„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

házépítési tudnivalókKiemelt cikkeink

Hőátbocsátási tényező magyarázata

Manapság rengeteget halljuk a hőátbocsátás fogalmat, melyet U értékkel, vagy k értékkel jellemeznek. Az emberek legnagyobb része elveszik ezekben a fogalmakban. 

A cikkünkben rendet rakunk ezen témakörben és érthetővé tesszük a szakkifejezéseket mindenki számára.

Ha van egy épületszerkezetünk, mely lehet fal, födém, aljzat vagy bármi és a két oldalon nem egyforma a hőmérséklet, akkor minden esetben a melegebb oldal felől a hő elindul a hidegebb irányába.

Ezért nyáron bejön a meleg, télen pedig kimegy a meleg a lakásból, persze ez elég furán hangzik, de lefordítva ezt nevezzük hőátbocsátásnak.

Minden szerkezet hőszigetelő képességét egy számmal lehet kifejezni. Ez a szám megmutatja, hogy ha a szerkezet két oldalán egymástól különböző hőmérséklet van, akkor, mennyi hő jut át a magasabb hőmérséklet felől az alacsonyabb felé. Ez az érték az “U” hőátbocsátási tényező.

Egy szerkezetnek ha 1 m2 felületét vizsgáljuk és tudjuk, hogy 1,0 az U értéke, akkor ez azt jelenti, hogy ha a szerkezet egyik oldalán 10ºC a hőmérséklet, a másik oldalon 11ºC, akkor a szerkezet 1 Watt hőenergiát bocsát át.

Nézzünk egy gyakorlati példát:
Mondjuk az U=1,0 hőátbocsátási tényezőjű szerkezet két oldala között 20ºC a hőmérséklet különbség, akkor az átbocsátott energia 20 watt. (bent 23ºC van, kint pedig 3ºC)


Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 
  • Egy 10 x 10 m-es ház 100 m2-es alapterületű. 
  • A külső fal felületét úgy számoljuk ki, hogy 10 méter x 4 fal= 40 méter fal. 
  • Mivel a belmagasság:  2,8 méter, a 40 méter falat meg kell szorozni 2,8 méterrel. Ez 112 m2 falfelületet jelent.
  • 112 m2 falfelületet meg kell szorozni a hőátbocsátási tényezővel. Jelen esetben 1-el, mert U=1. Utána pedig meg kell szorozni a hőmérséklet különbséggel. 
  • Ekkor megkapjuk, hogy a házfal hővesztesége: 112m2 x U=1W/m2K x 20ºC = 2240Watt!
Tehát ha a külső hőmérséklet 3ºC, a belső pedig 23ºC, akkor a falakon 2240 Watt hőenergia, míg a mennyezeten és a padlón összesen 4000 Watt hőenergia távozik óránként.
 
Lefordítva összesen 2240 Watt energia kell ahhoz, hogy a belső levegő 23ºC hőmérsékletű maradjon. 
 
  • Ha az épületünk U értéke 0,5, akkor ennek a fele költségével számolhatunk, tehát nem 2,24 KWh lesz a hőveszteség, hanem csak 1,12 KWh!
  • Tételezzük fel, hogy az elméleti 10 x 10m-es családi házunk könnyűszerkezetes 40 cm-es fallal készül, akkor a hőveszteségünk csak 112m2 x U=0,1 x 20ºC = 224Wh, azaz 0,224KWh!!! 
NAGYON FONTOS TÉNY!!! KÉT ÉPÜLET HŐÁTBOCSÁTÁSA NEM CSAK A FALAK HŐÁTBOCSÁTÁSÁTÓL FÜGG!!!
 
  • Tehát ha az egyik ház fala: U=1.0, a másik ház pedig:  U=0,1, akkor nem lesz 10 szeres a fűtéskülönbség. 

Egy ház nem csak falakból áll. Számításba kell venni a födémet, a padlót, a nyílászárókat, áthidalókat, hőhidakat, az épület geometriai paramétereit, benapozását-tájolását, fűtésrendszerét, szellőztetését stb…. 

Egy házban szellőztetni is kell. Ha nem tesszük, egészségtelen lesz az élettér, valamint egy idő után penészesedés is fellép, mely nem csak az embert, de a szerkezetet is károsítja és rontja a hőszigetelést. 

A szellőztetésnél rengeteg energiát kiengedünk a szabadba! Egy modern alacsony energiájú házban érdemes hőlégcserélős berendezést vagy másnéven rekuperátort alkalmazni, mert ez a berendezés úgy kicseréli a levegőt frissre és tisztára, hogy a hőmérsékletet nem engedi ki a szabadba!

 Minél kisebb egy szerkezeti elem “U” értéke, annál jobb a hőszigetelése!

Tehát ha azt az adatot látjuk, hogy az egyik fal: U=0,4W/m2K, a másik U=0,1W/m2K, akkor a kisebb értékű 400%-kal jobb, mint a másik szerkezet.

A következőkben bemutatunk több falazóelemet, egy közös pontjuk van, az pedig az, hogy mindegyik 40 cm falvastagság mellett érvényes: 

  • Egy modern könnyűszerkezetes ház 40 cm vastagságban: U=0,1
  • ProKoncept falszerkezet 40cm falvastagságban: U=0,12
  • POROTHERM 30NF +10cm DRYVIT U= 0,2367
  • POROTHERM 30 + 10cm DRYVIT U= 0,27
  • YTONG 37,5 + 2cm DRYVIT U= 0,27
  • YTONG 37,5 + 2cm hőszig vakolat U= 0,31
  • POROTHERM 38NF + 2cm DRYVIT U= 0,3317
  • B30 TÉGLA + 10 cm DRYVIT: U=0,34
  • POROTHERM 38 cm-es + 1-1 cm vakolattal: U=0,4
  • KISMÉRETŰ TÉGLA 38cm + 1-1 cm vakolattal: U= 1,2
  • VASBETON FAL 38cm + 1-1 cm vakolattal: U= 2
  • KŐFAL 40 cm + 1-1 cm vakolattal: U= 2,06
Egy 40 cm-es könnyűszerkezetes ház falszerkezetének a hőátbocsátási tényezője és egy 30 cm-es nútféderes Porotherm téglafal, mely 10 Dryvittal szigetelve van még mindig közel háromszoros különbség van, de ah egy vasbeton falhoz hasonlítjuk, akkor már hússzoros különbséget mérhetünk.
 
Ez nem jelenti azt, hogy egy Modern téglaház és egy modern könnyűszerkezetes ház fűtésköltsége közel háromszoros mértékű lesz, hiszen a házban vannak nyílászárók, melyek mindkét házban lehetnek egyformák, sokat számít a mennyezeti hőszigetelés, valamint a padlószigetelés értéke is, de azonos padló és födémrétegrendnél, valamint egyforma nyílászárók esetén is lehet az eltérés 35-50%-os a könnyűszerkezetes javára.
 


Keresse a "Kp Sales House Kft" ügyfélreferenseit az alábbi elérhetőségeken:

A telefonszámok csak hétköznap 8-17 óráig, szombaton 9-13 óráig érhetőek el


 

Ajánlott tartalom

5 hozzászólás

  1. Üdvözlöm. A falak hőtároló kèpessége kimaradt a cikkből ami egyébként nagyon informális és jó. A könnyű szerkezet hátránya, hogy nem tartja a hőt semmi.

    1. Kedves Krisztián!
      Köszönjük a pozitív hozzászólást a cikkhez.
      Az épület hőtároló tömege a legtöbb esetben nem használ. Pl. Nagy melegben 4-5 nap alatt átmelegszik és nagyon nehezen tud majd lehülni. Ugyanez télen fordítva.
      Ha jó a hőszigetelésünk, hőtároló tömeg az alsó aljzatbeton és a berendezési tárgyaink, a dupla réteg gipszkarton. Ha gyorsan, rugalmasan szeretnénk hőmérsékletet változtatni, akkor könnyen meg tudjuk tenni, ha nem nagy a hőtároló tömeg, mert nem tehetetlen a rendszerünk.
      Gyakorlati tapasztalatból elmondható, hogy nem segít a magas hőtároló tömeg az épület energetikában.
      Amennyiben bármilyen kérdése van, várjuk nagy szeretettel:
      KészházPortál – Kp.hu

      1. Üdvözlöm!

        Ez nekem új információ.
        Számolgatom a házunk u értékét.Valamint, hogy kb mennyi lesz a fűtés költségem, ha évi 6 hónapot nézek és 20 fokot átlag különbséggel számolok. Viszont néha megakadok kicsit. Az u érték = jelentése 1 másodperc alatt 1 nm felület 1 kelvin különbséggel mennyi mennyi Jule energiát veszít.
        Ebből következik a falam Unifrom tégla de mivel nem tudom a w értékét ezért A B30-assal számolva + 10 cm hungarocel hőszigetelés. Kb U= 0.34.
        A ház 3 szintes pince+szint+tetőtér. A pince lábazat kb 1 méter magas tömor beton kb 45 nm err jö. Az egészre 190 nm nikecel ment tehát a felület annyi.
        Tetőtér felül a padlás felé 40 cm kőzetgyapot elforgatva a párosfogó után ami 15 cm 5 cm-enként a jobb szigetelés miatt.
        Elméletileg ez u =0.1
        A tetőtér másik része oldalfal ami a koporsó forma ott 20 cm b30 van ezt szigeteljük 20 cm nem vakolható kőzetgyapottal. Ennek mennyi a u értéke?
        Hogy számolja a födémet? Normálisan mintha oldalfalat néznék?
        A pince és a nappali szint között mennyivel kell számoljam a padlón elszökő energiát? A pincébe szerintem 10 fok alatt nem hinném, hogy lesz.
        És a Kelvin értéket fokban számolhatom?
        1 celsius = 273 kelvin
        de utána 2 celsius az 274 kelvin ? jól írom?
        A kérdéseim

  2. Kérdésem van.
    ( lakásos társas nyaraló, 1980-ban épült B30 -as téglából. Nyílászárók akkori technológiával készült fa kerettel, dupla, nem hőszigetelt üvegezéssel. Lapostető. A vakolat lehullik, tatarozni szeretnénk. Az ajánlatot tevő vállalkozó 10 cm vastag EPS szigetelést javasol, és mivel az alsó szint penészedik, XPS lapokat tenne fel arra a részre. Az én véleményem: mivel a nyaralót csak nyáron használjuk, elég kell legyen az 5-6 cm szigetelés, de nyílászáró csere nélkül nem lesz hatékony a hőszigetelés. Az alsó vizesedést pedig az alap és a téglafal közötti szigetelés felújításával (bármilyen módszerrel) kellene előbb rendbe tenni. Ezután szerintem elég az 5 cm -es szigetelő felvitele. B30 + 6 cm , U= 0,45; A 10 cm szigetelővel U= 0,34. Az ablakok jelenleg 10-15 cm mélyen vannak a falsíktól, ha 10 cm szigetelés kerül a házra, akkor ez 25-30 cm lesz, ami Esztétikailag többet ront a házon, mint amit a nyári jobb hőszigeteléssel nyernénk. Mi a véleményük?
    Köszönettel Dr Vargha János

  3. Én 2009-ben bővítettem meg könnyűszerkezettel, egy 40 centis falvastagságú vályogházat. Nem túl szabályosan 12-es OSB, egy sor gipszkarton, de a hőkülönbség még úgy is érezhető, ha az ajtókat kinyitom. Hogy mennyivel könnyebb építeni? Kisteherre egy fuvarral felfért az áru, könnyű volt lepakolni, nem kellett betonkeverő, szutykolni se kellett, felébe került az építőanyag, mintha tégla lenne. Szabadság alatt összecsavarozgattam a gerendákat, feltettem az OSB-t, gipszkartont egymagam. Egy óra alatt 5-10 nm-t haladtam. Később a kőművessel bontott téglából húzattam kívülről elé 5 centi légréssel egy futósort, most mediterrán házunk van. De választhattam volna a háló-nemesvakolat kombót is, de jobban tetszett a tégla. Most nézem a téglaárakat, egy töltött tégla, amire már nem kell szigetelés 2000 HUF/db. Nooooormális?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

'Fel a tetejéhez' gomb