elegáns és nyugodt lett. A sótól zölddé vált réz ereszcsatorna a fekete cédruszsindely együttes megjelenése nagyon egyedi külsőt kölcsönöz a háznak. Statham, aki fontosnak tartja az apró részleteket, különféle épületekből és házakból, nevezetesen Richard Neutra épületeiből vett inspirációt. “Meg akartam őrizni azt, ami korábban ott volt, de ugyanakkor robusztusabbnak és modernebbnek feltüntetni” – mondja a színész, aki úgy nyitotta meg a szinte 4000 négyzetláb méretű elrendezést, hogy “mindig a tengerhez kapcsolódik”.

A belső terek kialakításában, Statham maga vállalta a munkát. “A tervező csak beteszi azt, amit akar, és végül neked kell együtt élni vele” – kommentálja. A nyugat-hollywoodi csillogó házból érkezett sztár, “megszállottja volt” azzal, hogy új hétvégi házában minél több középkori dán bútor legyen. “Nem akartam egy olyan helyet, amely túl drága vagy túl pretenzív, tehát mindenfajta régi és belakott, és egyetlen palettában mozog” – mondja. Statham bútorokat és világítását a Denmark 50-ből szerezte be, ahol barátságot kötött  Wayne Marmorstein tulajdonossal. “Ő volt a mentőkötelékem ebben a projektben, szó szerint az egyetlen személy, akitől mindent beszereztem” – mondja Statham. „Megkaptam tőle a megfelelő oktatást.” A színész skandináv lelkesedése határozza meg az egész otthonának esztétikáját. Marmorstein bevezette a színészt a kerámia világába is, segítve ezzel felfedezni Axel Salto dán fazekas munkáját, akinek munkái a színész kedvenceivé váltak. 

Hálószoba a béke jegyében – Denmark 50-től beszerzett lámpákkal és a fekete-fehér fényképeket tartó tíkfa polcokkal – egy kisebb erkélyre nyílik, ahonnan kilátás nyúlik a ferde tetőre, és a gyönyörű tengerpartra, ez a kilátás amely mosolyt csal az arcokra, kivétel nélkül, Statham szerint: „A ferde tető hihetetlen árnyékot ad az összes ablaknak, szinte olyan, mint egy baseball sapka, és így lehetővé teszi, hogy ne kelljen díszes redőnyöket és függönyöket alkalmazni. “

• 

• 

Bútorok és felszerelések rendezésekor a Statham a gyakorlatiasság mellett döntött, illetve . „Az volt a terv, hogy amikor be jövök a tengerpartról, egyszerűen csak fogom magam és ledobom magam a kanapéra rövidnadrágban .” A tengerre néző szobában elhelyezett óriási egyedi tervezésű kanapé tökéletesen megtestesíti ezt a vágyat; ez Statham kedvenc helye, ahol ledől és gyönyörködik a természet gyönyörű színeiben”. A nappaliban egy tervező valószínűleg gondosan kiválasztotta volna a könyveket és egyéb dekorációs elemeket az középpontban álló tégla kandalló mellett fekvő nagy polcokra, ahol amikor eljön a tél, Statham, partnere Rosie Huntington-Whiteley és kétévesük szeretnek ücsörögni, azonban Statham a következőt találta ki: “Nem akartam elmenni különféle dekorációs és könyves boltokba, és egy csomó könyvet vásárolni, hogy a polcra tegyem őket” – mondja Statham. Ehelyett inkább elmentem  venni egy nagy csomó fa tönköt. Ez inkább a hézag kitöltésére volt, mintsem dizájn ötlet, de végül elég jól sült el! ”

A Statham nem akart nyomás alatt lenni a falra való műalkotások megtalálásával, így “lebegő” tíkfa polcokat helyezett el a ház több helyiségében, amelyek elsőként üresen álltak. Később saját fényképezőgépével készített fekete-fehér  bekeretezett fotókat állított ki, melyeket Utah Amangirijében töltött vakációja alatt lőtt. Idővel Richard Misrach, a 70-es évek gördeszka fotósának, Hugh Hollandnak és a LeRoy Grannisnek, a szörffotózás atyjának képeit is hozzá adta a gyűjteményhez, bár mára már belátta, hogy „kissé klisé az, ha szörffotókat állítasz ki egy szörf házban”.

Székektől kezdve egyéb művészeti elemekig- Hans Wegner túlnyomó többségben – sok dolog jött és ment az elmúlt évtized során más ingatlanokba vagy tárolókba. Ez az a folyamat, amelyet szeret Statham, időről időre kiválasztani, mi az ami tetszik. “Ez a móka része. Ez egy állandóan mozgásban levő tervezési kísérlet. Olyan, amely bizonyos értelemben tükrözi a folyamatosan változó környezetet. Az erdőben, a hegyekben vagy a strand szélén élve, ezek az értékes helyek, ahol közvetlenül kapcsolatba lépsz a természettel – ez egy igazi kiváltság.”

www.architecturaldigest.com