A világot megváltoztató “MAGYAR” találmányok bemutatása

A Magyar kiemelkedő tudósaink, feltalálóink nélkül szegényebb lenne a világ nagyon sok mindennel.

Érdemes lenne ebből egy külön fejezetet nyitni a történelem tananyagban, ahol végre valami igazán pozitív energiát kapnának a kis nebulók. Mert nyilvánvaló, hogy még sok felnőtt sem tudja, mennyi minden magyar eredetű találmány van ebben a világban, mely találmányok nélkül nem lenne ez a technikai civilizációnk, sőt lehet ezt a cikket sem tudtuk volna megírni.

Ezt a cikket ajánljuk mindenkinek, de főleg azoknak akik most csüggednek a válság miatt, mert kilátástalan a helyzetük és már már szégyellik, hogy ebben az országban kell élni, ahol lassan az is kérdéses, hogy fedél marad-e a fejükön pár hónap múlva. Legyünk büszkék a régi és új tudósainkra-feltalálóinkra, és kívánjuk, hogy hasonló valódi építő reformok szülessenek meg a politikusaink fejében és valósítsák is meg azt a tettek mezején.

Pár napot kutattunk, hogy milyen találmányokat jegyeznek a magyarok a világban és úgy döntöttünk, hogy ezt nem lehet egyetlen cikkben leközölni. Ehhez egy komplett cikksorozat szükséges.
Minden cikkben 4-5 világraszóló találmányt fogunk bemutatni heti rendszerességgel.

Kérünk minden Kedves Olvasónkat, hogy ha ismerettségi körben tudnak új találmányról, melyet közzé lehet tenni, akkor vegyék fel velünk a kapcsolatot. Mi lehetőséget szeretnénk biztosítani arra, hogy a nagyvilág megtudja, hogy milyen lehetőségek pattannak ki a mai magyar ember fejéből.

Ha pedig valaki úgy gondolja, hogy ez jó ötlet és szívesen lenne mecénás, az is keressen bennünket, mert a találmányok ha nem támogatják feltalálóikat tovább mennek a határon túl, és nem a mi kis országunk hírnevét és gazda(g)ságát!

Az első számítógép a magyar származású Neumann János nevéhez fűződik.

Az 1903-ban Budapesten született Neumann János.

Rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezett, és a fejszámolás terén is kimagasló teljesítményt nyújtott.

A Budapesti Tudományegyetemen, majd Berlinben folytatott tanulmányait követően professzorként helyezkedett el az Egyesült Államokban, ahol a nagysebességű elektronikus számítások felé fordult.
A világhírt pedig az EDVAC, az első memóriával rendelkező számítógép hozta meg számára 1952-ben.
Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. A mai napig ezt használják a számítógépeink.
A Financial Times 2000-ben a 20. század emberének nevezte őt.

A C Vitamint Szent-Györgyi Albert izolálta 1930-as években.

Munkássága: Szent-Györgyi Albert biokémikus izolálta az aszkorbinsavat, azaz C vitamint, mely  létfontosságú az emberi szervezet számára.
Felfedezéséért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal tüntették ki.
Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi—és tőle függetlenül J. Tillmans—a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták. Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el “a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Már Szegeden kezdett foglalkozni az izom mûködésével, és sikeresen vizsgálta az izom fehérjéinek szerepét az izom-összehúzódásban (1940-42). A szubmolekuláris vizsgálatok után érdeklődése később a rosszindulatú dagantok felé fordult. Két évtizeden át foglalkozott a sejtszintû szabályozás jelenségeivel. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1935), rendes (1938), majd 1945. május 30-án tiszteleti tagjának választotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét (Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem).
Röviden az életpályáról: Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön: Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén. Ezt követően Cambridge-ben, F.G. Hopkins biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E.C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsbergkultuszminiszter hívására hazajött, és 1931-től 1945-ig a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvos karának biokémia professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, 1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én halt meg Woods Hall-ban. forrás: Wikipédia

A Dinamó az elektromotor és a szódavíz feltalálója: Jedlik Ányos

A dinamó nélkül nem lenne elektromos áram. Mert minden generátornak az őse ez. Minden erőmű alapja a generátor.
Az elvet Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló írta le először, akinek nevéhez egyébként több találmány is fűződik. A mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát előállító szerkezet elvét 1861-ben írta le, tőle függetlenül azonban a német Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta 1866-ban.
Fiatal korára az általános érdeklődés volt jellemző, foglalkozott kémiával, elektrokémiával (elemekkel), később elektromosságtanban volt sok alkotása, és kiemelkedőek voltak az optikai kísérletei.

1826-ban, hogy rendtársait meglepje, szódavizet állított elő. Később tervei alapján épült fel az első szikvízüzem. Sajnos ez hamar csődbe ment, így a nagy találmány akkor még kiaknázatlan maradt. Ma meg egy hatalmas nagy iparág fejlődött köré.

Az elektromos áram elektromágneses hatásának órai bemutatására építette meg a villámdelejes forgonyát, amely tulajdonképpen egy elektromotor volt. A készüléket tökéletesítve és modellt alkotva megmutatta, hogy az áram járművek hajtására is alkalmas, így megteremtette a későbbi elektromos mozdonyok, vagy a mai áram hajtotta autók nagyon korai ősét.

1852 és 1854 között alkotta meg az „egysarki villámindítóját”, amelynek álló és forgó része is elektromágnes volt. Első írásos bizonyíték erről az 1861-ben készített leltár, amely egyik használati utasításában megtaláljuk a dinamó működési elvének szabatos leírását. Sajnos Jedlik nem ismerte fel ennek jelentőségét, és 1867-ben Werner Siemens és Charles Wheatstone nyújtott be rá szabadalmat.
Jedlik fontos optikai újítása a rácsosztó gép tökéletesítése volt. Az optikai rácsot leginkább a fénysugarak színtartományra bontására használják. Mivel Jedlik az akkor kapható eszközökkel nem volt megelégedve, ezért sajátot alkotott. Később a pontosság kedvéért már elektromotort használt a meghajtására, és a műszerei tökéletesítése közben a segítségére levő műszerésszel letették a magyar finommechanika alapjait is.
A sokszorozás elvét a “Leydeni palackok láncolata” című munkájában fogalmazta meg 1863-ban. Sokéves kísérletezés után továbbfejlesztette, és Leydeni palackok helyett üvegcsöves rézkondenzátor kötegekből nagy kapacitású és feszültségű kondenzátorokat készítve valósította meg a feszültségsokszorozást. Ilyen nyolc oszlopból álló csöves villámfeszítőt mutatott be a Bécsi Világkiállításon, mellyel 60–70 cm szikrákat tudott előállítani. A találmányt és Jedliket Siemens javaslatára A haladásért éremmel tüntették ki. Alapelvét az atomtechnikai kutatások kezdetén használták fel.

A Hologram megalkotója: Gábor Dénes

A holográfia olyan képrögzítő eljárás, mellyel tökéletesen térhatású, háromdimenziós kép hozható létre. A holográfia feltalálása és a hologram megalkotása Gábor Dénes nevéhez fűződik, aki találmányáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
Gábor Dénes eredeti neve: Dennis Gabor. Származása: zsidó. Édesapja neve: Günszberg Dénes. 1900. június 5.-én született Budapesten Terézvárosban. Londonban, 1979. február 9.-én hunyt el.
Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök.

Elemi iskolai tanulmányait a Szemere utcai községi elemi népiskolában, a középiskolát a Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte. 1911. november 14-én kelt az Aeroplán körhinta szabadalmi leírása (a bejelentés napja: 1910. október 8.)
1918. március 6-án érettségizett. 1918. március 15-én behívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza. Ehhez kapcsolódik olasz nyelvtanulása, mely negyedik nyelvismerete lett. Novemberben beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába.
1920-tól Berlinben folytatta tanulmányait a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán. Itt rendszeresen látogatta a tudományegyetem előadásait, többek között Einstein szemináriumát, mely Szilárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. Később a magyar baráti kör Polányi Mihállyal, Kösztler Artúrral bővült. 1921. június 24-én tette le első szigorlatát a Műegyetemen. 1924-ben mérnöki diplomát szerzett Berlinben.
Az 1920-as években a nagyfeszültségű hálózatok üzemében fellépő tranziens jelenségek sok problémát okoztak, de a vizsgálatukhoz sem módszerek, sem eszközök nem álltak rendelkezésre. 1927-ben disszertációjában tranziens jelenségek rögzítése érdekében az oszcillográf érzékenységének növelését dolgozta ki. 1927-1932-ig Siemensstadtban, a Siemens és Halske kutatólaboratóriumában, 1932-1933-ig pedig Erlangenben, a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott. 1933-ban, a náci hatalomátvétel után elhagyta Németországot és hazatért Magyarországra. 1933-1934-ig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben végleg letelepedett Angliában. 1934-1948-ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben.
1936. augusztus 8-án feleségül vette Marjorie Louise Butlert, akivel haláláig harmonikus házasságban élt, gyermekük nem született. 1942. október 25-én, Budapesten meghalt édesapja. 1946-ban édesanyja hozzá és testvéréhez Angliába költözött. 1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért később, 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A holográfia azonban 1960-ig, a lézer felfedezéséig nem terjedt el. 1949-1958-ig az Imperial College-ban elektronikát adott elő. 1956-ban a Royal Society a tagjává választotta. 1958-1967-ig az alkalmazott elektronfizika professzora volt az Imperial College-ban.
Gábor Dénes az emberi kommunikációt és a hallást is tanulmányozta.
1962-ben látogatott haza Magyarországra. 1967-ben nyugalomba vonult. 1968-ban részt vett a Római Klub alapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért” 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

források: wikipédia